<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p


			
		
		


		
		

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a csütörtöki Klasszis Klub rendezvényünk vendége. A beszélgetés során - többek között - elhangzott, hogy nem kizárt, hogy a kata jelenelgi rendszerébe bele kell ismét nyúlni, és hogy a most lejáró hatéves bérmegállapodást felváltó újban a cél, hogy a vállalkozásokat terhelő szocho az egyszámjegyű tartományba kerüljön. 

Klasszis Klub – a Privátbankár.hu, az Mfor.hu és a Piac&Profit magazin prémium tartalmaira Klub csomagban előfizetők számára havonta egy alkalommal interaktív szerkesztőségi találkozót szervezünk – a járvány idején természetesen online formában. Februárban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és Káncz Csaba külpolitikai szakértő volt a vendégünk, márciusban Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, májusban Dávid Ferenc, most pedig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akitől a résztvevők is szabadon kérdezhettek. Amennyiben szívesen venne részt hasonló találkozókon, illetve érdeklődik prémium tartalmaink iránt, lépjen be előfizetőink egyre népesebb táborába! Részletek itt >>>

A klubrendezvény elején - tisztázandó a beszélgető partner titulusát - Baka F. Zoltán a privatbankar.hu és az mfor.hu főszerkesztője félig-meddig viccesen arra kérdezett rá, hogy az Orbán Viktor „bizalmi gazdasági tanácsadója” cím, ahogy Parragh Lászlót néha illetik, vajon ül-e, ez a megnevezés alkalmazható-e rá.

A Kamara elnöke erre úgy reagált, hogy ez így nem teljesen igaz, mert bár 1998 és 2002 között valóban tagja volt az első Orbán-kormány 12 tagú tanácsadó testületének – az akkori tagok között volt egyébként Lámfalussy professzor az euro atyja, vagy Kolosi Tamás szociológus is -, a grémium azonban a kormányváltást követően feloszlott. 

Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara tavalyi gazdasági évnyitóján (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara tavalyi gazdasági évnyitóján (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)

Természetes ugyanakkor, folytatta, hogy mint a Kamara elnöke – és így van ez minden normálisan működő országban – párbeszédben van a miniszterelnökkel, így ő is rendszeresen „szót vált” a gazdaság állapotáról a kormány elnökével; ilyenkor azonban ő a cégek, vállalkozások álláspontját képvisel a kormányzat felé, és legkevésbé sem a saját véleményét hangoztatja. Ezért sem tagadja, hogy ezek az érdekek elég gyakran „meg is jelennek” a Közlönyben. „Így jelent meg a mai (A beszélgetés 2021.06.10-én hangzott el) Magyar Közlönyben a Széchényi-kártyával kapcsolatos előző napi bejelentésem.” – hozott azonnal egy példát Parragh az iménti megjegyzésére. De hasonló történt akkor is, amikor az önkormányzatok a helyi adók emelésével kívánták ellensúlyozni az iparűzési adó megszűntével kieső bevételeket. 

A cégek véleményét tolmácsolja

Parragh Lászlótól arra is választ várt Baka F. Zoltán főszerkesztő, ha igaz az a tétel, hogy a Kamara a cégek véleményét tolmácsolja a kormány felé, akkor abba hogyan fér bele az, hogy a mintegy 400 ezer katás vállalkozás adózási feltételei romlottak, ebben hol érhető tetten a Kamara érdekérvényesítő szerepe.

A Kamara elnöke szerint az intézkedés a piac tisztaságát szolgálta (példaként a médiapiacon dolgozó újságírók bújtatott alkalmazottként való foglalkoztatását említette) és egyáltalán nem irányult a tisztességesen eljáró katások ellen. Azt pedig külön megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztérium eredeti javaslata még 1 millió forintban húzta meg a határt, ameddig a katás vállalkozó egy cég felé számlázhat, és azt már a Kamara lobbizta ki, hogy ez a keretösszeg 3 millió forintra emelkedjen. 

Az már egy egészen friss bejelentés volt Parraghtól, hogy egyáltalán nem kizárt, hogy a kata jelenlegi rendszerébe – a végszámok függvényében – újra bele kell nyúlni. 

A járványhelyzet az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest hatalmasat változott, nagyot fordult a világ, szerdán olyan kormányzati bejelentésekkel szembesültünk, melyek alapjaiban rajzolják át az adórendszert, vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos hitelezései politikát. 

Parragh Lászlótól arra várt választ a szerkesztőség, hogy a mostani, tervezett kormányzati intézkedések mennyiben illeszkednek a korábbi, a pandémia első időszakában meghozott intézkedésekhez, illetve mennyiben jelentenek azok új irányt. 

Széchenyi kártya, nulla százalékos kamattal

A Kamara elnöke szerint a járványt „összefüggéseiben, vagy ívében” kell tekinteni, ezért érdemes megkülönböztetni a rapid első hullámot, mely mindenkit készületlenül ért, a másodikat, amelyre már a cégek rá tudtak készülni, és még inkább így voltak a harmadik hullámmal. Ez azt eredményezte, hogy a kormányzat „egyre szofisztikáltabb” döntéseket tudott hozni, és egyre inkább felismerte azt, hogy iparáganként, területenként kell vizsgálni a gazdaságot, és területenként is kell beavatkozni. 

