Tovább tart a 2025 vége óta megszokott „fűrészfogazás” a magyar ipari termelésben: egy jó hónapot egy rosszabb követ és fordítva – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közzétett, júliusi ipari termelési volumenindexét Virovácz Péter. Az ING elemzője rögtön hozzátette, hogy mivel a havi alapon mért 1,7 százalékos növekedés felülmúlta a júniusi csökkenés mértékét, így
„továbbra is elmondható, hogy a fűrészfogazás egy emelkedő trend mellett valósul meg.”
Mint arról lapunk is beszámolt, a havi szintű 1,7 százalékos növekedéshez éves szinten most egy 4,7 százalékos növekedés is társult.
A hivatal kommentárja szerint a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.
Szemben a németekkel
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy látja, bár a júniusi havi alapú csökkenés után számítani lehetett a növekedésre, de ennek mértéke őt is meglepte. Már csak azért is, mert – emlékeztet a szakértő – a német ipar (amelynek teljesítménye nagyon fontos a magyar gazdaság szempontjából) a júniusi stagnálás után havi összevetésben 1,1 százalékkal csökkent, ami éves alapon 1,6 százalékos visszaesést jelent.
Ugyanezt a német adatot Nyeste Orsolya úgy értékelte, az „óvatosságra ad okot”, ugyanis
a ciklikus fellendülés megtörését mutatja.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője emellett kiemelte, Németországban az aszály ugyancsak kihatással volt az ipari teljesítményre. Mint fogalmazott, a Rajna alacsony vízszintje okozta nehézségek a magyar ipari szektort is negatívan érinthették a külső kereslet oldaláról.
Fotó: Pexels
Virovácz Péter viszont kicsit kijjebb is tekintett. Az ING-nél ugyanis pozitív meglepetés lehetőségeként tekintenek az európai gazdaság vártnál jobb sokk-ellenállóképességére, ugyanakkor úgy látják, lefelé mutató kockázatot jelent az ismét 100 dollár közelébe szökő olajár és 75 euró magasságába emelkedő gázárak.
Felemás a kép
Bár a hazai növekedés ténye örömteli, annak – egyelőre csak nagyvonalakban ismert – összetétele már ürömöt vegyít az örömbe. A főbb alágak között ugyanis – mint említettük – a legtöbben visszaesés volt jellemző, és ezt a szakemberek is hangsúlyozták.
Regős Gábor kiemelte az élelmiszeripari visszaesést, amelyből az aszály miatt egyelőre nem is lát kilábalást. A Gránit Alapkezelő szakértője emellett az akkumulátorgyártást is magába foglaló villamos berendezések gyártása ágazatot említi meg, melynek hullámzó teljesítményét az ágazatba érkező jelentős beruházási volumen fényében semmiképp sem nevezné kedvezőnek.
A növekedési összetevőkről Virovácz Péter úgy fogalmazott, hogy „egy fecske csinálja a nyarat”: az új autógyártói kapacitások belépésével a járműgyártás, míg az AI-boom hatására felfutó elektronikai megrendelések jól teljesítenek.
Regős Gábor nevesíti is ezeket: úgy látja, a számítógépgyártásnál továbbra is a komáromi gyár okozza a bővülést, míg a járműgyártásnál a BMW okozta növekedés mellé az elkészült Mercedes-beruházás hatása is érződhetett. Nyeste Orsolya szerint is nagy valószínűséggel a debreceni BMW teljesítménye szárnyalja túl a a gyengébben teljesítő egységeket a szektorban, ami kedvező jel a kilátásokra nézve.
Mi történt augusztusban?
„Egy júliusi adattal persze mindig óvatosan kell bánni, mivel a nyári leállások időzítése az egyik évről a másikra eltérő lehet” – tette hozzá Regős Gábor.
És ha már a nyári leállások szóba kerültek, a szakemberek augusztusra is előrejelzést tettek. Nyeste Orsolya szerint fontos kérdés, hogy az augusztusi mini energiaválság, Paks leállása mennyire hatott negatívan a termelésre.
„Ha a gyárak a takarékossági kényszert összekötötték a szokásos nyári leállással, karbantartással, akkor nem feltétlenül jelenhetett meg a negatív helyzet hatása az éves statisztikában”
– véli az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Nála valamivel pesszimistább Regős Gábor, aki szerint az augusztusi adatokra kedvezőtlen hatást fog gyakorolni az erőmű részleges leállása, illetve ehhez kapcsolódóan az önkéntes termelési korlátozások. A Gránit Alapkezelő szakértőjének várakozásai szerint ennek nem lesz katasztrofálisan nagy a mértéke, de pár százalékpontot elvihet a havi ipari termelésből.
Fotó: MTI
Virovácz Péter ugyancsak borúlátó az augusztusi adatot illetően. Emlékeztet, az üzleti bizalmi index augusztusra romlott „vélhetően az energiaválság és az önkéntes termelési korlátozások következtében”. Ezért az ING szakembere „meglehetősen rossz teljesítményre” számít augusztusra, de úgy véli, szeptemberre ismét korrekció következhet, azaz marad a már említett fűrészfogazás. Tovább előretekintve azonban úgy véli,
az átmeneti zavarok, geopolitikai és energiapiaci turbulenciák ellenére is pozitív évet zárhat a hazai ipar,
éves átlagban elérve a 3–4 százalék körüli növekedést. Ez azt eredményezheti, hogy három évnyi recesszió után végre újra pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Hozzá hasonlóan Nyeste Orsolya is úgy véli, 2026-ban a szolgáltatások mellett az ipar lehet a pozitív növekedési hajtóerő, noha a kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban az Ersténél nem várnak nagyon kirobbanó teljesítményt az iparban.
