Virovácz Péter (ING):
Az előző negyedévhez képest mutatott növekedés egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság kilépett a technikai recesszióból. Mindazonáltal korai lenne még azt állítani, hogy minden rendben van. A kilábalás megkezdődött, de több területen még jó néhány negyedév kell a teljes gyógyuláshoz.
A részletes adatokban hatalmas és új meglepetést nem láthatunk, a gazdaság egyes szegmensei nagyjából a várakozásoknak megfelelően teljesítettek. Elsőként az általunk legfontosabbnak tartott negyedéves bázisú növekedési helyzetet elemezzük, mivel az mutat pontosabb látleletet a gazdaság jelenlegi állapotáról.
Termelési oldalon nézve ahogyan azt várni lehetett, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárultak a gazdaság megkezdődő kilábalásához. Ezen szektorok közül is – a várakozásokkal összhangban – a mezőgazdaság bizonyult a húzóágazatnak. Teljesítménye 3,4 százalékkal növekedett negyedéves alapon. Emellett a termelési adatokkal összhangban az ipar és az építőipar növekedési hozzájárulása is pozitív volt a negyedéves bázisú gazdasági teljesítményhez. Míg előbbi szektorban elsősorban az exportra termelő vállalatok segítették a növekedést, addig az építőiparban vélhetően az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó építési tevékenységek záró fázisa hozott emelkedést. Az egyedüli kiemelt terület, amely visszahúzta a gazdaságot az előző negyedévhez képest, az a szolgáltatásoké. Nem meglepő módon a lakosság vásárlóerejének csökkenésével párhuzamosan a szolgáltatószektor közel 1 százalékos visszaesést mutatott a harmadik negyedévben az április-júniusi időszakhoz képest.
Felhasználási oldalon továbbra is meglehetősen nehéz hová tenni a háztartások fogyasztási kiadásának jelentős, 1,5 százalékos negyedéves bázisú növekedését. Az ezen statisztika alapján dinamizálódó fogyasztás ugyanis szemben áll minden más, a fogyasztás alakulására utaló mutatóval. Egyrészt a kiskereskedelmi forgalom negyedéves bázison 0,3 százalékkal zsugorodott. Másrészt az áfabevételek sem tükrözik a fogyasztás ilyen mértékű növekedését, sőt. A harmadik negyedévben kimutatott áfa befizetés a részletes államháztartási jelentések alapján 1,0 százalékkal csökkent a második negyedévhez képest. Összességében tehát az idei év rejtélye még mindig nem tűnik megoldottnak.
Ahogyan az is némiképp meglepetés, hogy a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás volumene is 1,0-1,2 százalékkal emelkedett. Az egyik kézenfekvő magyarázat a fogyasztás ilyen mértékű növekedésére az lehet, hogy mindez elsősorban import termékek fogyasztásában ölthetett testet, hiszen egyrészt a szolgáltatószektor visszaesést mutatott az előző negyedévhez képest, másrészt viszont az import volumene stagnált negyedéves bázison. A fogyasztáshoz kapcsolt import növekedését azonban vélhetően ellensúlyozta a beszakadó beruházások importot visszafogó hatása. A beruházások ugyanis továbbra is rendkívüli mértékű visszaesést jeleznek az elhalasztott kormányzati beruházások, a magas kamatkörnyezet és a lakosság gyengébb anyagi helyzetének következtében.
Ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság az idei jó teljesítmény és a tavalyi extrém alacsony bázis hatására közel 90 százalékos növekedést produkált. Minden más fő termelési területen jelentős a visszaesés. A kereskedelemben például továbbra is kétszámjegyű a zsugorodás. Felhasználási oldalon az éves bázisú indexek alapján elmondható, hogy a belső kereslet csökkent, méghozzá 5,2 százalékkal a harmadik negyedévben. E mögött az előző évhez képest 15 százalékkal visszaeső beruházások állnak, miközben alig kalkulált a KSH visszaesést a végső fogyasztásban. Ennek legfőbb oka a közösségi fogyasztás meghatározó növekedése volt, ami összhangban lehet a költségvetés gyenge állapotával. A nettó export 5,0 százalékpontos növekedési hozzájárulása pedig azt jelzi, hogy a belső kereslet drasztikus visszaesése mellett az exportszektorok jó teljesítménye húzza felfelé a szinte minden más területen még mindig szenvedő magyar gazdaságot.
Az idei év legnehezebb kirakós játékát továbbra is a fogyasztási statisztikák jelentik. Mindazonáltal azon képünk nem változott, hogy a belső kereslet drasztikusan zsugorodik és a teljes javulásig még hosszú az út. Önmagában a GDP növekedése még nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban minden rendben lenne, különösen azért, mivel összességében egy szektor, a mezőgazdaság ennek a letéteményese. Hiába a reálbérek növekedése az utolsó negyedévben, a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton tartózkodik és a lakosság jelentős része felélte a tartalékjait és személyi hiteleket halmozott fel. Így az előttünk álló utolsó negyedévben sem várjuk azt, hogy komoly szerkezeti változás következzen be a magyar gazdaságban. A költségvetés feszített helyzete és az uniós források hiánya aligha kecsegtet a beruházási dinamika gyors helyreállásával. A lakossági és vállalati beruházásokat pedig a pozitív reálkamat-környezet is hűti. Az export esetében is gyűlnek a felhők, figyelembe véve a globális ipari folyamatokat. Az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel számol, ugyanakkor az utolsó negyedévben várt negyedév/negyedév növekedés miatt a pozitív áthúzódó hatás meglehetősen erőteljes lehet. Ennek hatására 2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálunk.
