Az orosz-ukrán konfliktus egyelőre nem érezteti a hatását Kárpátalján, bár az ott élők maguk sem tudják igazán eldönteni, kell-e készülniük egy esetleges háborúra.
Kaszó Lajos Sárospatakon dolgozik zenetanárként. Ungvárról költözött át néhány éve. Jelenleg kétlaki életet él, mert a felesége a határ túloldalán maradt.
„A hét végén otthon voltam, de semmit sem érzékeltem az orosz-ukrán feszültségből. Az emberek ugyanúgy élik a mindennapjaikat, a boltokban nyoma sincs felvásárlási láznak. A határőröket sem fegyverezték fel.” – érzékeltette a helyzetet lapunknak az egykori Ungvári Dixieland Band alapító tagja.
Azt is mondta: nem szeretne tévedni, de szerinte senki sem számol komolyan azzal, hogy valóban kitörne a háború. Legalábbis Kárpátalján. Feltűnt viszont neki, hogy az elmúlt napokban a megszokottnál több autó mozgott Ungvár utcáin, és azt is hallotta, hogy északabbra, Lembergben is nagyobb a sürgölődés.
„Ott már közel a lengyel határ, ha a helyzet úgy hozza, onnan megindulhatnak az emberek nyugatra. Kijevből is többen vagy már elindultak, vagy készülődnek. Pár napja felhívott a lányom (Syuzanne Kaszo zongoraművész – a szerk.) kijevi professzora, hogy ha kitör a háború, be tudnánk-e a családjával fogadni Ungváron, ami arra utal, az ukrán főváros lakói nem annyira nyugodtak. Természetesen igent mondtunk.” - számolt be a tanár.
Akár holnap fogadhatnánk több ezer menekültet
Ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. Közölte továbbá, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak, a Külügyminisztériumnak és más szerveknek kész tervük van az esetleges menekülthullám kezelésére. Mindkét tárcának és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak is levélben tettünk fel erről kérdéseket, de eddig nem válaszoltak. Tudomásunk szerint a 2015-ös menekülthullám után megnyitott befogadóállomások közül többet bezártak vagy felfüggesztették működésüket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága többször is bírálta a kormányt amiatt, hogy nem megfelelő egyebek között a debeceni állomáson a menekültek ellátása, illetve a kabinet súlyosan alultervezte ezen állomások költségvetését, magyarul kevés pénzt adott fenntartásukra.
Záhonyban szintén nincs nyoma nagyobb mozgásnak
„Megszoktuk már, hogy nálunk nagy az átmenő forgalom. Feltűnt volna, ha még ennél is nagyobb lenne a terhelés. Egy háborús helyzetben sem számítunk arra, hogy tömegek indulnának el Magyarország felé.” – próbált nyugodtságot sugallni Helmeczi László, a határváros polgármestere.
Ahogy Gulyás Gergely a kormányszóvivőin, úgy ő is azt mondta lapunknak, hogy a szláv anyanyelvűek inkább Szlovákia és Lengyelország felé vennék az irányt, hozzánk a kettős állampolgárságúak jönnének. Békeidőben is megjelennek időnként egy páran, egyrészt a munkalehetőség miatt, másrészt a fiatalok azért is választanak minket, mert így nem kell bevonulniuk az ukrán seregbe. A záhonyi polgármester elmondta: a településnek van védelmi terve, szükség esetén egyebek mellett a kollégiumban és az iskola tornatermében tudják fogadni a menekülteket.
Beregsurányban van elég vészhelyzeti szálláshely
Beregsurány tíz kilométerre található Beregszásztól. A határfalu önkormányzatának vezetője sem érzi úgy, készülniük kellene a menekültek megjelenésére, de a tervük erre az esetre is megvan.
"Két évvel ezelőtt a covid első hullámának az elején páran átjöttek Kárpátaljáról. Nem mi voltunk a célállomás, egy kicsit megpihentek, majd indultak tovább. Az önkormányzatnak vannak olyan helyiségei, ahol el tudjuk szállásolni azokat, akik egy háború elől menekülnének" – üzente Herka István azoknak, akik aggódnának.
Beszámolója szerint néhány éve a katasztrófavédelem munkatársai megkeresték őket és közölték, hogy vészhelyzet esetén Beregsurány is befogadó település lenne. Most sem változott a helyzet, az iskola tornatermében és a művelődési házban is kialakíthatnak ideiglenes szálláshelyeket, a konyhájuknak bőven van plusz kapacitása. Természetesen azt szeretnék, ha az orosz-ukrán konfliktus nem jutna tovább a diplomáciai csatározásokon. Az biztos, hogy két hete szokatlanul csendes a határ.
"Véleményem szerint aki keleti szomszédunktól el akart indulni, már el is ment. Az ukránoknak amúgy sem Magyarország a célállomás, inkább a lengyelek és a szlovákok felé vennék az irányt" - vélte a település első embere.
Tarpán is megéreznék a menekülthullámot
A Beregsurányhoz közeli Tarpa élénk kárpátaljai kapcsolatokat ápol. A tarpai focisuli zömmel a határ túloldaláról érkező gyerekeket foglalkoztat. Az ötlet néhány éve Szécsi Szabolcs polgármester fejében fogant meg, hogy megállítsa az iskola gyereklétszámának a csökkenését. Az elképzelés bevált, az indulás óta több tucat focistát neveltek ki más kluboknak, akadémiáknak. A gyerekek szülei közül is többen döntöttek úgy, Tarpán telepednek le.
„Talán merész kijelentés, de szerintem ez az üzengetés az ukránok és az oroszok között csak szimpla fenyegetőzés"– véli a település vezetője. Szerinte ha valós lenne a veszély, akkor a katasztrófavédelemtől és a honvédelemtől már megkeresték volna őket is, hiszen nem az önkormányzat dönt arról, hogy befogad-e menekülteket. Nyilván létezik terv arra az esetre, ha egy szomszéd országban háború törne ki, nem lehet akkor kapkodni, amikor már késő - mondta.
„Ha komoly lenne a feszültség, azt mi is éreznénk. Sok kárpátaljai ismerősöm van, nem látom és hallom azt, hogy aggódnának.” - idézte fel a minapi beszélgetéseit a túloldaliakkal.
Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője azt közölte telefonon lapunkkal, hogy vészhelyzet esetén, például ha egy településen hosszabb ideig nincs áram- vagy gázszolgáltatás, az önkormányzatokkal közösen gondoskodnak olyan helyiségekről, ahol ideiglenesen el tudnak helyezni embereket.
"Nem a mi feladatunk eldönteni, hogy ezeket háború esetén mire használhatják, de ha szükséges, természetesen együttműködünk a honvédelemmel." – fűzte hozzá.
