Kármán András pénzügyminiszter benyújtotta a 2026-os pótköltségvetést, mely az eredeti büdzsé átvilágítását követően jelentősen megváltozott sarokszámokat tartalmaz. Az új költségvetés elsősorban az idei évi hiánycélban tér el radikálisan az elődjétől. Tavaly ugyanis Nagy Mártonék még csupán 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, ám az
már a május 14-i kormányzati átadás-átvételen kiderült, a deficit az előző kabinet számításai szerint is legalább 6,8 százalékra fog rúgni.
Kármán András azonban úgy látja, még ennél is több lesz a mínusz. Mint a dokumentumból kiolvasható, a korábban végrehajtott RFF-programokra (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre) elszámolt uniós tételek további majdnem 1000 milliárd forinttal (1,1 százalékkal) rontják a büdzsé egyenlegét, illetve emellett további 400 milliárd forintnyi (0,4 százalék) egyenlegrontó tételt találtak. Ez utóbbi összeg az önkormányzati alrendszer egyenlegromlásának 112 milliárdos, az N7 hadiipari fejlesztéseinek szintén 112 milliárdos, az űrkutatáshoz kapcsolódó szolgáltatási díjak 72 milliárdos, az útfejlesztések 56 milliárdos és az egészségügyi alrendszer további 46 milliárdos mínuszából tevődik össze.
Így – vélik a Pénzügyminisztériumban – a központi költségvetés kormányváltás nélkül az év végére 8,3 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárt volna.
Hogy ez forintban mit is jelent: az eredeti 2026-os büdzsé 3452 milliárd forintos ESA-módszertan szerint számított hiánycélt határozott meg, de Nagy Márton már a májusi átadáskor azt közölte, a deficit év végére 6279 milliárd forintra fog nőni. Kármán Andrásék a revízió során ehhez találtak még 1367 milliárd forintnyi tételt, így a 2026-os költségvetés ESA (vagyis eredményszemléletű) hiánya 7646 milliárd forintra rúgott volna.
Fotó: Facebook / Magyar Péter
Az új kabinet az RFF-pénzekért cserébe azonban a hiány lefaragását vállalta. A fiskális tárca úgy döntött, különböző intézkedésekkel a deficitet a GDP 7,5 százalékára csökkenti. Ennek zöme épp az RFF-forrásoknak tudható be. A kormányzat számításai szerint a 6,5 milliárd eurónyi EU-s támogatások 1086 milliárd forinttal (1,2 százalékkal) javítják, ellenben a hozzá kapcsolódó 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitel 595 milliárd forinttal (0,6 százalékkal) rontja a költségvetési egyenleget, azaz ez a két tétel összességében 0,5 százalékos hiánycsökkentést hoz. (A 0,1 százalékpontos eltérés kerekítés miatt adódik – a szerk.) További 144 milliárd forinttal (0,2 százalékkal) javítja a büdzsé egyenlegét a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakítása, illetve a magyar állampapírok hozamcsökkenésének és a forint erősödésének hatása is 73 milliárd forintos (0,1 százalékos) pozitívumot hozott az egyenleg szempontjából.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A Pénzügyminisztérium összegzése szerint a Magyar-kormány emellett „a túlárazások és pazarlások felszámolása” révén még 703 milliárd forinttal (0,8 százalékkal) kívánja javítani a büdzsé egyenlegét. Ebből a túlárazások letörése 88 milliárd, a pazarló támogatások csökkentése 57 milliárd forintot jelent, az állam pedig a saját működésén 41 milliárd forintot kíván megtakarítani. Ezeknél jelentősebb tétel a beruházási kiadások (például a mohácsi Duna-híd, a Budapest–Belgrád vasút, honvédelmi szerződések) észszerűsítése, mely 217 milliárd forintot jelent. Még nagyobb súllyal esik latba az a tétel, melyet Kármán Andrásék „felelős gazdálkodás folytatása” névvel illettek, és a költségvetési szervek 300 milliárd forintos befizetési kötelezettségét írja elő. A tárca kifejti,
május és július között az előirányzatok elköltése 21,4 százalékkal csökkent 2025 hasonló időszakához képest,
és ez az egyedi tényezőkkel korrigálva is 14,3 százalékos a mínusz.
A hiányt rontó fiskális intézkedések között a kabinet az iskolakezdési támogatás 40 milliárdos, a tűzifa keretemelésének és áfacsökkentésének 21 milliárdos, valamint a gyógyszeráfa csökkentésének 2 milliárdos tételét említi meg (ez a három tétel a deficitet 0,1 százalékponttal emeli meg), de emellett
az aszály és az energiakrízis kezelésére Magyar Péterék egy 500 milliárd forintos Havária Alapot is létrehoztak.
A költségvetés mellékletében az olvasható, az Orbán-kormány már az átadáskor felvázolt egy 133 milliárdos mínuszt, Nagy Mártonék szerint az adóbevételek ennyivel maradhatnak el a tervezettől. Kármán Andrásék szerint azonban ennél magasabb lesz a közterhek hiánya, a dokumentumban további deficitnövelő tételként szerepel az adóbevételek további 105 milliárdos elmaradása.
A kabinet úgy számol, az idei évben a GDP-arányos államadósság 77,5 százalékra fog emelkedni, amire a gazdasági stabilitási törvény lehetőséget ad: az előző három évben a bruttó hazai termék összességében nem emelkedett 1 százalékot.
A kormányzat a pótköltségvetésben az idei évre az Orbán Viktorék által várt 3,6 százalékos növekedés helyett 2 százalékos bővüléssel kalkulál, miközben 1,6 százalékos éves átlagos inflációt várnak. Kármán Andrásék szerint a bruttó bér- és keresettömeg növekedése 10 százalék lesz, de a beruházások volumenének emelkedése továbbra is várat magára, arra a GDP arányában az idei esztendőben is csak 21,8 százalékkal számolnak.
