<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p


			
		
		


		
		

A kormány szerint a budapesti turizmus már soha nem lesz a régi, ezért a külföldi vendégek helyett a fővárosból száműzött vidéki magyarokkal próbálnák meg megtölteni a szállodákat. Már csak két kérdés maradt: hogyan és miből?

Modellváltásra van szükség a budapesti turizmusban - mondta el ismét Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap által szervezett szerdai konferencián. A sajtó erről a mondatról is, mint valami újdonságról számolt be, pedig ezt már tavaly ősszel is hangoztatta a kormány, és nem történt semmi. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója már tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy Budapesten összedőlt a csak külföldi látogatókra épülő modell.

Nem lehet a vidéki Magyarországot száműzni a fővárosból, már csak azért sem, mert nem biztos, hogy a bulizó fiatalok többet költenek, mint egy jómódú, vidéki nagyvárosból érkező család

- fogalmazott Guller Zoltán a Magyar Hírlapnak adott szeptemberi interjúban.

A budapesti gyógyfürdőkbe is várják a vidékieketA budapesti gyógyfürdőkbe is várják a vidékieket

Arra nem tért ki, hogy ki és miért száműzi Budapestről a vidéki magyarokat. Aztán például tavaly novemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt válaszolta a budapesti turizmus megmentésre irányuló kérdésünkre, hogy a budapesti szállodáknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket. Vagyis a külföldiek helyett magyarokkal kellene megtölteni a budapesti szállodákat.

A fővárosi turizmus nem épített a belföldi turizmusra. Nincs az a pénz, amivel a 80-90 százalékos kapacitás kihasználtságot ellensúlyozni lehetne. A hazai turizmusra kell építeni, ehhez az átálláshoz a kormány szívesen nyújt segítséget

- fogalmazott a miniszter.

A napokban pedig megjelent az MTÜ gondozásában a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 újragondolt verziója. A 452 oldalas dokumentumban 250-szer szerepel a Budapest szó, célként tűzi ki, hogy a fővárosban legyen több belföldi vendégéjszaka, de egy konkrétum sincsen arról, hogy ezt ugyan miként kéne elérni.

A COVID-19 járványválság rámutatott, hogy a túlzott külföldi vendégéjszaka-aránnyal rendelkező desztinációk, úgy mint Budapest, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. Ennek a helyzetnek a jövőbeli elkerülése érdekében a Budapesten eltöltött belföldi vendégéjszakák arányát folyamatosan javítani kell, így ezt a célt a Stratégia egy magasabb szintre tűzi ki

- olvasható a stratégiában. A magasabb szint annyit jelent, hogy a szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák aránya Budapesten 2019-ben 10 százalék volt, ellenben 2030-ra már 25 százalék a cél. Ehhez tudni kell, hogy 2019 rekordév volt a turizmusban: a KSH adatai szerint a 31,3 millió vendégéjszából mintegy 10,7 millió vendégéjszaka köthető Budapesthez, ebből pedig 9,5 millió vendégéjszaka köszönhető a külföldiekhez, és csak 1,2 millió a magyarokhoz. Az új cél szerint így legalább 2,5-3 millió belföldi vendégéjszakát szeretne a kormány Budapestre 2030-ra.

Tehát a kormány már legalább 9 hónapja ugyanazt mondja: modellváltásra van szükség a budapesti turizmusban. Pénzt azonban eddig nem adott hozzá, míg ellenben a vidéki szálláshelyeket az MTÜ a Kisfaludy-pályázatok révén alaposan megtámogatta vissza nem térítendő állami támogatásokkal. Pedig a budapesti szálláshelyek sokkal nagyobb károkat szenvedtek el: a a Budapest Marriott hotel a Duna Szálloda Zrt.-hez tartozik és az árbevétel a 2019-es 8,8 milliárd forintról 2,9 milliárd forintra csökkent (70 százalékos mínusz). Ez közel 6 milliárd forintos zuhanás. Így pedig összességében a 2019-es 1,4 milliárd forintos nyereség 2020-ban 1,9 milliárd forintos veszteségbe fordult át.

Emlékezetes vita volt arról tavaly ősszel, hogy kinek a dolga és felelőssége a budapesti turizmus megmentése. Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának adott interjúban arról beszélt: itt lenne az ideje annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat végre feltörje a 100 milliárd forintos malacperselyét és megsegítse a bajba jutott vállalkozókat. Tehát kormányzati segítség helyett a sokkal szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező önkormányzattól várta, hogy támogassa a szektort. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester úgy reagált a miniszterelnök szavaira, hogy a fővárosnak nincs pénze arra, hogy a kormány feladatait átvegye.

Orbán Viktor most is arról beszélt, hogy Budapesten körülbelül 90 százalékban a külföldiekre épül a város turisztikai ipara, és csak 10 százalékban a magyarokra. Ez a kormányfő szerint nem lesz versenyképes, ennek vége van.

Nem fog visszaállni, nemcsak az idén nem fog visszaállni, általában sem fog visszaállni egy olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedhetné magának, hogy mellőzze a saját polgárait.

- fogalmazott a miniszterelnök. Azt nem fejtette ki, hogy miért nem fog visszaállni, de vélhetően arra gondolt, hogy a koronavírus-járvány és a különböző utazási korlátozások miatt. Orbán Viktor ebben az ügyben azt reméli, a budapesti kamara vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik majd a kormányt, és elmondják, hogyan tudná segíteni a kormányt ezt az irányváltást. Ez most talán azt is jelentheti, hogy forrást is hajlandó erre találni a költségvetésben.

Kamarai ötletekből pedig nem lesz hiány. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a csütörtöki Klasszis Klub rendezvényünk vendége. A szakember pedig itt elárulta, hogy össze fognak rakni egy olyan turizmus-jövőképet, ami segít Budapestnek is. 

A buliturizmus nem egy tartható állapot. Nem hiszek abban, hogy olcsó szállásra épülő turizmussal hosszan fenn lehet tartani a lendületet. Rómában, Párizsban van belföldi turizmus, ez Magyarországon gyakorlatilag nincs. Nem életszerű, hogy valaki eljön vidékről és egy luxusszállodában alszik. De ezeken lehet változtatni

- fogalmazott Parragh László. Szerinte olyan programok, fesztiválok kellenek, amelyek vonzóvá teszik a fővárost a vidéki magyarok számára.

Más kérdés, hogy amikor nincs koronavírus-járvány, akkor pezseg a kulturális élet Budapesten, szinte minden sarkon van egy fesztivál, múzeum, focimeccs, színházi és komolyzenei esemény, tehát eddig is bőven voltak olyan programok, amikre tömegével jöhettek volna a vidéki magyarok a nemzet fővárosába, de mégsem jöttek. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.