Donald Trump javaslata szerint az acélra 25 százalék, míg az alumíniumra 10 százalékos importvámot róhatnak ki az Egyesült Államokban. Az Equilor elemzője, Bukta Gábor szerint érdekes kérdést vet fel ugyanakkor, vajon az amerikai elnök fejében megszületett protekcionista intézkedés milyen hatással lesz az egyes iparágakra és a gazdaság egészére.
Az amerikai vállalatok által felhasznált évi 100 millió tonna acél egyharmadát, míg az 5,5 millió tonna alumínium mintegy 90 százalékát importálja az USA, ez pedig elég ok arra, hogy a leginkább érintett iparágakban tevékenykedő vállalatok vezetői között sincs egyértelmű vélemény a javaslatot illetően. Míg az Amerikai Vas és Acél Intézet üdvözli az elnök beharangozott intézkedését, addig az Alumínium Szövetség fenntartásokkal és óvatosan kezeli a várható importvám hatásait, mivel véleményük szerint az USA nem lesz képes az összes alumíniumot előállítani, mint amire szüksége lenne.
Kik lehetnek a vesztesek?
A három leginkább érintett iparág első helyén a Statista alapján az építőipar áll, mely a teljes acélkereslet 40 százalékát használta fel az USA-ban 2017-ben. Ezt követi az autó szektor 26 százalékos keresleti részaránya, míg a szolgáltatóipar 10 százalékát dolgozza fel az évi 100 millió tonna acéligénynek.
A repülőgépipart tekintve mind az alumínium, mind az acélimporttól 2,5 millió állás függ az USA-ban. Az alkatrészek megnövekvő beszerzési árai miatt várhatóan az iparág globális versenyképessége csökkenhet majd.
Hasonló hatást fejthet ki az autógyártókra is az intézkedés. Ez annak tudatában is aggasztó, hogy az új autók értékesítésének volumene visszaesést mutatott az elmúlt évben, a 2016-os rekordértékesítést követően 2 százalékkal csökkent éves bázison 2017-ben. Emellett az amerikai monetáris kondíciók is változtak, az alapkamat növekvő pályára állt, ez pedig a késztermékek eladása során a finanszírozást drágítani fogja a megnövekvő kamatozású hitelek miatt. Belátható időn belül ez akár a kereslet zsugorodását, tágabb értelemben pedig a gazdasági növekedés lassulását eredményezheti.
A legnagyobb vesztesei az importvámoknak azonban nem a vállalatok, hanem az amerikai háztartások lehetnek. Az acél és alumíniumkapcsolt szektorokban több mint tíz millióan dolgoznak közvetve, vagy közvetlenül. A profitabilitás érdekében a termékek előállításának emelkedő költségeit az amerikai cégek a munkavállalókon és a fogyasztókon verhetik le, így nem elképzelhetetlen, hogy munkahelyek szűnhetnek meg azt követően, ha hatályba lépne az intézkedés.
Kik profitálhatnak?
A nagy amerikai acél és alumíniumgyártó vállalatok lehetnek az importvám bevezetésének nyertesei. Ezeknek a vállalatoknak az árfolyamai a válságot követően nagyon beszakadtak a visszaeső kereslet következtében, s a majd 10 éve tartó részvénypiaci raliból sem tudták kivenni a részüket, miután a nyersanyagárak jelentősen visszaestek, áll az Equilor elemzésében.
Kereskedelmi háború indulhat
Az importvámok a leginkább Kínát és Kanadát érinthetik, ugyanakkor Brazília, Dél-Korea és Oroszország is jelentős mennyiségű acélt exportál az USA-ba. Kína és Kanada részéről megtorlás jöhet, melyre utaltak is az érintett felek, míg a brazil külügyminiszter is jelezte, készek megvédeni érdekeiket.
A világgazdaságnak is árthat
Kedden a Fitch is megszólalt Trump tervével kapcsolatban. A hitelminősítő vállalat szerint az importvámok felállítása lassíthatja a globális gazdasági növekedést és egyben megnyomhatja a fogyasztói árakat is, de az acélexportőrökre mért hatás mérsékelt lehet. Ez a regionális szinten is erős kereslettel, és a kínai kapacitás várható visszaszorulásával magyarázható, ugyanis az utóbbi javíthatja a szektor kilátásait. Mindez a nyersacél árának emelkedéséhez vezethet, ez pedig végsősoron kedvező az exportőröknek. A Fitch számításai szerint az acél-és alumíniumimport 0,3 százalékát teszi ki az amerikai GDP-nek. Ennél nagyobb kockázattal járhat az a folyamat, melyet Trump lépése elindíthat. Az importvámokra válaszul az Európai Unió és más országok is az amerikai termékek importját korlátozó intézkedéseket léptethetnek életbe, amely egyrészt sértheti a külkereskedelmet, másrészt visszavetheti a globális növekedést is.
