TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. április 28. 09:01

Megérkeztek a munkaerő-felmérés friss, első negyedévre vonatkozó adatai, ebbe az összesített adatba már a járvány hazai megjelenése is belerondított. 

A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint a január-március háromhavi átlagban 3,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korcsoportban. Hasonlóan magas adatra legutóbb 2018 legvégén volt példa, és az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 0,1 százalékponttal magasabb a friss adat. 

Az idei év első negyedévében 173 ezer munkanélküli volt Magyarországon az előző időszakinál mintegy 10 ezerrel több. 

Fotó: MTI Fotó: MTI

A következő hónapokban az adat további romlása várható: egyrészt a most közölt három hónap átlagából még csak egy hónap vonatkozik a járvány időszakára, másrészt a kiszivárgott információk és kormányzati közlések szerint áprilisban tovább fokozódtak az elbocsátások. 

A KSH a rendkívüli helyzetre való tekintettel a szokásokkal eltérően a háromhavi átlagok mellett a március havi számokat is közölte. Ezek szerint a járvány berobbanásának hónapjában mintegy 56 ezer fővel emelkedett előző hónaphoz képest az állástalanok száma. (Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint mindössze 17 ezerrel emelkedett a regisztrált álláskeresőké, 280 ezren lettek.) Módszertani okok miatt az 56 ezer fő döntő része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Előbbiekét 2 ezerrel, utóbbiakét 54 ezerrel. Mint a KSH írja:

 

"a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis - elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt - nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni."

A friss háromhavi adatnál is megmutatkozik a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatása. A korábbi évek ezen időszakában ugyanis ilyen mértékű havi emelkedésre nem volt példa a munkanélküliek számában. Sőt, sokkal inkább a stagnálás jellemezte a piacot, ennél nagyobb havi emelkedésre ebben az időszakban 2012-ben, a válságot követő időszak lecsengésekor volt példa. 

A munkanélküliek számának 10 ezres emelkedésével párhuzamosan egyébként 24 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma a december-februári időszakhoz képest, előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 32 ezerrel dolgoztak most kevesebben. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek eltérő nominális változása azzal magyarázható, hogy elképzelhető, a bizonytalan és kiszámíthatatlan munkaerőpiaci helyzetet tekintve többen lehettek azok, akik inkább kivonultak a piacról. Így pedig statisztikailag az inaktívak közé kerültek besorolásra. Számuk egyébként 14 ezerrel emelkedett a februárral záródó három hónapos időszakhoz képest. 

Mivel negyedéves időszakot fed le a január-március időszak, részletesebb információkat is közölt a KSH. Ezek alapján a legtöbben Pest megyében, valamint az észak-alföldi régióban veszítették el állásukat, az utolsó munkahely nemzetgazdasági ágát tekintve legtöbben az építőiparban és a piaci szolgáltatások területén dolgoztak. Végzettségüket tekintve az alacsonyabban képzettek, vagyis a legfeljebb alapfokú, vagy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők váltak munkanélkülivé.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfrissebb adatokban még csak halványan jelentkezik a koronaválság hatása. A következő hónapokban – elsősorban áprilisban, májusban - a mostaninál sokkal markánsabban növekedhet a munkanélküliségi ráta, valamint jóval nagyobb mértékben csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A rendkívül bizonytalan helyzet miatt egyelőre előrejelzést sem lehet adni.”

A munkaerőpiaci változásokat jelentősen befolyásolja, hogy a kormány eddig bejelentett és jövőben várható gazdaságvédelmi intézkedései mennyire képesek tompítani a járvány kedvezőtlen hatásait. A válságintézkedések közé tartozik az úgynevezett kurzarbeitprogram, ennek keretében a meghatározott szektorokban az állam átvállalja a dolgozók fizetésének egy részét, akiket rövidített munkarendben tovább foglalkoztat az adott cég.

„Nagyon kevés idő telt el a kurzairbeitprogram indulása óta, ráadásul az eredeti szabályokon nem sokkal a bevezetés után lazított a kormány, így még nem lehet pontosan látni hányan veszik igénybe és ez az intézkedés ténylegesen képes-e megvédeni az érintettek állásokat” – mondta a szakember. Németh Dávid hozzátette azt is, hogy az eddig ismertetett kormányzati bejelentések mellett újabb lépések várhatóak, ezek között megjelenhet a közmunkaprogram bővítése is. Kérdés, hogy hány embert érint majd. Ahogy egyelőre az is bizonytalan, hogy az újranyitás hogyan befolyásolja majd az álláspiacot.

Pluszban a részmunkaidő
Németh Dávid szerint a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik szegmens, ahol jelentősebb emelkedés várható a következő időszakban. A friss adatok szerint január és március vége között hivatalosan több mint 243 ezren dolgoztak részmunkaidőben, ami több mint 15 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az viszont nem látszik az adatokból, hogy a növekedésben mekkora szerepet kaptak azok, akik a koronavírus-válság miatt váltak részmunkaidős dolgozóvá. Egyelőre azt sem lehet pontosan látni, hogy mekkora növekedés lesz ezen a területen a következő hónapokban.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.