Az Európai Unió klímapolitikájának legfontosabb célkitűzése, hogy a blokk 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. A parlamenti képviselők több száz olyan módosító javaslatot mérlegelnek, amelyek növelhetik vagy gyengíthetik az EU éghajlat-politikájának hatását, ezek közül nyolc javaslatot kedden vitatnak meg, majd szerdán szavaznak róluk. A szavazás célja, hogy a parlament megerősítse álláspontját az uniós országokkal a végleges jogszabályokról folytatott alkudozásokat megelőzően.
Az egyik javaslat az EU szén-dioxid-piacának 2005-ös elindítása óta annak legnagyobb átalakítását jelenti. A javaslat megerősítené azt a rendszert, hogy az uniós jogszabályokat kidolgozó Európai Bizottság eredeti terve szerint 2030-ig 61 százalékkal csökkentse az általa lefedett ágazatok kibocsátását. Egyes törvényhozók próbálják ezt a vállalást 67 százalékos kibocsátáscsökkentésre emelni. Peter Liese, a szén-dioxid-piac reformjának vezető törvényhozója a Reutersnek elmondta: optimista azzal kapcsolatban, hogy a 63 százalékos csökkentést célzó kompromisszum elnyeri a többség támogatását.
Egy másik, az EU éghajlati célkitűzése szempontjából kulcsfontosságú javaslat az új autók CO2-kibocsátásának 100 százalékos csökkentését írná elő 2035-ig – gyakorlatilag betiltva az új, belső égésű motorral hajtott autók értékesítését. Az Európai Néppárt, a parlament legnagyobb frakciója módosító indítványaival ezt 90 százalékos CO2-csökkentésre próbálja gyengíteni. A közlekedési ágazatban az elmúlt években jelentősen nőtt a kibocsátás, ma személyautók az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nagyjából 13 százalékáért felelősek az EU-ban, a kisteherautók pedig kettő százalékért.
Eközben a törvényhozók, úgy tűnik, hogy szintén visszavesznek az új uniós szén-dioxid-piacra vonatkozó tervekből, amely az épületekben és a közlekedésben használt szennyező üzemanyagokra CO2-költségeket vetnének ki. A Parlament környezetvédelmi bizottsága a múlt hónapban megszavazta, hogy a rendszert a kereskedelmi szektorra korlátozzák, a magánfogyasztókat pedig mentesítsék.
„Ez a kibocsátás kétharmadát kivonja a rendszerből” – mondta Frans Timmermans, az EU éghajlat-politikai vezetője, aki sürgette a törvényhozókat, hogy támogassák a szabályozás módosítását, és az abból származó bevételeket fordítsák a kiszolgáltatott háztartások tiszta energiára való átállításának segítésére. Az európai klímapolitika felelőseként elsősorban Timmermans feladata az Európai Uniót 2050-re klímasemlegessé tevő projekt levezénylése, ami számos ipari és egyéni érdeket sért, és a társadalmi támogatottsága akkor biztosítható, ha nem jár az életszínvonal csökkenésével és számos munkahely elvesztésével.
Szoros szavazás várható arról az uniós tervről is, amely a világon elsőként CO2-adó kivetését kezdeményezi az olyan szén-dioxid-intenzív termékek behozatalára, mint az acél és a cement. Ennek célja a szigorúbb környezetvédelmi előírások alá tartozó uniós termelés versenyképességének fenntartása.
