Megvan a tervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának, miután kihirdették a tervpályázat eredményét. A nyertes a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. lett, így az ő elképzeléseik szerint épülhet fel az új épületegyüttes 2026 tavaszára. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára közölte, a Magyar Rádió épületének homlokzata megmarad.
A Magyar Rádió szétlőtt épületének képei 1956-ban bejárták a világot. Egy kis nemzet szabadságvágyának szimbólumai lettek a fotók. Egy kulturális intézmény golyók lyuggatta falai, a keleti barbárság ikonikus üzenete, megrázta a demokratikus államok közvéleményét.
Az objektum ostroma az 1956-os forradalom első napján, október 23-án kezdődött. Délután négy óra körül kezdtek gyülekezni az épület körül az emberek. Azt akarták, hogy a diákok pontjait olvassák be. Ez nem történt meg, helyette a bent lévők az ablakokba rádiókat tettek ki, amelyek Gerő Ernő kommunista vezető provokatív beszédét sugározták. Gerő a tüntetőket sovinisztának, antiszemitának, reakciósnak és népgyűlölőnek nevezte. Az addig békés tömeg hangot adott felháborodásának. Ekkor dördültek lövések a Rádióból. Az első halott, a forradalom első áldozata Mois János volt. A Rádiónál elesettek száma mind a mai napig vitatott. Becslések szerint október 23-án, 24-én összesen kétszáz-háromszáz ember halhatott meg az intézmény körüli harcokban. Kopácsy Sándor rendőrfőkapitány egy rendőrszázadot küld a Rádióhoz, az ÁVH-sok azonban őket is lőni kezdik. Két rendőr sebesül meg, ezért Kopácsy visszavonja őket. A Pártközpont utasítására – éjfél és egy óra között – sortűz dördül. Kirov szovjet tábornok szerint „Az látszik valószínűnek, hogy az ÁVH őrseregének tagjai nem tudták türtőztetni magukat, s kilőttek az épületből.” A környező kórházak lassan megtelnek halottakkal, sérültekkel. Szemtanuk szerint a tüntetők a kivezényelt rendőröktől kaptak fegyvereket, akik önként adták oda puskáikat, hogy a civilek védeni tudják magukat.
Nem egészen érthető a kormányzati döntés, amely a Rádió épületének lebontásáról született. Az objektum nincs rossz állapotban, felújítható. Minden akadály nélkül maradhatott volna benne a közszolgálati rádió, hiszen a technikai eszközök mérete olyan mértékben csökkent, hogy a terület ehhez elegendő. Ha pedig ennek bármilyen akadálya van, akkor akár egy 56-os múzeum létrehozása is adekvát funkciót adott volna a helynek. Emellett szól a Nemzeti Múzeum közelsége, amely ugyancsak kiemelkedő emléke egy forradalomnak. Így az egész palotanegyed akár egy nemzeti zarándokhellyé emelkedhetett volna.
A fejlett nyugati világban nem szokás lebontani a történelmi emlékhelyeket. Nemcsak az épületeket őrzik féltő gonddal, hanem amennyiben lehetséges eredeti funkciójuk is megmarad. Legutóbb a világhírű rendező Quentin Tarantino egy mozit mentett meg Los Angelesben, amiből Super Cuts fodrásszalont akartak csinálni, pedig a Magyar Rádióval ellentétben e kulturális helyen még forradalom sem volt és emberek sem haltak meg.
A franciákat még egy két és fél évvel ezelőtt pusztító tűzvész, a huszártorony leomlása és a helyreállítás gigantikus költségei sem tudták eltántorítani attól, hogy felújítsák a Notre-Dame-ot. Sok szakember akkor úgy vélte, az épület egy része menthetetlen. A franciák fejében ellenére meg sem fordult, hogy veszni hagyják az épületet. A munkálatokat vezető kormánybiztos, Jean Louis Georgelin közölte, 2024. április 16-án meglesz az első mise a templomban, hiába a járvány, a viharok, és az ólommérgezés veszélye.
