12p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a csütörtöki Klasszis Klub rendezvényünk vendége. A beszélgetés során - többek között - elhangzott, hogy nem kizárt, hogy a kata jelenelgi rendszerébe bele kell ismét nyúlni, és hogy a most lejáró hatéves bérmegállapodást felváltó újban a cél, hogy a vállalkozásokat terhelő szocho az egyszámjegyű tartományba kerüljön. 

Klasszis Klub – a Privátbankár.hu, az Mfor.hu és a Piac&Profit magazin prémium tartalmaira Klub csomagban előfizetők számára havonta egy alkalommal interaktív szerkesztőségi találkozót szervezünk – a járvány idején természetesen online formában. Februárban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és Káncz Csaba külpolitikai szakértő volt a vendégünk, márciusban Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, májusban Dávid Ferenc, most pedig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akitől a résztvevők is szabadon kérdezhettek. Amennyiben szívesen venne részt hasonló találkozókon, illetve érdeklődik prémium tartalmaink iránt, lépjen be előfizetőink egyre népesebb táborába! Részletek itt >>>

A klubrendezvény elején - tisztázandó a beszélgető partner titulusát - Baka F. Zoltán a privatbankar.hu és az mfor.hu főszerkesztője félig-meddig viccesen arra kérdezett rá, hogy az Orbán Viktor „bizalmi gazdasági tanácsadója” cím, ahogy Parragh Lászlót néha illetik, vajon ül-e, ez a megnevezés alkalmazható-e rá.

A Kamara elnöke erre úgy reagált, hogy ez így nem teljesen igaz, mert bár 1998 és 2002 között valóban tagja volt az első Orbán-kormány 12 tagú tanácsadó testületének – az akkori tagok között volt egyébként Lámfalussy professzor az euro atyja, vagy Kolosi Tamás szociológus is -, a grémium azonban a kormányváltást követően feloszlott. 

Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara tavalyi gazdasági évnyitóján (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara tavalyi gazdasági évnyitóján (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)

Természetes ugyanakkor, folytatta, hogy mint a Kamara elnöke – és így van ez minden normálisan működő országban – párbeszédben van a miniszterelnökkel, így ő is rendszeresen „szót vált” a gazdaság állapotáról a kormány elnökével; ilyenkor azonban ő a cégek, vállalkozások álláspontját képvisel a kormányzat felé, és legkevésbé sem a saját véleményét hangoztatja. Ezért sem tagadja, hogy ezek az érdekek elég gyakran „meg is jelennek” a Közlönyben. „Így jelent meg a mai (A beszélgetés 2021.06.10-én hangzott el) Magyar Közlönyben a Széchényi-kártyával kapcsolatos előző napi bejelentésem.” – hozott azonnal egy példát Parragh az iménti megjegyzésére. De hasonló történt akkor is, amikor az önkormányzatok a helyi adók emelésével kívánták ellensúlyozni az iparűzési adó megszűntével kieső bevételeket. 

A cégek véleményét tolmácsolja

Parragh Lászlótól arra is választ várt Baka F. Zoltán főszerkesztő, ha igaz az a tétel, hogy a Kamara a cégek véleményét tolmácsolja a kormány felé, akkor abba hogyan fér bele az, hogy a mintegy 400 ezer katás vállalkozás adózási feltételei romlottak, ebben hol érhető tetten a Kamara érdekérvényesítő szerepe.

A Kamara elnöke szerint az intézkedés a piac tisztaságát szolgálta (példaként a médiapiacon dolgozó újságírók bújtatott alkalmazottként való foglalkoztatását említette) és egyáltalán nem irányult a tisztességesen eljáró katások ellen. Azt pedig külön megjegyezte, hogy a Pénzügyminisztérium eredeti javaslata még 1 millió forintban húzta meg a határt, ameddig a katás vállalkozó egy cég felé számlázhat, és azt már a Kamara lobbizta ki, hogy ez a keretösszeg 3 millió forintra emelkedjen. 

Az már egy egészen friss bejelentés volt Parraghtól, hogy egyáltalán nem kizárt, hogy a kata jelenlegi rendszerébe – a végszámok függvényében – újra bele kell nyúlni. 

A járványhelyzet az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest hatalmasat változott, nagyot fordult a világ, szerdán olyan kormányzati bejelentésekkel szembesültünk, melyek alapjaiban rajzolják át az adórendszert, vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos hitelezései politikát. 

Parragh Lászlótól arra várt választ a szerkesztőség, hogy a mostani, tervezett kormányzati intézkedések mennyiben illeszkednek a korábbi, a pandémia első időszakában meghozott intézkedésekhez, illetve mennyiben jelentenek azok új irányt. 

Széchenyi kártya, nulla százalékos kamattal

A Kamara elnöke szerint a járványt „összefüggéseiben, vagy ívében” kell tekinteni, ezért érdemes megkülönböztetni a rapid első hullámot, mely mindenkit készületlenül ért, a másodikat, amelyre már a cégek rá tudtak készülni, és még inkább így voltak a harmadik hullámmal. Ez azt eredményezte, hogy a kormányzat „egyre szofisztikáltabb” döntéseket tudott hozni, és egyre inkább felismerte azt, hogy iparáganként, területenként kell vizsgálni a gazdaságot, és területenként is kell beavatkozni. 

