A 0,9 százalékos jegybanki alapkamat mellett a többi kondícióhoz sem nyúlt a Monetáris Tanács. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos.
A Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleménye amiatt lehet érdekes, hogy bár az alapkamaton nem változtatott, más módon reagált-e a forint immár trendszerűnek tekinthető gyengülésére, amely során hétfőn a hazai fizetőeszköz az euróval szemben újabb, immár 338,75-ös történelmi mélypontra zuhant.
Igaz, az MNB már többször hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, döntéseit kizárólag az infláció alakulása alapján hozza meg. Márpedig a hazai éves pénzromlás legutóbbi, 2019. decemberi mértéke 4 százalék lett, ami már pontosan a 3 százalékos jegybanki inflációs célhoz viszonyított plusz-mínusz 1-1 százalékos tolerancisávnak a tetején van, amely elérése esetén az MNB léphet.
Csakhogy a hazai jegybank azt is már többször kihangsúlyozta, hogy a KSH által kimutatott fogyasztóiár-index helyett a közvetett adóktól (áfa, jövedéki adó, egyebek) szűrt maginflációt veszi irányadónak, ez viszont decemberben a hivatalosnál 0,5 százalékponttal alacsonyabb, 3,5 százalék lett.
Az MNB az utóbbi időben úgy ítélte meg, hogy a növekvő adatok ellenére nincs különösebb inflációs nyomás Magyarországon, mivel a belső kereslet által fűtött árnövekedést tompítja az ország fő kereskedelmi partnerének számító EU-térség mérsékelt pénzromlása. S az MNB két hete, az inflációs alapmutatókról kiadott értékelésében is azt írja: "a lakosság inflációs várakozásai továbbra is visszafogottak, a 3 százalékos inflációs céllal konzisztens szinten alakulnak".
Ettől még ha kamatcsökkentés nem is, némi monetáris szigorítás elképzelhető. Ilyennek számított már az is, hogy az MNB hétfőn tovább csökkentette a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, a múlt heti 38 milliárd után ezúttal 50 milliárddal.
