A jelentést legalább kétévente kell kiadni, és a legutóbbi épp 2024 júniusában született Magyarországról. A mostani dokumentumot különösen aktuálissá teszi a Tisza-kormány hivatalba lépése, amely a mandátuma végére, 2030-ra szeretné felkészíteni Magyarországot az euró bevezetésére.
A jelentés alapján kemény munka vár a kormányra, mert Magyarország egyetlen feltételt sem teljesít.
Ehhez a következőkre lenne szükség:
- megfelelő jogi szabályozásra;
- mérsékelt inflációra;
- kordában tartott állami kiadásokra és államadósságra;
- stabil, az ERM II. mechanizmusban legalább két éve részt vevő forintra;
- valamint visszafogott központi kamatlábra
A jelentés nem tért ki rá, de a magyar állam még egy olyan feltételt sem teljesített, amely nincs is az EU elvárásai között. Az alaptörvényen is módosítani kellene, amelybe beleírták, hogy Magyarország pénzneme a forint, bár a tiszás kétharmaddal aligha ez lesz a mostani kabinet legnehezebb feladata – írja a Telex.
Várhatóan az inflációval nem lesz gond, legalábbis rövid távon. Ezt egy éven át másfél százalékkal a legjobban teljesítő három tagállamé alatt kellene tartani.
A hosszú távú kamatokról és az árfolyamról is megjegyezték, hogy erősödött az áprilisi választás óta, de a forint még nem lépett be az ERM II. árfolyammechanizmusba, ahol legalább két évet kellene stabilan eltöltenie.
A konvergenciajelentés megjegyezte, hogy az előző kormány vállalása szerint 2026-ban kellett volna visszatérni három százalék alá a költségvetési hiánynál, ez is problémás tehát. .
2024-ben és 2025-ben az államadósság elleni harcot is bukta az előző vezetés, mindkétszer nőtt a GDP-arányos mutató – ha így megy minden tovább, a 2025-ös 75 százalék körüli érték helyett 2036-ra már 103 százaléknál fogunk tartani a jelentés szerint.
A dokumentum egyéb tényezőket is vizsgált, amelyeknek jelentősége van az euró bevezetésénél. Megjegyezte, hogy Magyarország erősen beágyazott az euróövezetbe kereskedelmileg, és a befektetések 55 százaléka onnan jött, de az üzleti környezet terén a magyar állam rosszul teljesít. A Világbank statisztikáiban az EU-tagok közül a második legrosszabb jogállamiságban, valamint alulról harmadik a szabályozás minőségében és a korrupció ellenőrzésében.
