Több mint két évvel ezelőtt, 2022 februárjában jött a hír, hogy 2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványát. Ezt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat látogatási jegyzőkönyve tartalmazta. Amelyből az is kiderült, hogy az Orbán-kormány valójában már 2020 végére megígérte, hogy megszünteti – hivatalos megfogalmazásban: állami körbe visszasorolja – az időközben hatból már eggyé vált alapítványát, ám erre az az év márciusában berobbant Covid-járvány miatt halasztást kapott.
Fotó: Mfor
Ez az új határidő járt le 2023 közepén, ám most, további csaknem háromnegyedév múltán is él és virul a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.
Illetve nem tudjuk, hogy él és virul-e. Egy ideig ugyanis negyedévente közölték sikerjelentéseiket a rájuk bízott vagyon kezeléséről az alapítványok. Először hatan, majd az összevonásokat követően 2020 januárjától már egyedül maradt PADME.
Ezek azonban az utóbbi időben elmaradtak. A legutolsó közlemény 2023. január 27-ei keltezésű. Abban a szokásos píár-szagú kijelentésekkel fűszerezve – a felelősségteljes gazdálkodás eredményeként vagyonnövekmény, amely visszaigazolja a konzervatív befektetési stratégiát – azt tudta meg a nagyközönség, hogy
„a Pallas Athéné Alapítványnak és jogelődjeinek juttatott, összesen 266,4 milliárd forint vagyon 2022. december 31-ére 281,8 milliárd forintra gyarapodott. Az Alapítvány és az általa alapított társaságok 259,0 milliárd forintot befektetési jegyben, 3,5 milliárd forintot bankbetétben, 19,0 milliárd forintot vállalati kötvényekben, valamint 0,3 milliárd forintot ingatlanban tartanak”.
Vegyük csak elő a számológépet! Ez azt jelenti, hogy nyolc év alatt, 2014 és 2022 között az MNB-alapítványok vagyona 15,4 milliárddal nőtt. Ez mindösszesen 5,78 százalékos növekmény, ami meglehetősen szerény teljesítmény ahhoz képest, hogy mindeközben a forint 31,6 százalékkal romlott – ennyi volt az összesített infláció ebben az időszakban.
Ettől eltörpül az alapítvány vagyonnövekménye – már ha hinni lehet a közléseinek. „Az elején állampapírokban tartották a pénzt, de rájöttek, hogy ezt nem lehet, majd ingatlanokba kezdtek el befektetni. Viszont az ingatlanok ára nem ennyivel emelkedett, hanem ennél sokkal jelentősebb mértékben” – érzékeltette a minap Matolcsy elődje, az MNB-t 2007-2013 között irányító Simor András. hogy mivel 2015 és 2020 között több mint 2,5-szeresére nőttek az ingatlanok értékei, az alapítványban is sokkal több pénznek kellene lennie.
Kísért a múlt. Bár azt követően, hogy a HVG 2014 augusztusában kitúrta, az MNB négy alapítványt hozott létre, amelyekbe összesen 200 milliárd forintot tett – később további kettőt, így azokkal együtt az immár hat alapítvány összvagyona rúgott 266 milliárdra –, a jegybank egy ideig titkolózott. Ám e sorok írójának közérdekű adatigénylési pereskedésének végén az Alkotmánybíróság (AB) helybenhagyta a Kúria döntését, miszerint
„az MNB-alapítványokba tett vagyon nem veszítette el a közpénz jellegét”. Vagyis ez a 281 milliárd adófizetői pénznek minősül.
Ennek megfelelően az alapítványok már kénytelenek voltak kiadni a jogszabály által megismerhető adatokat. Amelyek csak megerősítették a korábban mindenekelőtt cégbírósági dokumentumok alapján a HVG-ben és a Világgazdaságban már megjelent információkat, melyek szerint a jegybank az alapítványokon keresztül alapvetően kormányközeli, NER-es vállalkozásokat juttatott forráshoz.
Az AB verdiktjét követően tették közzé negyedévente az alapítványok a beszámolóikat – egészen 2022 végéig. Azóta nagy a csend (ami legkorábban június 1-jén törhet meg, akkor kell és szokta is közzétenni az előző éves beszámolóit az MNB-alapítvány). A PADME honlapján a legutolsó bejegyzés 2023. december 22-ei, s arról tudósít, hogy kuratóriumának döntése értelmében az immár csak egyke MNB-alapítvány hosszú távú együttműködést kötött a Budapesti Metropolitan Egyetemmel.
Ezt a hallgatást törte meg a napokban Varga Mihály, azzal, hogy kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását. Azon belül is kibővítené a felügyelőbizottság (fb) ellenőrzési jogát, de ami a leglényegesebb: a jegybank alaptevékenységét is érinthető irányítási joggal ruházná fel.
A pénzügyminiszter akciója összefüggésbe hozható azzal, hogy a kormány viszonya látványosan megromlott Matolcsy Györggyel, miután a jegybankelnök többször – először a 2022. decemberi parlamenti bizottsági meghallgatásán – keményen kritizálta az Orbán-kabinet gazdaságpolitikáját, majd a minap egy konferencián kimondta azt, ami a jólértesültek már tudtak: 2020 májusának végén azért távozott Nagy Márton az MNB-alelnöki székből, hatéves mandátuma lejárta előtt, mert Matolcsy – ahogy a jegybank első embere most fogalmazott – „kiebrudalta” őt. Akkor persze még nem sejthette (?) a jegybankelnök, hogy Nagy rövid időn belül Orbánnál köt ki, először csak annak gazdasági főtanácsadójaként, a 2022 májusában felállt ötödik kormányában viszont már minisztereként.
Márpedig, ha a Varga tervezetét a jegybankkal való egyeztetés hiánya miatt elsőre visszadobó kormány, majd az Országgyűlés zöld jelzést ad – utóbbi a kétharmados fideszes, kdnp-s többség okán nem is kérdés –, akkor
az fb ellenőrizhetné az MNB leányvállalatait és alapítványait, illetve az alapítványok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat is.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy az alapítványnak vége, s az állítása szerint benne lévő 280 milliárd visszamegy majd oda, ahová tartozik: az adófizetők által (is) hizlalt állami bugyorba.
Hiszen nem is olyan egyszerű egy alapítvány megszüntetése. Elképzelhető, hogy olyat vállalt a kormány, amit nem tud törvényesen teljesíteni – mutatott rá Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban. Hozzátéve: persze ettől még a pénzt az alapítvány elkezdhetné visszautalni a magyar állam javára.
Ligeti Miklós részletes okfejtését itt tudja megnézni:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
