<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Lapunk megbízható forrásokból származó információi szerint ugyanis a kormány rábólintott a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs szombaton elfogadott javaslatára, amelyet még ma beterjeszti az Országgyűlésnek, amely kedden már határoz is. Az indítványon csak egy ponton változtatott az Orbán-kabinet: betette a kedvezményezettek körébe az egy gyermekes családokat, annak ellenére, hogy ez a szakmai egyeztetésen még nem merült fel.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Facebookon jelentette be, hogy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs azt javasolta, további hat hónappal, 2021. június 30-áig hosszabbítsák meg a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára a 2020. december 31-éig érvényes hiteltörlesztési moratórium lehetőségét, és fél évre felmondási tilalmat rendeljenek el a hitelszerződésekre. Az érintett lakossági ügyfelek automatikusan, a vállalkozások a banknak benyújtott kérelem alapján kaphatnák meg a törlesztési moratórium meghosszabbításának a lehetőségét.

A gyermekes családok további fél évig élhetnek a könnyítéssel. Fotó: depositphotos.comA gyermekes családok további fél évig élhetnek a könnyítéssel. Fotó: depositphotos.com

A miniszterelnök a bejelentést követően kilátásba helyezte, hogy valószínűleg a kormány megfogadja a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslatát. S ez lapunk forrásai szerint így is történt, ma a kormány áldását adta arra, hogy a fentiekkel módosítsák azt a törvényt, amely 2020. december 31-éig rendelt el fizetési moratóriumot valamennyi, 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteladósságra. Lényeges különbség, hogy míg az idén kifutó könnyítés mindenkinek járt, addig a további féléves már csak rászorultsági alapon. A törvénymódosító javaslatot értesülésünk szerint még ma benyújtja a kormány a parlamentnek, amely a szokásos rapid módon már holnap szavazhat is arról.

Meglepő részlet derült ki, amikor a javaslat fogadtatásának próbáltunk utána járni. Eszerint egy olyan kör is szerepel a kedvezményezettek között, amelyről a Pénzügyminisztérium (PM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Bankszövetség részvételével megtartott szakmai egyeztetésen még nem volt szó: az egy gyermekes családok. Ezek szerint az, hogy ők is élhetnek a moratórium fél évvel való meghosszabbításába, csak később került be a javaslatba, vélhetően politikai döntés eredményeként.

Meglehet, az ilyen és ehhez hasonló meglepetések elkerülése végett közölték a bankok, amikor a javaslatról kértünk egy gyors reakciót tőlük, hogy megvárják a jogszabály megjelenését, a részleteket, Általánosságban a CIB Bank jegyzett meg annyit, hogy „úgy gondoljuk, jó megközelítés az, hogy a hosszabbítás nem minden ügyfelet, hanem egy meghatározott kört érintene”. Ugyanezen a véleményen voltak az MKB Banknál, hozzátéve, „lakossági oldalról úgy látjuk, célszerűbb lett volna az automatikus moratórium elvét egy igénylési folyamathoz kötni, de természetesen a részletszabályok sok kérdésre választ fognak még adni”.

Iparági becslések szerint azonban várhatóan további tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a hazai bankszektor számára a hitelmoratórium meghosszabbítása. Hozzá kell azonban tenni, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben az „adósok kezének elengedése” is a hitelek jelentős számú bedőlésével járna, így nem egyértelmű, hogy végeredményben melyik megoldás a rosszabb a számukra.

Az elmúlt évtizedben a bankszektort sújtó intézkedések a szakma részéről rendre komolyabb felhördüléssel jártak. Ehhez képest úgy tűnt, az idén tavasszal bevezetett hitelmoratóriumot sokkal kisebb belső ellenállás mentén vezették be. Ennek véleményünk szerint a legfontosabb oka az lehetett, hogy az akkori, teljesen átláthatatlan helyzetben a bankok számára is egyszerűbbnek tűnt ez a megoldás, mint a várható gazdasági visszaesés miatt bedőlő hitelek kezelése és behajtása. A döntéssel ugyanis az ügyfelek mellett a bankok is haladékot kaptak, igaz, ennek a költségét meg kell fizetniük. 

Egy másik olvasata is lehet a bankok csendes beletörődésének. Annak ellenére ugyanis, hogy a bankokat a közvélemény egy érzéketlen pénzgyárnak tartja, a tavaszi fiókbezárások miatt egy forrásunk szerint a koronavírus-járványra maguk a pénzintézetek is másképp tekintettek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a moratórium intézményéhez (kívülről nézve) empatikusabban viszonyultak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a helyzet javulását követően ne jelezték volna, hogy a moratórium számukra milyen fájdalmas lépés. Május közepén például a legtekintélyesebb bankvezető az Inforádiónak nyilatkozva „panaszkodott”. A hitelmoratóriumnak vannak később sem megtérülő elmaradt bevételei, fejtette ki Csányi Sándor, az OTP Bank első embere. Akkor azt mondta, ez körülbelül 50-55 milliárdos veszteséget jelent a bankszektornak.

