Ha valaki az ország más részeiről szeretne a fővárosba vagy közelébe költözni, sokszor az addigi ingatlana eladásából csak a megvásárolni kívánt otthon vételárának kisebb része jön ki. Pár éve is ez volt a helyzet, de mára még kisebb lett az önerő aránya, mert közben nagyon megugrottak az árak. Egy kevésbé frekventált kisvárosban vagy faluban ugyanis ma nem lehet annyit kapni a házunkért vagy lakásunkért, ami megnyugtató lenne a tranzakció kezdéséhez.
A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy Magyarország egyes járásaiból hogyan lehet Budapestre vagy környékére költözni. Azt találták, hogy a legdrágábbnak számító járások és Budapest között a négyzetméterárakban csak minimális a különbség. Budakeszi esetében például a fajlagosan fizetendő összeg némileg meg is haladta a budapestit tavaly, míg Balatonfüreden hasonló szinten mozgott a fővárosihoz, de Siófok sem sokkal maradt el. Némileg árnyalja a képet, hogy a Balaton két nagyvárosában sok új lakást adhattak el tavaly, ami felfelé húzhatta a medián fajlagos árakat, így a használt ingatlanok ára ennél kisebb lehet.
Összességében jellemző, hogy a korábbi otthon értékéből a Balaton és a Velencei-tó környékéről, valamint a fővárosi agglomerációból egyszerűbb Budapestre költözni, mint az ország más térségeiből. 16 járásban a korábbi lakásért négyzetméterenként kapott összeg a fővárosi több mint 70 százalékát teszi ki.
Számos járásból ugyanakkor még a saját ingatlan eladásával is nagyon nehéz otthont vásárolni a fővárosban. A vizsgált 173 járás csaknem 80 százalékában az eladott ingatlanért kapott összeghez még legalább ugyanannyit hozzá kell tenni egy azonos alapterületű otthon megvásárlásához Budapesten. A legolcsóbb helyszínekkel összehasonlítva pedig a budapesti fajlagos ár hét–kilencszeres különbséget mutat.
A Takarék Index elemzői nemcsak a fajlagos árakat hasonlították össze, hanem a tipikus otthonok árszintjeit is, vagyis, hogy az adott helyszínen gazdát cserélt lakóingatlanok átlagos ára miként alakult. Ezek alapján több olyan járás is akadt, ahol drágább ingatlanokat adnak el, mint Budapesten. Ez vélhetően a lakásterületi különbségekből is fakad, valamint a lakástípusok különbözősége is szerepet játszhatnak benne. Sok helyen ugyanis a nagyobb családi házak jellemzőek az értékesített ingatlanok között, míg Budapesten inkább kisebb alapterületű lakást vásárolnak a vevők.
Bő 3 hónap még biztosan rendelkezésükre áll azoknak, akik szeretnék kihasználni a falusi CSOK nyújtotta előnyöket. Eddig közel 149 milliárd forintot utaltak ki az igénylő családoknak a bevezetése óta eltelt több mint két évben. Az exponenciálisan növekvő árak mellett azonban egyre kisebb részben tud hozzájárulni a támogatás a lakásvásárláshoz. Június végéig még közel 30 milliárd forint realizálódhat az ingatlanpiacon belőle - legalábbis a Duna House várakozásai szerint.
A Takarékbankos elemzés szerint a fővárosi agglomerációban, a Balatonnál vagy a Velencei-tó környékén eladott tipikus ingatlan értékesítésével már hozzá lehet jutni egy – valószínűleg kisebb méretű – fővárosi tipikus ingatlanhoz. A legolcsóbb térségekben viszont az ingatlanokért kapott összegek csupán 6–14 százalékát teszik ki egy tipikus fővárosi lakásnak. A járások csaknem háromnegyedében egy tipikus ingatlanért kapott ár nem éri el egy fővárosi tipikus otthon értékének felét.
Nagy különbségek Budapesten
A legolcsóbbnak számító 21. kerületben a 2021-es medián fajlagos ár körülbelül 460 ezer forint volt négyzetméterenként, a 20. kerületben pedig 462 ezer forint, viszont a legdrágább 5. kerületben több mint 980 ezer forint, a 2. kerületben pedig több mint 880 ezer forint. A 21. kerületben egy tipikus ingatlan majdnem 23 millió forintba került, a 20. kerületben körülbelül 24 millióba, míg a legmagasabb árszintű 2. kerületben csaknem 52,5 millió forintba, az 5. kerületben pedig 47,8 millióba.
Egy olcsóbb kerület választása ugyan közelebb hozhatja egy budapesti lakás megvásárlásának lehetőségét, de ez elsősorban csak a magasabb árfekvésű járások lakói számára jelent érdembeli különbséget. A 21. kerület fajlagos árának 70 százalékát 40 járásnál éri el az eladott lakás négyzetméterára, míg a járások mintegy felében az ár a 21 kerület fajlagos árának 30-70 százaléka között mozog.
A budapesti agglomerációban sem könnyű egy korábbi ingatlan árából új otthont találni, az árak itt is meglehetősen magasak. A legdrágább járásokban, mint a Balatonfüredi, a Siófoki, a Fonyódi és a Balatonalmádi a budapesti agglomerációs fajlagos ár 90 százaléka felett mozognak a négyzetméterenként kapott összegek. Azonban kevesebb, mint húsz járásról mondható el, hogy a fajlagos lakóingatlanárak elérik a budapesti agglomerációt jellemző fajlagos ár 70 százalékát.
Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az idei évről azt mondta, az év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait. A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A saját célra vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a csok és falusi csok szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.
