Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége a nemzetközi hangulat romlása ellenére további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, ami így 14 százalékról 13 százalékra mérséklődik. Az egynapos betéti kamat így összezárt az alapkamattal, az előbbit az eszköztár egyszerűsítése érdekében az MNB szeptember végén kivezeti, a monetáris politika pedig új szakaszba lép.
A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okoztak, amit a fejlett piaci hozamok emelkedése kisért. Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB elérte azt.
A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, ugyanakkor az uniós forrásokhoz való hozzáférés még nem következett be. A korábbi üzenetek szerint jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.
Kilátások
Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 11 százalékra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentés azonban a korábbi várakozásunknál némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokolnak.
Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott a forint árfolyama.
Suppan Gergely, vezető elemző, MBH Bank