Regős Gábor (Makronóm Intézet):
A KSH mai második becslésében megerősítette, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben kikerült a recesszióból: bár éves alapon még kismértékben, 0,4 százalékkal csökkent a teljesítménye, negyedéves alapon már 0,9 százalékkal bővült. Ez az adat a várakozásoknak megfelelő teljesítményt jelentett. Az éves alapú változásokban sem a termelési, sem a felhasználási oldalon nincs olyan fontosabb tétel, amelynél az elmozdulás iránya ne a várakozások szerint alakult volna. Ugyanakkor a vártnál nagyobbat nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke – a jelentős növekedés a gyenge bázis miatt várható volt, de a 88,2 százalékos bővülés meghaladja a várakozásokat. Az ipar teljesítménye 5,4 százalékkal csökkent – ez elsősorban az alacsony belső kereslet eredménye (ezt mutatja, hogy leginkább az élelmiszeripar hozzáadott értéke mérséklődött), az exportra termelő iparágak (leginkább a járműgyártás) tudták mérsékelni a visszaesést. Az építőipar adata a körülményekhez képest kedvező, bár ez a havi adatok alapján várható volt: hozzáadott értéke mindössze 1,6 százalékkal csökkent, ami az alacsony kereslet fényében nem tekinthető rossznak. A vártnál talán némileg kedvezőtlenebb a szolgáltatások eredménye, itt éves alapon 3,1 százalék volt a mérséklődés. Ezen belül vegyes a kép: jelentős visszaesés látszik a kereskedelemnél (11,6 százalék – szintén az alacsony belső kereslet miatt), a szállítás, raktározás ágazatban (8,0 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben (6,4 százalék). Ez utóbbi vélhetően az építőipari beruházások alacsonyabb termelési volumenéhez kötődik. Ugyanakkor bővülni tudott például az egészségügy (8,8 százalék) és a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazat hozzáadott értéke (2,1 százalék).
Felhasználási oldalról a várakozásoknak megfelelően mérséklődött a fogyasztás: a háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal csökkent – ez kisebb visszaesés, mint amire a kiskereskedelmi adatok alapján számíthattunk. A zsugorodásban elsősorban a háztartások romló jövedelmi helyzete játszott szerepet: a harmadik negyedévben éves alapon még csökkent a keresetek vásárlóereje. Tekintettel arra, hogy ez a negyedik negyedévben várakozásaink szerint már nem így lesz, ezért a fogyasztás is kedvezőbb irányba indulhat el. Továbbra is erőteljes, 15,1 százalékos a beruházások visszaesése. Ez az uniós források visszatartásának, a magas kamatkörnyezetnek, a bizonytalanabb gazdasági helyzetnek, továbbá az állami és önkormányzati forráshiánynak köszönhető. Az export esetében felemás kép adódik – itt az áruknál kedvezőbb értékeket vártunk. Az áruk kivitele 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoké 1,8 százalékkal bővült – leginkább a nemzetközi turizmus élénkülésének eredményeként. Import oldalon az áruk esetében a visszaesés jelentősebb, 9,9 százalék, míg a szolgáltatásoknál minimális, 0,6 százalék volt. Az import csökkenése az alacsony belső kereslet eredménye. Ezzel együtt is a nettó export volt az egyetlen a főbb tételek közül, ami pozitívan, 5,0 százalékponttal tudott hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.
A mostani adatközlésben a negyedéves volumenindexek a technikai recesszió kérdése miatt a szokásosnál is érdekesebbek voltak, így ezek alakulását érdemes külön is megvizsgálni. Termelési oldalon bővülni tudott a mezőgazdaság (3,4 százalék), az ipar (0,6 százalék) és az építőipar (2,7 százalék) teljesítménye, ugyanakkor a szolgáltatásoknál 0,9 százalékos csökkenést mért a KSH. Ezen belül több alágazat teljesítménye is mérséklődött, sőt, inkább a csökkenés volt az általános. A legnagyobb, 1,8 százalékos visszaesést a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás érte el, ezt követte a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek 1,4 százalékos mérséklődése. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásának volumene minimálisan, 0,3 százalékkal emelkedett – remélhetőleg ez már a fogyasztás növekedési pályájára történő visszatérésének előjele. A beruházások volumene tovább csökkent, 2,8 százalékkal – ebben szerepet játszhatott a korábban megkezdett beruházások kifutása. A kivitel volumene az áruknál 1,1 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoknál 5,3 százalékkal bővült – ebben vélhetően ismét a turizmus hatása fedezhető fel. Import oldalon az áruknál 1,2 százalékos visszaesést mért a KSH, míg a szolgáltatásoknál jelentős, 10,0 százalékos növekedést.
A negyedik negyedévben várakozásunk szerint a harmadik negyedéveshez hasonló, annál talán kicsit erőteljesebb negyedéves alapú bővülés várható. Ez egyben azt is jelenti, hogy már az éves alapú volumenváltozás is a pozitív tartományba kerülhet át. Az év egészét tekintve a magyar gazdaság a teljesítmény csökkenését vélhetően így sem tudja elkerülni, kismértékű, 0,4 százalék körüli mérséklődést várunk. 2024-ben a gazdaság ismét növekedési pályára állhat 3,5 százalék körüli bővüléssel. Ebben szerepe lesz a reálkeresetek emelkedésének, ami bővíti a fogyasztást. A kamatkondíciók javulása és az uniós források remélhetőleg megkezdődő folyósítása felfelé húzhatja a beruházásokat – ez utóbbi jelenti a legnagyobb kockázatot: pozitív és negatív irányban egyaránt. Az export a beruházások nyomán tovább nőhet (ne feledjük, például a feldolgozóipar beruházásai továbbra is kedvezően alakulnak), itt a külső kereslet alakulása lehet a fő kérdés. Így várakozásaink szerint a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a emelkedéséhez – még a belső kereslet növekedése ellenére is.
