Több mint másfél hónap után, szeptember 9-én ismét átlépte a világpiaci kőolajár a 100 dolláros, lélektani határt. Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj határidős kontraktusa ezt megelőzően július 23-án járt ilyen magasságokban, azóta pedig, cikkünk megjelenéséig már a 107 dolláros szint fölé is kiszúrt a nyersolaj hordónkénti jegyzése (az amerikai WTI referenciaolaj ára ezzel párhuzamosan szeptember 10-én ugyanúgy meghaladta a 100 dolláros határt, bár azóta enyhén visszakorrigált – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Fotó: DepositPhotos.com
A közvetlen kiváltó okok között említhetjük, hogy az amerikai haditengerészet iráni tankereket támadott, miután Irán amerikai hadihajók ellen hajtott végre csapásokat. Ezzel párhuzamosan iráni erők szaúd-arábiai olajipari létesítményeket is célba vettek.
„A konfliktus egyik legnagyobb gazdasági kockázata a Hormuzi-szoroson keresztüli hajóforgalom. A harcok miatt az útvonalon zajló szállítások jelentős része leállt, miközben a szoroson a háború kitörése előtt a világ napi olajkínálatának mintegy ötöde haladt keresztül” – érzékeltette a probléma súlyát Szitás Lóránt, az XTB elemzője.
Hozzátette: a Rystad Energy szerint a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítások a közelmúltban napi 2 millió hordó alá estek (ez a normál, békeidőben tapasztalt forgalom nagyjából 10 százaléka – a szerk.).
A piac másik gyenge pontja: a dízel
A Hormuzi-szorosban majdnem teljesen lenullázódott forgalom a finomított termékek piacán is problémákhoz, ellátási nehézségekhez vezet. Pláne amiatt, mert Oroszország, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb dízelexportőre, szeptember 30-ig meghosszabbította a dízel, a tengeri üzemanyag és egyes gázolajtermékek exporttilalmát. A döntés hátterében az oroszországi finomítókat ért ukrán dróntámadások és a jelenleginél is nagyobb ellátási nehézségek elkerülése állnak.
A Reuters beszámolója szerint a Vitol nevű, svájci globális energia- és nyersanyagkereskedő cég vezérigazgatója arról beszélt, hogy „valóban termékhiány van, mert napi 2 millió hordóval kevesebb dízel érkezik Oroszországból, és csaknem napi 2 millió hordóval kevesebb a Közel-Keletről”.
Magyarországot ez közvetve érinti, hiszen a nyersolajimportban nincsenek fennakadások, vagyis a Mol a százhalombattai és a pozsonyi finomítóiból továbbra is ki tudja szolgálni a piaci igényeket, az egyéb források mellett.
Ugyanakkor a dízelpiacra nehezedő nyomás felveri az európai nagykereskedelmi árakat, ami végső soron a magyarországi gázolajárakra is nyomást gyakorol. A héten például a hazai kutakon a dízel literenkénti piaci átlagára ismét 700 forint fölé emelkedett, amire legutóbb (a nagykereskedelmi árakat figyelve) május 27-én volt példa.
Ebben a helyzetben már a kormánynak is lépnie kellett. Magyar Péter szeptember 11-i bejelentése szerint közvetlen segítéget nyújtanak majdnem egymillió magyar állampolgárnak, akik 150 lóerő alatti teljesítményű, dízeles autót vezetnek (ez leginkább kis- és középkategóriás személyautókat jelent).
Szeptembertől decemberig havi 5-5 ezer forintot kapnak a járműtulajdonosok, ami így összesen 20 ezer forintot jelent.
Az első havi részlet októberben érkezik és az őstermelőkre, egyéni vállalkozókra, valamint gazdákra is vonatkozik, amennyiben az általuk vezetett gépjárművet a saját nevükön használják. A kormányfő emellett bejelentette, hogy kiterjesztik a jövedéki adó visszaigénylését az agrárszektorban.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az energiapiaci krízis egyik fő előidézője, Donald Trump amerikai elnök szerint meddig maradhatnak ilyen magasan az olajárak. Kiderül, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között létrejött megállapodás mennyire enyhítheti a piaci feszültségeket és hogy milyen vészjósló előrejelzést tett az olajpiaccal kapcsolatban a Goldman Sachs.