Ma már (az átoltottság mértéke miatt) ott tartunk, hogy újra lehet nyitni a gazdaságot, és a kormányzatnak is erre kell reagálnia olyan szabályozók megalkotásával, amely segíti az egyes területek helyreállását. 

Erről szól például – mondta Parragh – a Széchenyi kártya, amely a bajba jutott turizmusba pumpál nulla százalékos kamattal pénzt, de erről szól az az új lízing konstrukció (az erről szóló jogszabály is már megjelent), melynek segítségével modern gépeket tudnak a kisvállalkozók, kedvező feltételekkel vásárolni. 

Arra a kérdésre, hogy az új konstrukciójú Széchenyi kártya mennyiben jelent választ arra, hogy a Nemzeti Bank időközben kivezette, kivezeti a Növekedési Hitelprogramot (NHP), Parragh úgy reagált hogy „a válság után is forráskereslet lesz, és ha ezt a jegybank nem tudja biztosítani, akkor ezt mi (a Kamara) tudja betenni a Széchenyi kártyán keresztül.”  

A tavalyi évben az így frissen kihelyezett hitel összeg 650 milliárd forint volt, a Kamara elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „nem kizárt”, hogy az idei évben ez eléri az 1000 milliárdot is; jellemzően a piaci kamat alatti kamatszinttel jelennek meg ezek a hitelek, a 0 százaléktól (a turizmus részére), a 0,5 százalékig, ez utóbbit 10 éves futamidőre adjuk, beruházási hitelként. Az induló új hitelprogramok esetében a Kamara azzal számol, hogy az idei friss kihelyezések elérhetik az 500 milliárd forintot. 

Idén kifut a hat évre, még 2016-ban kötött bérmegállapodás, és ez a kérdés szóba került a csütörtöki kormányinfón is, ahol Orbán Viktor a Kamara „izmozását” említette a kérdés kapcsán. Parragh László a klubrendezvényen erre úgy reagált, hogy a béremelésnek összhangban kell állnia a gazdaság teljesítményével, ugyanakkor arra is reagálnia kell, hogy a környező országokban mindenhol emelkedett a bérszínvonal. Arra a felvetésre, hogy jelentheti ez azt, hogy esetleg egy 9-10-11 százalékos béremelés is bekövetkezhet, úgy reagált, hogy ő ennyire nem kíván „előre futni”. 

Lejáró bérmegállapodás

A most lejáró hatéves bérmegállapodás szerint a szocho (szociális hozzájárulás) 27 százalékos mértékét a megállapodás végére 12,5 százalékra kellett volna csökkenteni (bár ezt végül nem érték el) Parragh László abban még nem kívánt állást foglalni, hogy az új megállapodás a vállalkozók számára milyen könnyítéseket hozhat. 

Azt ugyanakkor egy elérhető célként fogalmazta meg, hogy a szochót „bevigyék az egyszámjegyű tartományba.” 

Az Orbán Viktor által bejelentett, a családok szja visszatérítésére fordított 600 milliárd forint Parragh szerint jó helyre kerül (és így a döntés is helyeselhető), hiszen a mostani pandémia, és az általa kiváltott válság a legjobban a családokat ütötte meg – a Kamara elnökének ez volt a válasza arra a felvetésre, hogy ebből az összegből miért nem hajt végre egy általános, mindenkit egyformán érintő 2-3 százalékos személyi jövedelemadó csökkentést a kormány.

Egy egészen más alapú gazdaság

A harmadik hullámnak vége van (ez elsősorban közegészségügyi szempontból releváns információ), de mire lehet számítani a gazdaságban, tette fel a kérdést a Baka F. Zoltán főszerkesztő, egy hosszú elnyújtott fölállásra kell felkészülnünk, amiben a kormányzatnak még hosszú ideig kell (a támogatások révén) szerepet vállalnia?

Parragh szerint a kérdés csak iparági bontásban értelmezhető, a gazdaság egészére nézve ezt a kérdést nem is lehet feltenni. A beszélgetés itt érintette a turizmus helyzetét, ahol még a budapesti és a vidéki helyzet is más-más kezelést, válságkezelést igényel.

Szóba került az is (és ez mind a Kamara, mind a kormány szívfájdalma régóta), hogy a hazai belföldi turizmussal minél hamarabb kell valamit kezdeni. Ehhez össze kell rakni egy turizmus jövőképet, ami mind Budapestnek, mind pedig a vidéknek hasznos lehet – mondta Parragh, 

Bár azt elismerte a Kamara elnöke (és ez a kormányzati szándékokból is kiderül), hogy kiemelt, egyfajta kitüntetett szerepe van a turizmusnak a támogatások terén is, azt ugyanakkor visszautasította, hogy ez azért lenne így, mert a NER kulcsszereplői foglaltak volna el kulcspozíciókat a turizmus területén. A támogatást az ágazat növekedési potenciáljával (évente 10-12 százalék) indokolta. 

