Az UNN ukrán hírügynökség csütörtökön közölte, hogy a napokban – még csak tesztüzem módban – megkezdődött a Kijev és Bécs közötti teherforgalomra kifejlesztett, intermodális kapcsolódást biztosító vasúti járat üzemeltetése. A tesztvonat a Rail Cargo Group magyarországi BILK termináljára érkezett, vasúton továbbítva az építőanyagokkal megrakott, nem daruzható félpótkocsikat – olvastuk a hírt megerősítő osztrák cég magyar leányvállalatának (Rail Cargo Hungária) honlapján.
Az intermodális forgalmon túl is zajlik az Ukrajna és az Európai Unió közötti teherforgalom: az RCG továbbra is közel 150 ezer tonna ukrán gabonát szállít havonta az Európai Unió felé, amivel jelentősen hozzájárul a globális ellátási biztonság megteremtéséhez.
Az intermodális módszer előnyei:
- csökken a teljes szállítási idő
- kisebb a közutak terhelése
- késlekedés nélküli a határátlépés
- kevesebb üzemanyag szükséges
- környezetbarát üzemeltetés lehetséges.
Az ukrán állam vasúttársasága a tesztüzem kezdetekor azt is bejelentette, hogy hasonló megállapodásra törekszenek más szomszédos vagy közeli uniós tagállammal. Elsőként Kijev és a litvániai Kaunas között szeretnének ilyen teherjáratokat indítani. Szó van az ukrán főváros, valamint több ukrajnai város összekötéséről romániai és moldovai városokkal.
Idén szeptemberben 12 millió tonna árut fuvaroztak Ukrajnán belül, ez 3 százalékkal több mint 2022 azonos hónapjában. Ezen belül a csak belföldi célra vitt áru mennyisége 7,9 millió tonna volt, ez 35,5 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit. Mintegy 77 százalékkal nőtt az építőanyagok forgalma és 3,3 millió tonnát tett ki, aminek a 90 százaléka belföldön talált vevőre. Ez nem meglepő, hiszen a lerombolt településeken rendkívül nagy az ilyen anyagok kereslete.
A vasúton kivitt áruk mennyisége viszont 31 százalékkal csökkent tavaly szeptemberhez képest, a gabonakivitel harmadára esett. Ugyanakkor 50 százalékkal több vasat és mangánt (összesen 1,45 millió tonna) tudtak kiszállítani, mint 2022 kilencedik hónapjában. A vasúti behozatal 18 százalékkal volt kevesebb mint egy évvel ezelőtt, a tranzit viszont 2,5-szer nagyobb, közel 43 ezer tonna volt.
A személyforgalomban is zajlanak fejlesztések, ott nagyobb szerep jut az ukrán állami cégnek. Viszont mivel nem rendelkezik uniós engedélyekkel és a kapacitásai sem elegendőek ehhez, bevonnak külföldi, leginkább uniós magánvállalatokat.
Szeptember végén jött hírek szerint a lengyel SKPL októbertől, a magyar piacon is jelen lévő cseh RegioJet pedig novembertől indít járatokat. Előbbi az ukrán-lengyel határ ukrán oldalán lévő Rava Ruskát és Varsót köti össze, utóbbi pedig a záhonyi határátkelő túloldalán lévő Csapot és Prágát. Mindkettő esetében az Ukrzaliznyitcja a helyi partnervállalat.
A cseh céggel további két járatot is terveznek: egyet Prágán keresztül a lengyel Przemyslbe, illetve Berlinbe és tovább Hannoverbe. Az ukrán vasúttársaságnak vélhetően ráhordó szerep jut, de ez is sokat számít. Azt még nem véglegesítették, hogy milyen arányban részesedik az ukrán cég a nyereségből.
