A kiskereskedelem havi szintű emelkedését pozitív jelenségnek értékelik az elemzők, ugyanakkor az éves szintű visszaesés mértéke szerintük továbbra is azt üzeni, korai még győzelmi harsonákat fújni.
Mint arról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli gyorstájékoztatója alapján beszámoltunk, 2023 novemberében a kiskereskedelem októberhez képest 0,8 százalékkal bővült, ám az előző év novemberéhez képest még mindig 5,4 százalékos a visszaesés.
ING Bank: nincs komoly változás a kiskereskedelem szerkezetében
Októberrel ellentétben a novemberi adatok pozitív meglepetést hoztak a kiskereskedelmi forgalom esetében – utal arra Virovácz Péter, hogy hosszú idő után először érdemben (0,8 százalékkal) emelkedni tudott a kiskereskedelem volumene, ezzel együtt pedig az éves bázisú index is javulni tudott. Az ING Bank vezető elemzője azonban hozzáteszi, még így is azt láthatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest a szektor teljesítménye 5,4 százalékkal esett vissza.
Mint fogalmaz, a részleteket nézve komoly változást nem látni a kiskereskedelem szerkezetében. Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene havi alapon stagnált novemberben, így a 2022-es alacsony bázis miatt éves alapon a mutató jelentősen javult, ehhez képest már csupán 0,6 százalékos az elmaradás. Virovácz úgy véli, ez alapján már elmondható, hogy
vannak bíztató jelek ebben a szegmensben az élelmiszerárak csökkenésével párhuzamosan. Ugyanakkor robbanásszerű bővülésről, az élelmiszer-fogyasztás drasztikus beindulásáról aligha beszélhetünk
– teszi hozzá az elemző.
Ami szerinte némi meglepetésre érdemi fellendülést mutat, az a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma. Aláhúzza, havi alapon 0,6 százalékos volt a növekedés ezen a területen, amivel az év/év index is jelentősen javul, bár még mindig közel 4 százalékos visszaesésről tanúskodik. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy e terület fellendülése könnyen lehet, hogy csupán átmeneti. A karácsony előtti „Black Friday” akciók jelentősen megdobhatták a forgalmat. Erre utalhat az is, hogy az eddig látványosan szenvedő bútor-, műszakicikk-áruházak eladásai ugrásszerűen megnőttek novemberben (havi alapon 4,5 százalékkal). De hasonlóan komoly megugrás látszódik a textil-, ruházati- és lábbeliüzleteknél (9,2 százalékos bővülés havi szinten) – részletezi Virovácz.
Mindazonáltal egy fecske továbbra sem csinál nyarat – véli –, hiszen a nem élelmiszer-kereskedelmi terület összértékesítési volumene még mindig elmarad a 2021. évi teljesítményszinttől, vagyis a változás iránya pozitív, de óriási lemaradásról beszélhetünk a historikus adatokhoz képest.
Végül, de nem utolsósorban, a pozitív változás megérkezett az üzemanyagkutakra is – mutat rá az elemző. Az ING Bank szakértője kiemeli, az októberi harmatos növekedés után novemberben jelentősebben bővült az üzemanyag-értékesítés. A 1,5 százalékos havi gyarapodás ellenére azonban még így is itt érződik leginkább a „spórolás” és az előző évi magas bázis hatása. Ne feledjük, egy évvel korábban még érvényben volt az üzemanyagárak szabályozása! – emlékeztet.
Összességében tehát Virovácz némi pozitív jelet lát a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, ám hangsúlyozza,
egyelőre talán még korai lenne egy trendszerű és dinamikus kilábalásról beszélni.
Mindazonáltal a 2022. végi változások (például az üzemanyagárstop kivezetése) nyomán a bázis jóval alacsonyabbra kerül, így 2023 decemberétől az éves bázisú kiskereskedelmi indexek már jóval kedvezőbb képet mutatnak majd – jósolja. Hozzátéve, éppen ezért tartja fontosnak, hogy a szegmens teljesítményét inkább historikus viszonylatban vizsgálják, az ad ugyanis majd pontosabb képet a kiskereskedelem valós állapotáról.
Virovácz Péter jó hírként tálalja, hogy a következő hónapokban is folytatódik majd a reálbérek növekedése, ami lassan, de biztosan támogathatja a fogyasztás helyreállását. Mint írja, bár a háztartások elsősorban a tartozásaik csökkentését és a tartalékjaik feltöltését végzik majd el, emellett már növekedésnek indulhat a fogyasztás is – véli, de rögtön megjegyzi, ahhoz, hogy ez a változás érdemi és tartós legyen, először a fogyasztói bizalomnak kell helyreállnia, ami egy hosszadalmasabb folyamat. Éppen ezért a növekvő vásárlóerő reálgazdasági hatásait várhatóan majd csak 2024 folyamán lassan, fokozatosan látjuk visszatükröződni a kiskereskedelmi adatokban – zárul az ING Bank vezető elemzőjének kommentárja.
