Meglepőnek tekinthető, hogy az MNB monetáris tanácsa 75 bázisponttal, 10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés hátterét Virág Barnabás világította meg.
Ezért nem engedtek a kormány nyomásának Matolcsy Györgyék
Hiába lengette be Virág Barnabás jegybanki alelnök, hogy akár 100 bázisponttal csökkenti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot, végül csak 75 bázisponttal vágtak. Az okokat szokás szerint Virág Barnabás sajtótájékoztatón ismertette.
A forint erősödött a vártnál alacsonyabb kamatvágásra
A 75 bázispontos, 10 százalékra való monetáris lazítás és Virág Barnabás sajtótájékoztatójának megkezdése között a forint viszonylag nagyot erősödött. Az euróval szemben a 387-es szint alá is benézett, azt követően korrigált, jelenleg 387,7 forint az uniós pénz egysége a hazai bankközi devizapiacon.
Kezdődik Virág Barnabás sajtótájékoztatója
Az alelnök boldog új évet kíván és belevág a részletekbe.
Kedvezőbb makrogazdasági környezet
Széleskörű és tartós dezinfláció jellemzi a gazdaságot. Egész Európában Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az infláció - emelte ki az MNB alelnöke. 2024 elején az erőteljes dezinfláció folytatódik.
A gazdasági növekedés visszafogott maradt, a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutatott 2023-ban és ez várható 2024-ben is.
Ezért lett 75 és nem 100 bázispont
A dezinflációs 2024-ben is folytatni kell a Monetáris Tanács egyöntetű döntés szerint. Továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség, ezzel összhangban csökkentették 75 bázisponttal a jegybanki alapkamatot. Hogy ez miért nem lett nagyobb, ahogy azt Virág korábban belengette, az a kockázatok múlt hét elejétől látható növekedésének tudható be.
Változó eszköztár, rekordmértékű devizatartalék
A Monetáris Tanács értékelése szerint a hosszú lejáratú betéti eszköz sikeresen betöltötte stabilizáló szerepét, így a jegybank január 31-i hatállyal felfüggeszti az eszköz alkalmazását. Emellett a Tanács megítélése szerint a devizalikviditást nyújtó swapeszköz 2023. december végi alkalmazása ismét hozzájárult a stabil swappiaci folyamatok fennmaradásához, így az MNB az eszközt a továbbiakban is alkalmazza.
Virág kiemelte, hogy a devizatartalékok 2023 végére historikus magasságba emelkedett, 41 milliárd euró fölé és tovább, akár 45 milliárdra nőhet.
A januári éves infláció már csak 4 százalék körül lesz?
A decemberi 5,5 százalékos éves infláció a Visegrádi Négyek között a legalacsonyabbak közé tartozik. Jó esély van arra, hogy a dezinfláció az idei év első negyedévében folytatódik, ezáltal az infláció a tavaszi hónapokban várhatóan megközelíti a toleranciasáv felső szélét, az idei évben pedig megközelítse az MNB 3 százalékos inflációs célját.
Az inflációs alapfolyamatok trendszerű lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása szeptember óta 3 százalék körül alakul.
Virág nem tartja kizártnak, hogy a januári éves infláció 4 százalék körül alakul.
És a többéves távlat...
A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. Éves átlagban az infláció az idei évben 4,0–5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
Piros pont az ÁKK-nak
Az MNB decemberi inflációs előrejelzése szerint a GDP-arányos hiány 2024-ben 2,9–3,9 százalék között alakulhat. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73 százaléka közelébe csökkenhetett, amit az előrejelzési horizonton további mérséklődés követ.
Virág pozitívumként értékélte, hogy az Államadósság Kezelő Központ már gyakorlatilag teljesítette az éves finanszírozási tervét.
Adatvezérelt marad az MNB
A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről - fejezte be a saját részét Virág.
Jöhetnek a kérdések.
Kiderült, nem volt egyhangú a kamatdöntés!
Többen 100 bázispontos mérséklést is elképzelhetőnek tartottak, ám a többség - mint Virág fogalmazott - a múlt heti "zajok" (itt az alelnök a forint gyengülésére utalhatott - a szerk.) miatt végül egy kisebb mértékű kamatcsökkentés mellett döntött.
S februárban is hasonló dilemma mentén határoznak a további kamatcsökkentésről. Nagy bizonyossággal egy hónap múlva is a 75 és a 100 bázispont lesz a két opció. Ezek közül alapvetően az infláció év eleji változása (lásd átárazások) és a kockázati környezet (jelesül a forintárfolyam alakulása) alapján döntenek.
Mekkora lesz 2024 végén az éves infláció?
Ezt a kérdést szegezték az MNB alelnökének. Aki kitérően válaszolt, mondván, ezt a nagyfokú bizonytalanság miatt megbízható módon most még senki nem tudja megmondani, csak azt ismételte meg, erőteljes dezinflációs folyamatok érvényesülnek.
Mindeközben a forint...
...erősebben áll, mint amikor az MNB alelnöke elkezdte a sajtótájékoztatóját, egy euró csak valamivel ér többet 387 forintnál.
Befejeződött a sajtótájékoztató
Mintegy fél óra után Virág Barnabás megköszönte a megtisztelő figyelmet.
A Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése február 27-én, kedden lesz.
