5p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az igazság az, hogy mindkét adat helyes és valós. Megmagyarázzuk, hogy lehet ez. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat múlt héten tette közzé az álláskeresőkre vonatkozó friss márciusi adatokat, mely szerint a koronavírus-járvány hazai berobbanását követően 17 ezerrel 280 ezerre emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Egy héttel később a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint csak márciusban 56 ezren váltak munkanélkülivé, a január-márciusi átlagos munkanélküli létszám 173 ezer lett. 

Láthatóan hatalmas differencia van a két változás között, de vajon melyik áll közelebb a valósághoz? Az igazság az, hogy a 17 ezer és az 56 ezer is valós adat, ez pedig úgy lehetséges, hogy a két adatsor más-más módszertanon alapul. 

A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése megkérdezésen alapuló adatgyűjtést jelent, a munkanélküli fogalma pedig ebben az esetben nemzetközi standardoknak megfelelően történik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumai alapján. Ez alapján az minősül munkanélkülinek, aki

  • a vonatkozási héten nem dolgozott, 
  • nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, 
  • a kikérdezést megelőző 4 hétben nem keresett aktívan munkát, 
  • a következő két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, 
  • munkanélkülinek számít a kikérdezés időpontjában az a személy is, aki bár már talált munkát magának, de dolgozni majd csak 90 napon belül kezd el. 

Mivel önbevalláson alapul a felmérés előfordulhatnak olyan esetek, amikor gyakorlatban munkanélküli, de az esetleges 1-2 órás alkalmi munkái miatt az ILO munkanélküli definíciójának nem felelnek meg, ezért nem kerülnek be a statisztikába. 

A hazai munkaerőpiac másik mércéjét a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatsora a nyilvántartott vagy regisztrált álláskeresőkről. Az adat forrásait a munkaügyi kirendeltségek adatbázisai jelentik, ám ennek a besorolásnak is megvan a maga definíciója. Ennek értelmében nyilvántartott álláskeresőnek az a személy minősül, aki:

  • rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, 
  • nem folytat tanulmányokat nappali tagozaton, 
  • nem jogosult öregségi nyugdíjra, 
  • sem rehabilitációs járadékra, 
  • nem áll munkaviszonyban, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt, és nem folytat egyéb keresőtevékenységet sem, 
  • az elhelyezkedés érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik. 

Vagyis a legalapvetőbb különbség az NFSZ és a KSH adatsora között az, hogy előbbi nem önbevalláson alapul, az álláskereső statisztikába csak regisztrálás után lehet bekerülni.

Az NFSZ és a KSH adatsorának időbeli alakulása ugyan párhuzamos, de egyező értéket sosem fog felvenni. A módszertani különbözőségek miatt előbbi, vagyis a regisztrált álláskeresők száma jellemzően mindig magasabb lesz a KSH munkanélküli létszámánál. Jelenleg mintegy 110 ezres különbség van a két adat között, ők képezik az úgynevezett passzív munkanélkülieket. Ők jellemzően vagy 

  • azok a személyek, akiket az 1-2 órás alkalmi munkák miatt a KSH nem sorolja a munkanélküliek közé, 
  • vagy inaktívnak minősülnek. 

Tehát míg az NFSZ látja őket, addig a KSH nem. Van egy olyan csoport azonban, akikre az iménti állítás fordítottja igaz: a KSH statisztikájában benne lehetnek olyan munkanélküliek is, akik nincsenek a munkaügyi kirendeltségeknél regisztrálva. És természetesen van a közös halmaz, melybe azok a személyek tartalmaznak, akik az NFSZ és az KSH definíciója szerint is megfelelnek a kritériumoknak. 

Ám, hogy csavarjunk még egyet a dolgokon, érdemes megjegyezni azt is, hogy hiába kiegészíti egymást a két információ, vannak olyan munkanélküliek, akiket nem teljes egészében látnak ezek a statisztikák. Ők a rejtett munkanélküliek, akiket teljes körben a KSH adatai felmérnek, az NFSZ-nél viszont csak egy részük lehet a regisztráltak között. Ezek olyan személyek, akik a munkaerőpiac inaktív részén vannak jelen azért, mert bár dolgoznának, de valamilyen okból kifolyólag nem keres munkát, vagy azért mert dolgoznának, de két héten belül nem tudnak munkába állni. Ők képezik a munkaerő-tartalékot is, számuk valamivel több mint 100 ezer fő volt tavaly a harmadik negyedévben. 

A fentiek alapján jól látható tehát, hogy bár mindkét adat megfelel a valóságnak a saját módszertanuk alapján, a két statisztika inkább kiegészíti egymást, és együtt tud releváns információkat szolgálatni a munkaerőpiac helyzetéről. 

Ha kontextusba szeretnének helyezni, az álláskeresők 17 ezres növekedését és a munkanélküliek 56 ezres emelkedését, akkor ebben az esetben az időbeli tényezőket is érdemes figyelembe venni. A koronavírus-járvány március elején jelent meg Magyarországon és nagyjából a hó közepén kezdték a cégek lereagálni a helyzetet, melynek egyik válfalja a dolgozók leépítése volt. Ennek eredménye lehet az, hogy az elsőként elbocsátottak már bejelentkeztek a munkaügyi hivataloknál, ezáltal megjelentek a statisztikában. A hó vége felé az inkább egyre fokozódó elbocsátásokkal érintettek közül pedig valószínűleg többen lehettek azok, akik ezt már csak áprilisban tették meg.

Így várakozásaink szerint a negyedik havi adatok még nagyobb növekedésről fognak árulkodni, legyen szó a KSH vagy a foglalkoztatási szolgálat adatairól. Az adat egyben fokmérője lesz a kormány munkahely-megtartást ösztönző intézkedésének, a csökkentett munkaidős bértámogatás sikerének. Ugyan azok állását, akiket április 16-ig (a kiegészített bértámogatás megjelenéséig) elbocsátottak, ez a lépés nem fogja megmenteni, de árulkodhat arról, hogy mennyire hatékonyan állította meg a bértámogatás lehetősége a leépítési hullámot. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!