A szerdai kormányzati bejelentésekkel nem értek véget a gazdaság újraindítása érdekében hozott intézkedések, mondta Parragh László, hiszen akkor nem is jött volna létre az újraindításért felelős operatív törzs (melyben ő maga is szerepet fog vállalni); az első intézkedések egyike az lesz, hogy összehívják a különféle vállalatcsoportok képviselőit, és megtudakolják tőlük, ők hol, miben látják a kitörés lehetőségeit. De meg fog ez történni az oktatás, és egyéb területeken is. Parragh 10-15 munkacsoport felállásával számol. 
A Versenyképességi Tanács ugyanakkor nem fog feloldódni ebben az új struktúrában. 

A csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a (pénzügyi, migrációs, és egészségügyi) válság után egy „egészen más alapú gazdaságot” kell építeni; a kijelentést Parragh László úgy értelmezte, hogy a kihívásokra két területnek kell intenzíven reflektálnia, az egyik a „képzés, tudás, oktatás”, a másik pedig az „új technológiák gazdaságba való adoptálása” kell hogy legyen. Ki kell építeni a tudásalapú gazdaságot. De ez egy hosszú, többgenerációs folyamat lesz.

Az oktatással, és így a szakoktatással kapcsolatban még a járvány előtt felvázolt irányokon, az akkor kialakított paradigmán nem kell változtatni – véli Parrag, arra viszont szükség van, hogy mindezt a változó technológiai követelményekhez igazítsák. A még a Kiss Péter szocialista munkaügyi minisztersége alatt együtt elindított duális szakképzési rendszert is tovább kell fejleszteni. 

Kína, Fudan, Budapest-Belgrád vasútvonal

A Kínai Selyemút Kamara alelnökeként Parragh László az elmúlt években többször is járt a hatalmas kelet-ázsiai országban, és úgy látja, hogy „lehet onnan tudást szerezni”, ami a Fudan egyetemmel kapcsolatos vitákban is érv lehet. 

Kína európai gazdasági terjeszkedésével, piacszerzésével kapcsolatban Parragh úgy fogalmazott, hogy számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy hol lesz a kelet-ázsiai ország „belépő pontja” Európába. Magyarországon? Lengyelországban, vagy esetleg Görögországban? Szerinte ebben a játszmában a win-win pozíció is elérhető, ez csak a gazdasági döntéshozóinknak ügyességén múlik. 

Parragh nem tart attól, hogy Magyarországgal is az történne, mint több fejlődő ország esetében már megtörtént (pl. Sri-Lanka esetében), ahol a kínai gazdasági terjeszkedés a politikai térnyerés, befolyásszerzés előszobája volt az illető ország eladósításán keresztül. 

A Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán (ami kínai beruházásban és finanszírozással valósulna meg) Parragh arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU terjeszkedni (gazdasági értelemben) délre, a Balkánra tud csak, és így ennek a projektnek ebben fontos szerepe lehet. 

Kamarai hozzájárulás 

Soós Károly Attila olvasónk az 5000 forintos kamarai hozzájárulás kapcsán kérdezte Parragh Lászlót, mely így hangzott: „A közelmúltban Parragh úr harcolt a vállalati hipa terhek csökkentéséért, sikerrel, nehéz helyzetbe hozva ezzel a települési önkormányzatokat. Később viszont keményen közölte, hogy a kamarai regisztrációs díjat, amiért a cégek semmi érdemlegeset sem kapnak, be kell fizetni. Aki, akár van bevétele, akár nincs, ezt az összeget nem tudja befizetni, az ne is vállalkozzon (idézte a Kamara elnökét). Összhangban van-e a két kijelentés egymással?” 

Parragh László hosszan idézte a nemzetközi tapasztalatokat, és mindebből azt a végső konklúziót vonta le, hogy gazdaságszervező erőre (ami a Kamara lenne) mindenhol szükség van, mert csak így van esély egy erős, működőképes gazdaságot felépíteni, ennek pedig megvannak a működési költségei.

Még azt hozzátette, hogy a magyar EU belépés egyik feltétele a kötelező kamarai tagság megszüntetése volt (ahogy most Szerbia esetében is ezt a feltételt szabja az EU), de e mögött Parragh azt látja, hogy egy „atomizált” gazdaságot könnyebb átvenni, mint egy szervezett gazdaságot. 

A Kamara elnöke még említette azt is, hogy ha nem tudják a szakértőket megfizetni, akkor nem tudnának jól érvelni a kormánynál sem a vállalkozók érdekében. 

Klasszis Klub rendezvényeink korábbi vendégei voltak: Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke Káncz Csaba külpolitikai szakértő társaságában, Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő - erről a beszámolót itt olvashatja: „Tömeggyilkosság lenne napi 500 fölé 'engedni' a halottak számát", valamint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, erről pedig itt találja beszámolónkat: Magukra maradt vállalkozók, szétszakadt társadalom – kikről feledkezett meg a kormány a járvány alatt?

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.