Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelezték: semmisnek tekintik a magyar állam, illetve a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF Zrt.) között létrejött koncessziós szerződést, ami 2022. szeptember elsejétől 1237 kilométernyi magyarországi gyorsforgalmi úthálózat fenntartására és fejlesztésére irányult. Méghozzá 35 éven keresztül, 23 ezer milliárd forintból.
Fotó: MTI
Az MKIF Zrt. a honlapján arról ír, hogy ez az időtartam az Európai Unióban átlagosnak számít.
A hivatalos adatok szerint 1973-2022 között 212 gyorsforgalmi koncessziós szerződést kötöttek az EU-ban. Ezek 55 százaléka, 117 25-35 év közötti időtartamú, de van 36-60 év és 61-80 év közötti is.
Az ár megítélése már összetettebb probléma. A kormány szerint a koncessziós szerződés összértéke a nyolcszorosa a második legnagyobb hasonló európai megállapodásénak. Az MKIF Zrt. viszont úgy fogalmaz, hogy a vállalási díjaik több nemzetközi szintű kutatás alapján az európai árszínvonal középkategóriájának alsó szegmenséhez tartoznak.
„A legaggályosabbnak a koncessziós társaságok mögötti magántőkealapok átláthatatlanságát, illetve a túlzottan magas állami kockázatvállalást tartom. Ne feledjük, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t is a transzparens működés követelményeinek nem teljesítése miatt zárta ki a Magyar Fejlesztési Bank az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból”
– mondta el Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői műsorában.
A túlzott állami kockázatvállalással kapcsolatban kollégánk hozzátette, hogy a szerződést a megkötése óta többször is módosították. Ennek egyik kirívó példája az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzáció, ami Vitézy Dávid szerint legalább ötezer milliárd forintos pluszterhet rótt a magyar költségvetésre.
De kifogásolható az is, hogy a közbeszerzési eljárás során nem volt lehetőség részajánlattételre. Az MKIF emellett munkavállalókat, mérnököket, szakértelmet és vagyonelemeket is átvehetett a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től, ami mesterségesen torzíthatta a piacot.
A teljes beszélgetést, amelyben szó volt arról is, hogy milyen költséggel járna a magyar állam számára, ha megszüntetné a 35 éves koncessziós szerződést, itt hallgathatják vissza. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
