Hétfőn a keresetek augusztusi alakulását közli a KSH. Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a monetáris tanács. Az előző, szeptemberi ülésen 125 bázisponttal 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a jegybank. A kamatfolyosó két szélét is 125 bázisponttal emelte a testület. Bejelentették, hogy ezzel leállítják az alapkamatemelési-ciklust, mivel az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A monetáris szigorítás azonban nem állt le: egynapos FX-swapeszközt, valamint egynapos (O/N) betéti gyorstendert hirdetnek meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken, előbbit 17 százalékos, utóbbit 18 százalékos kamattal.
Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség szeptemberi adatait közli a KSH. Augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 713 ezer volt, harmadik hónapja maradt 4,7 millió felett, és egy hónap alatt alig ezerrel csökkent. A mérvadóbbnak tekinthető június-augusztusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 711 ezret tett ki, egy év alatt 52 ezerrel nőtt, 13 ezerrel emelkedett az előző háromhónapos időszak óta. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,6 százalék volt 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Augusztusban 177 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt. A június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
Pénteken az ipari termelői árak szeptemberi statisztikája jelenik meg. Augusztusban a belföldi értékesítés árai 66,6, az exportértékesítésé 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 43,4, az előző hónaphoz viszonyítva 4,1 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését a jelentős drágulást realizáló energiaipar nagyobb részaránya okozta. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 10,3, az exporté 0,9 százalékkal emelkedtek. (MTI)