Virovácz Péter rendszeres vendége volt 2023-ban a Klasszis podcast-adásainkban:
Makronóm Intézet: gyenge lett a 2023-as Black Friday
Novemberben a kiskereskedelmi forgalom bár éves alapon továbbra is csökkent, 5,4 százalékkal, havi alapon már 0,8 százalékos növekedést mutatott, azaz megérkezett az első életjel az ágazatból – véli Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Úgy véli, novemberben a kiskereskedelmi forgalom éves alapú mérséklődésében a reálbérek alakulása már nem játszott szerepet, hiszen ez a mutató már szeptemberben is emelkedést mutatott, ehhez képest pedig novemberre a helyzet csak javulhatott, tekintettel a mérséklődő inflációra.
Az elemző szerint az éves alapú visszaesést egyrészt a háztartások fokozott óvatossága, másrészt pedig az üzemanyagok ársapkája miatti magas bázis okozhatta. Ez utóbbit mutatja az üzemanyag-forgalom volumenének 21,4 százalékos csökkenése is. Ezzel szemben az élelmiszerek forgalma csupán 0,6, a nem-élelmiszereké pedig 3,9 százalékkal mérséklődött – mutat rá Regős, aki szerint
a kiskereskedelmi forgalom beindulását segíti a hitelkamatok csökkenése is.
Ám hangsúlyozza, ez is egy lassú folyamat, hiszen amíg az alacsonyabb alapkamat hatása megjelenik a piaci hiteleknél, az is idő, illetve ahhoz is időre van szükség, hogy ezt a háztartások érzékeljék. A havi alapú növekedésben elsősorban annak lehetett szerepe, hogy az árak már nem emelkedtek tovább érdemben, az infláció visszaszorulóban van – írja elemzésében a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Regős rámutat, a nem-élelmiszerek forgalmán belül továbbra is jellemző, hogy az alapvető fogyasztási cikkek kereskeedelme tartja magát – így például a gyógyszerek eladása 3,5 százalékkal nőtt –, míg a halasztható vásárlások továbbra is halasztódtak: a cipők és ruhák forgalma 9,9, az iparcikkeké 9,2, a bútoroké és műszaki cikkeké 7,8 százalékkal csökkent. Emlékeztet, novemberre esik a Black Friday, azaz az a nap vagy hétvége, amikor a boltok jelentős akciókkal csábítják a vásárlóikat. Úgy véli, most ez a hétvége a 2022-esnél gyengébbre sikerült – talán nemcsak a forgalom volumene, de az akciók tekintetében is.
A várakozásokról Regős úgy véli, a következő hónapokban kerül ki a bázisból az üzemanyagok ársapkája, így ez sokat tud majd javítani az éves alapú volumenindexen, amely a következő hónapokban – várakozásaik szerint legkésőbb februárban, de talán már előbb is – visszatérhet a pozitív tartományba. Szerinte ezt elősegítheti a minimálbér és a garantált bérminimum előrehozott emelése, általánosan a reálbérek változásának pozitív tartományba történő visszatérése, valamint ezekkel párhuzamosan az óvatossági motívum is oldódhat. A következő hónapok kiskereskedelmi adataira tehát érdemes lesz figyelni: a decemberi adat az év végi magasabb forgalom miatt fontos, az év eleji adatok pedig arra adnak majd jelzést, hogy milyen ütemben tud növekedési pályájára visszatérni a fogyasztás – zárul a Makronóm Intézet kommentárja.
Erste Bank: a következő hónapokban jelentős javulás várható
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a kilábalás decembertől kezdődően felgyorsulhat. A szakértő szerint ennek két oka lesz. Egyrészt az üzemanyagárstop okozta rendkívül magas 2022-es bázis a decemberi és januári hónappal esik ki, ezért hamarosan éles javulást láthatunk a headline forgalmi adatokban. Másrészt a reálbérek újbóli, tényleges emelkedése főként januártól esedékes, így valójában onnantól éreztetheti hatását a volumenek változása – írja a szakértő. Az Erste Bank várakozása szerint a kiskereskedelmi forgalom éves változása legkorábban decemberben, legvalószínűbben januárban térhet vissza a pozitív tartományba.
Nemzetgazdasági Minisztérium: hip-hip-hurrá!
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom értéke nominálisan 1602 milliárd forintot ért el, amely éves alapon 50 milliárd forintos növekedést jelent – áll a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági (lánykori nevén: Gazdaságfejlesztési) Minisztérium közleményében.
Az örömteli hangvételű termelési jelentés azt írja, 2023 első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel 1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Volumenét tekintve 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal mérséklődött, a visszaesést Nagy Mártonék úgy értékelik, hogy ez a 2023 áprilisában tapasztalt mélypontot követően az eddigi legkedvezőbb adat. Biztató eredményként értékelik egyrészt, hogy az előző hónaphoz mérten a kiskereskedelmi forgalom 0,8 százalékos növekedést ért el, másrészt az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene novemberben már elérte az egy évvel korábbi szintet, amire 2022 májusában volt utoljára példa. Havi alapon érdemben nőtt továbbá a ruházati és a bútor-, műszaki boltok forgalma – írja a tárca.
A minisztériumi közlemény – némi szankciózás meg multizás kíséretében – emlékeztet, az infláció novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig várhatóan 6 százalék körüli szintre csökkent. Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a családok fizetése ismét egyre többet ér – írják, hozzátéve: mindez a kereskedelmi adatokban is tetten érhető hatásokkal bírt.
A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést. Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét növekedő pályára állítja a fogyasztást, így az hozzájárulhat a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez – jósolják Nagy Mártonék a kristálygömbből.
