Amikor a koronavírus-járvány tavaly pandémiává vált, az egyik korai aggodalom az volt, hogy vajon mennyire veszélyesek megfertőződés szempontjából a repülőgépek. Annak ellenére, hogy voltak, vannak esetek, amikor egy utazó a repülőn fertőződik meg Coviddal, a kabinok a legtöbb esetben jól ventillált terek, jó levegőszűréssel, és nagy átlagban alacsony bennük a megfertőződés lehetősége. A légitársaságok egyik legkorábbi húzása pedig alapból az volt tavaly, hogy üresen hagyták a középső ülést - ez mondjuk a legöbb esetben nem volt nagy vállalás, hiszen főként tavaly tavasszal nagyon alacsony telítettséggel szálltak fel a gépek.
Most egy friss amerikai tanulmány a vírusrészecskék terjedését modellezte repülőgép-kabinokban, és arra jutott, hogy pusztán az, ha két utas között üresen hagyunk egy ülést, 23-57 százalékkal csökkenti a Covidnak való kitettséget. A tanulmány ráadásul nem számolt a maszkviseléssel. A kutatás eredményeit összefoglaló dokumentum most került fel az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) oldalára.
Hogy a maszkviselési faktor kimaradt a frissen összeállított tanulmányból, azzal magyarázható, hogy az adatokat, melyeket feldolgoztak benne, még 2017-ben vették fel a Kansas State University munkatársai egy korábbi kutatáshoz. Ebben a kísérletben a kutatók a maszkviselés mellett a középső ülések kihagyásával sem számoltak, tehát szimplán azt nézték meg, hogyan terjedhet egy vírus repülőgépen "békebeli" helyzetben.
A kutatók ártalmatlan aeroszolos vírusrészecskéket juttattak be kétféle repülőgép-kabinba. Az egyik egy keskenytörzsű gépé volt, a másik egy szélestörzsűé. Az elsőt egyfolyosós repülőgépnek is nevezik, mert itt egyetlen folyosó fut az üléssorok között. A kabin utasterének szélessége 3 és 4 méter között van, és az ülés elrendezése a folyosó végéig 2–6 közötti. A másik kabin kétfolyosós, az utastér szélessége 5 és 6 méter közötti, általában 7–10 üléssorral, melyeket két folyosó tagol. Ebben a kísérletben a kisebb kabin esetében egy valódi gépben oszlatták szét a vírust, a nagyobb kabint pedig külön a kísérlet miatt építették fel.
A Kansas State University és a CDC tehát a fenti, négy éves adatokhoz nyúlt vissza, és ezek alapján modellezte le, hogyan alakul a vírusterjedés immár kihagyott középső ülésekkel, így jött ki a teljesen telített kabinhoz képest a vírusnak való kitettség 23-57 százalékkal való csökkenése. A most nem vizsgált maszkviselés természetesen tovább csökkenti a megfertőződés lehetőségét, de hogy hány százalékkal, azt egy külön kutatásban kellene megvizsgálni.
A CDC szóvivője kiemelte, hogy a vírusrészecskéknek való kitettség nem egyenlő a megfertőződéssel, és kijelentette, egyelőre nem ismert, hogy a kitettség-csökkentés milyen mértékben csökkenti a megfertőződés kockázatát. Azt azonban megerősíti ez a tanulmány is, hogy a távolságtartás igenis hatékony - a repülőgép-kabinokban is.
(NYT)
