Az idén továbbra is 3,8 százalékos gazdasági növekedésre és a beruházások 9 százalékos bővülésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., inflációs prognózisát ugyanakkor a korábban előrejelzett 3 százalékról 2,7 százalékra, a fogyasztás várható bővülését 3,5 százalékról 4 százalékra, munkanélküliségi prognózisát pedig 4 százalékról 3,7 százalékra módosította.
A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet: 2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4 százalékkal bővült, ez lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. Idei 3,8 százalékos növekedési előrejelzésén nem változtatott a gazdaságkutató, úgy véli azonban, az ennél magasabb ütemnek valamivel nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A gyorsabb növekedés forrása egyrészt a mezőgazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményéből, másrészt a belföldi felhasználás dinamikusabb emelkedéséből fakadhat.
Az infláció esetében a GKI idei prognózisa 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent. Itt az elemzők szerint a kisebb és nagyobb ütemnek hasonló a valószínűsége. A kisebb ütem főleg a világpiaci energiaárak szerényebb emelkedésének, a magasabb a hazai béremelkedés költség- és keresleti oldalról megjelenő erősebb inflációs hatásának lenne a következménye.
Az ágazatok közül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban, a GKI várakozásai szerint 10 százalékkal, a tavalyi mintegy 30 százalék után. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5 százalékkal bővül.
A mezőgazdaság 2017. évi visszaesését az idén várhatóan növekedés követi. 2017-ben a mezőgazdaság GDP termelése 9 százalékkal, a bruttó kibocsátás volumene 5 százalékkal csökkent, idén átlagos időjárás esetén 5 százalék körüli agrár-GDP növekedés várható a gazdaságkutató szerint.
A szolgáltatási GDP 2017-ben 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb ütemben bővült, mértéke azonban szinte megegyezett a 2016. évivel és az idén várhatóval. 2018-ban növekedés ismét csak az üzleti szolgáltatásoknál várható, a közösségi szolgáltatásoknál a tavalyi 1,3 százalékos visszaesés után stagnálás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 4,9 százalékkal bővült, az idén 4,5 százalék körüli növekedés várható.
A külkereskedelemben a behozatal az idén is gyorsabban nőhet a kivitelnél, hasonlóan 2017-hez, amikor az export 7,1 százalékkal, az import 9,7 százalékkal emelkedett. 2018-ban 6 százalékos kiviteli, illetve 7,5 százalékos behozatali dinamika várható a GKI prognózisa szerint. A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1, majd 7 milliárdra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik. A cserearányok az idén a tavalyi 0,4 százalékhoz hasonlóan, 0,5 százalékkal romlanak.
A foglalkoztatás bővülése a tavalyi 1,6 százalékról az idén 1 százalék körülire lassul, a növekedés egyik fő akadálya a munkaerőhiány. A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,2 százalék után 2018-ban 3,7 százalékra, esetleg az alá mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken.
A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9 százalék, az előirányzott 2,4 százaléknál lényegesen alacsonyabb lett, ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje csaknem 70 százalékkal meghaladta az előirányzottat, 2018 első két hónapjában pedig megközelítette az éves előirányzat 40 százalékát. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74 százalék volt. A GKI szerint idén 2,5 százalék körüli deficit és 72-73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság valószínű.
A GKI 2018-ban az alapkamat változatlanságára (0,9 százalék), és éves átlagban 312 forintos euróra számít.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 7 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 4,5 milliárd euróra csökkenhetett, 2018-ban pedig tovább, 3,5 milliárd euróra mérséklődik a GKI szerint. A külső finanszírozási képesség az EU-támogatások újraindulása következtében a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 7,7 milliárd euróra emelkedhetett, 2018-ban pedig várhatóan 8 milliárd euró lesz, ami egyaránt a GDP mintegy 6,2 százaléka. A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban némi lendületet kapott (1,9 milliárd euró), de tavaly az első három negyedévben csak 0,4 milliárd euró volt, és idén sem várható jelentős bővülés.