Ma már (az átoltottság mértéke miatt) ott tartunk, hogy újra lehet nyitni a gazdaságot, és a kormányzatnak is erre kell reagálnia olyan szabályozók megalkotásával, amely segíti az egyes területek helyreállását. 

Erről szól például – mondta Parragh – a Széchenyi kártya, amely a bajba jutott turizmusba pumpál nulla százalékos kamattal pénzt, de erről szól az az új lízing konstrukció (az erről szóló jogszabály is már megjelent), melynek segítségével modern gépeket tudnak a kisvállalkozók, kedvező feltételekkel vásárolni. 

Arra a kérdésre, hogy az új konstrukciójú Széchenyi kártya mennyiben jelent választ arra, hogy a Nemzeti Bank időközben kivezette, kivezeti a Növekedési Hitelprogramot (NHP), Parragh úgy reagált hogy „a válság után is forráskereslet lesz, és ha ezt a jegybank nem tudja biztosítani, akkor ezt mi (a Kamara) tudja betenni a Széchenyi kártyán keresztül.”  

A tavalyi évben az így frissen kihelyezett hitel összeg 650 milliárd forint volt, a Kamara elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „nem kizárt”, hogy az idei évben ez eléri az 1000 milliárdot is; jellemzően a piaci kamat alatti kamatszinttel jelennek meg ezek a hitelek, a 0 százaléktól (a turizmus részére), a 0,5 százalékig, ez utóbbit 10 éves futamidőre adjuk, beruházási hitelként. Az induló új hitelprogramok esetében a Kamara azzal számol, hogy az idei friss kihelyezések elérhetik az 500 milliárd forintot. 

Idén kifut a hat évre, még 2016-ban kötött bérmegállapodás, és ez a kérdés szóba került a csütörtöki kormányinfón is, ahol Orbán Viktor a Kamara „izmozását” említette a kérdés kapcsán. Parragh László a klubrendezvényen erre úgy reagált, hogy a béremelésnek összhangban kell állnia a gazdaság teljesítményével, ugyanakkor arra is reagálnia kell, hogy a környező országokban mindenhol emelkedett a bérszínvonal. Arra a felvetésre, hogy jelentheti ez azt, hogy esetleg egy 9-10-11 százalékos béremelés is bekövetkezhet, úgy reagált, hogy ő ennyire nem kíván „előre futni”. 

Lejáró bérmegállapodás

A most lejáró hatéves bérmegállapodás szerint a szocho (szociális hozzájárulás) 27 százalékos mértékét a megállapodás végére 12,5 százalékra kellett volna csökkenteni (bár ezt végül nem érték el) Parragh László abban még nem kívánt állást foglalni, hogy az új megállapodás a vállalkozók számára milyen könnyítéseket hozhat. 

Azt ugyanakkor egy elérhető célként fogalmazta meg, hogy a szochót „bevigyék az egyszámjegyű tartományba.” 

Az Orbán Viktor által bejelentett, a családok szja visszatérítésére fordított 600 milliárd forint Parragh szerint jó helyre kerül (és így a döntés is helyeselhető), hiszen a mostani pandémia, és az általa kiváltott válság a legjobban a családokat ütötte meg – a Kamara elnökének ez volt a válasza arra a felvetésre, hogy ebből az összegből miért nem hajt végre egy általános, mindenkit egyformán érintő 2-3 százalékos személyi jövedelemadó csökkentést a kormány.

Egy egészen más alapú gazdaság

A harmadik hullámnak vége van (ez elsősorban közegészségügyi szempontból releváns információ), de mire lehet számítani a gazdaságban, tette fel a kérdést a Baka F. Zoltán főszerkesztő, egy hosszú elnyújtott fölállásra kell felkészülnünk, amiben a kormányzatnak még hosszú ideig kell (a támogatások révén) szerepet vállalnia?

Parragh szerint a kérdés csak iparági bontásban értelmezhető, a gazdaság egészére nézve ezt a kérdést nem is lehet feltenni. A beszélgetés itt érintette a turizmus helyzetét, ahol még a budapesti és a vidéki helyzet is más-más kezelést, válságkezelést igényel.

Szóba került az is (és ez mind a Kamara, mind a kormány szívfájdalma régóta), hogy a hazai belföldi turizmussal minél hamarabb kell valamit kezdeni. Ehhez össze kell rakni egy turizmus jövőképet, ami mind Budapestnek, mind pedig a vidéknek hasznos lehet – mondta Parragh, 

Bár azt elismerte a Kamara elnöke (és ez a kormányzati szándékokból is kiderül), hogy kiemelt, egyfajta kitüntetett szerepe van a turizmusnak a támogatások terén is, azt ugyanakkor visszautasította, hogy ez azért lenne így, mert a NER kulcsszereplői foglaltak volna el kulcspozíciókat a turizmus területén. A támogatást az ágazat növekedési potenciáljával (évente 10-12 százalék) indokolta. 