Több százmilliárdos banki bukó?

A Bankszövetség tavasszal megválasztott elnöke, Jelasity Radován viszont már ennek az összegnek a duplájáról beszélt május végén. „Örültünk volna, ha a moratórium kicsit másképpen nézett volna ki, mert így közel százmilliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak” – mondta az elnök, aki az Erste Bank magyarországi vezetője is. Szerinte óriási munkát kaptak a bankok, amikor 24 óra alatt 16 ezermilliárd forintnyi tőkét és kamatot – a magyar nemzeti össztermék harmadát – kellett átütemezniük.

Jelasity egyébként egy szeptemberi szakkonferencián megismételte a korábban prognosztizált összeget. Akkor azt mondta, késleltetve több százmilliárdos veszteség lesz az idővel jelentkező értékvesztésből a szektorban. (Az MNB ugyanis folyamatosan kommunikálja, hogy a moratórium lejártát követően a bankok nem emelhetik a törlesztőrészletet. Ez viszont például az infláció miatt veszteséget jelent a szektor számára – szerk.)

Sokan alapból nem kérnek belőle

A részletszabályok ugyan nem ismertek, de nehéz elképzelni, hogy a kormány a moratórium meghosszabbítása során a korábbi elvektől eltérne. Az újabb intézkedés pedig így további tízmilliárdos veszteséget jelenthet a bankok számára. Hogy pontosan mekkora lesz a végösszeg, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen a kedvezményezettek körét ugyan ismerjük, de a számukat nem. Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a moratórium meghosszabbítása előtt arról beszélt, hogy a jegybank becslése szerint 160-240 ezer lakossági és 20 ezer vállalati ügyfél lehet veszélyeztetett januártól.

Ugyanakkor most is a veszélyben lévőkön túl is sokan vannak, akik éltek a márciusban életbe lépett lehetőséggel. Igaz, már a moratórium indulásakor tömegesen jelezték az ügyfelek, hogy nem kívánnak azzal élni. 

Ami a moratórium eddigi mérlegét illeti, a lapunknak válaszoló hitelintézetek közül a Takarékbanknál a legmagasabb a kedvezményt igénybe vevők aránya, jelenleg a vállalati és a lakossági ügyfelek esetében is 67 százalék él a moratóriummal.

Az MKB Banknál vállalati oldalon átlagosan kevesebb mint 60 százalék veszi igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot. A kis- és középvállalati ügyfélkörben jellemzően magasabb, a nagyvállalati ügyfélkörben pedig alacsonyabb az említett arány. A lakossági ügyfeleknek körülbelül 60 százaléka él a hitelmoratóriummal, de az arányok kis mértékben folyamatosan változnak.

CIB Banknál azon portfólióra vetítve, melyre érvényes a moratórium, a lakossági hitelállomány 54 százaléka nem lépett ki a moratórium alól, míg a vállalati hitelállomány esetében 31 százalék van jelenleg is moratórium alatt.

Budapest Bank vállalati ügyfeleink több mint 55 százaléka, a Budapest Lízing klienseinek pedig közel 60 százaléka döntött úgy, hogy változatlan folytatja a hiteltörlesztést és kilép a moratóriumból. Lakossági hiteltermékenként jelentős az eltérés, de átlagosan az ügyfelek kevesebb mint fele választotta a moratóriumot.

Az OTP Banknál a lakossági ügyfelek mintegy 40 százaléka nem élt a moratórium adta lehetőséggel, a vállalati partnerek esetén kicsit magasabb is ez az arány. 

Gránit Bank lakossági ügyfeleinek kevesebb mint 40, a vállalati ügyfelek 50 százaléka élt a moratóriummal.

K&H Bank jelenleg lakossági ügyfelei hitelvolumenének nem egészen fele esik a moratóriumban hatálya alá, a vállalati ügyfeleiknél ez az arány 39 százalék.

A moratórium miatt egyébként idén a hitelek bedőlése alacsony volt, ugyanakkor a napokban az Euler Hermes hitelbiztosító azt jelezte, hogy ennek kifutása után 2021-ben hitelsokk fenyeget. A gazdasági visszaesés és a vártnál lassabb visszaépülése, és a szűkülő piacok miatt ugyanis számos szektorban az érintett vállalatok komoly nehézségek elé néznek. A moratórium meghosszabbítása során a 25 százalékos vagy annál nagyobb visszaesést elszenvedő cégek élhetnek majd az újabb féléves lehetőséggel, ami sok kisebb vállalat számára létkérdés lehet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.