A szerdai kormányzati bejelentésekkel nem értek véget a gazdaság újraindítása érdekében hozott intézkedések, mondta Parragh László, hiszen akkor nem is jött volna létre az újraindításért felelős operatív törzs (melyben ő maga is szerepet fog vállalni); az első intézkedések egyike az lesz, hogy összehívják a különféle vállalatcsoportok képviselőit, és megtudakolják tőlük, ők hol, miben látják a kitörés lehetőségeit. De meg fog ez történni az oktatás, és egyéb területeken is. Parragh 10-15 munkacsoport felállásával számol. 
A Versenyképességi Tanács ugyanakkor nem fog feloldódni ebben az új struktúrában. 

A csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a (pénzügyi, migrációs, és egészségügyi) válság után egy „egészen más alapú gazdaságot” kell építeni; a kijelentést Parragh László úgy értelmezte, hogy a kihívásokra két területnek kell intenzíven reflektálnia, az egyik a „képzés, tudás, oktatás”, a másik pedig az „új technológiák gazdaságba való adoptálása” kell hogy legyen. Ki kell építeni a tudásalapú gazdaságot. De ez egy hosszú, többgenerációs folyamat lesz.

Az oktatással, és így a szakoktatással kapcsolatban még a járvány előtt felvázolt irányokon, az akkor kialakított paradigmán nem kell változtatni – véli Parrag, arra viszont szükség van, hogy mindezt a változó technológiai követelményekhez igazítsák. A még a Kiss Péter szocialista munkaügyi minisztersége alatt együtt elindított duális szakképzési rendszert is tovább kell fejleszteni. 

Kína, Fudan, Budapest-Belgrád vasútvonal

A Kínai Selyemút Kamara alelnökeként Parragh László az elmúlt években többször is járt a hatalmas kelet-ázsiai országban, és úgy látja, hogy „lehet onnan tudást szerezni”, ami a Fudan egyetemmel kapcsolatos vitákban is érv lehet. 

Kína európai gazdasági terjeszkedésével, piacszerzésével kapcsolatban Parragh úgy fogalmazott, hogy számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy hol lesz a kelet-ázsiai ország „belépő pontja” Európába. Magyarországon? Lengyelországban, vagy esetleg Görögországban? Szerinte ebben a játszmában a win-win pozíció is elérhető, ez csak a gazdasági döntéshozóinknak ügyességén múlik. 

Parragh nem tart attól, hogy Magyarországgal is az történne, mint több fejlődő ország esetében már megtörtént (pl. Sri-Lanka esetében), ahol a kínai gazdasági terjeszkedés a politikai térnyerés, befolyásszerzés előszobája volt az illető ország eladósításán keresztül. 

A Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán (ami kínai beruházásban és finanszírozással valósulna meg) Parragh arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU terjeszkedni (gazdasági értelemben) délre, a Balkánra tud csak, és így ennek a projektnek ebben fontos szerepe lehet. 

Kamarai hozzájárulás 

Soós Károly Attila olvasónk az 5000 forintos kamarai hozzájárulás kapcsán kérdezte Parragh Lászlót, mely így hangzott: „A közelmúltban Parragh úr harcolt a vállalati hipa terhek csökkentéséért, sikerrel, nehéz helyzetbe hozva ezzel a települési önkormányzatokat. Később viszont keményen közölte, hogy a kamarai regisztrációs díjat, amiért a cégek semmi érdemlegeset sem kapnak, be kell fizetni. Aki, akár van bevétele, akár nincs, ezt az összeget nem tudja befizetni, az ne is vállalkozzon (idézte a Kamara elnökét). Összhangban van-e a két kijelentés egymással?” 

Parragh László hosszan idézte a nemzetközi tapasztalatokat, és mindebből azt a végső konklúziót vonta le, hogy gazdaságszervező erőre (ami a Kamara lenne) mindenhol szükség van, mert csak így van esély egy erős, működőképes gazdaságot felépíteni, ennek pedig megvannak a működési költségei.

Még azt hozzátette, hogy a magyar EU belépés egyik feltétele a kötelező kamarai tagság megszüntetése volt (ahogy most Szerbia esetében is ezt a feltételt szabja az EU), de e mögött Parragh azt látja, hogy egy „atomizált” gazdaságot könnyebb átvenni, mint egy szervezett gazdaságot. 

A Kamara elnöke még említette azt is, hogy ha nem tudják a szakértőket megfizetni, akkor nem tudnának jól érvelni a kormánynál sem a vállalkozók érdekében. 

Klasszis Klub rendezvényeink korábbi vendégei voltak: Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke Káncz Csaba külpolitikai szakértő társaságában, Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő - erről a beszámolót itt olvashatja: „Tömeggyilkosság lenne napi 500 fölé 'engedni' a halottak számát", valamint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, erről pedig itt találja beszámolónkat: Magukra maradt vállalkozók, szétszakadt társadalom – kikről feledkezett meg a kormány a járvány alatt?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.