Idén az első félévben 9795 új lakás épült, ez 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában. A jelentős javulás természetesen azért következett be, mert a járvány első és második hullámában tavaly nagyon befékezett a lakásszektor, ehhez képest jöttek ki most jó számok.
A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében. Az utóbbi adat, vagyis a vidék lemaradása azért meglepő, mert a fővárossal szemben korábban meglévő szakadék a járvány előtt kezdett kissé szűkülni. Sok beruházás indult a megyeszékhelyeken, a CSOK és a falusi CSOK által megtámogatott rétegek jelentős része nem Budapesten vett előlegben lakást, illetve kezdett hozzá a kisebb falvakban a felújításokhoz.
A cégek és a magánszemélyek is versenyt futnak az idővel. Az építőanyagok közül több fontosnak is szinte napi ára van még mindig, a drágulás egyre elviselhetetlenebb és nagyon megnehezíti az üzleti tervezést. Egyelőre nem érződik az, hogy Orbán Viktor bekeményített és exportkorlátozásokat jelentett be több alapanyagra. Néhány cég azért már reagált, a Mapei például kissé csökkentette kivitelét, a NER egyik leghűségesebb tagja, a Bayer Construct kavicsos cége a termelés fokozásáról nyilatkozott, legutóbb pedig a dipszkartonpiac vezető cége, a Saint-Gobain Hungary Kft. közölte: már áprilistól korlátozta több országba a gipszkarton exportját, annak érdekében, hogy a magyar piac ellátása biztosítva legyen, de jelenleg úgy tűnik, hogy ennek fenntartása a magyar piac igényei alapján szükségtelenek.
A KSH most azt is közölte, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71 százalékra nőtt 2020 I. félévéhez képest. Ez feltétlenül azt mutatja, hogy nagyon felpörögtek a nagy lakásépítő cégek (főleg a fővárosban) és a korábban kezdett nagy projekteket ebben az időszakban fejezték be, így az elkészült lakások már ezrével bekerültek a statisztikába.
Sokat mondó az is, hogy 2020 I. félévében a saját használatra épített lakások aránya 42 százalék volt, amely idén 27 százalékra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya ezalatt 56-ról 71 százalékra nőtt. Az új lakóépületekben használatba vett lakásoknak csak 33 százaléka családi házban és 64 százaléka többlakásos épületben, 0,9 százaléka lakóparkban található. Itt inkább fáziskésésről lehet szó az első félévet tekintve, ugyanis a tavalyi első félévben még nem minden támogatás vagy kedvezmény tudott maradéktalanul eljutni az igénylőkhöz, illetve voltak olyanok is, akik a járvány akkori erősödése miatt elhalasztották a lakással kapcsolatos döntésüket.
Megfigyelhető - és ez a mostani első féléves adatokból is látszik -, hogy folytatódik a lakásméretek csökkenése. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 négyzetméterrel, 83 négyzetméterre csökkent 2020 I. félévéhez képest. Mivel a nagy társasházak dominálnak az új építésű piacon, ezért érződik, hogy a fejlesztők inkább a több kisebb szobából álló, és összességében is többségben lévő kisebb alapterületű lakásokat helyezték előtérbe a tervezéskor.
A használatba vett lakások számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiak a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42 százalékkal kevesebb, a megyei jogú városokban 72, az egyéb városokban 49, a községekben pedig 77 százalékkal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában.
A fővárosi csökkenés mögött az állhat, hogy sok fejlesztőnek elfogyott a telekportfóliója, magyarul beépítették már a korábban megvett telkeket és nem gyorsan pótolták ezeket, így nem is adhattak be újabb engedélyt. Pedig sietniük kell, mert ötszázalékos áfával csak azok kezdhetnek új beruházásba, akik 2022 végéig megszerzik a jogerős engedélyt. Egyébként az építtetők az esetek 67 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével az idei első félévben.
A vidék tehát igyekszik behozni a lemaradást, az engedélyek ezt jól mutatják. 2020 I. félévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a kétszeresére nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 70 százalékkal emelkedett és meghaladta a 4 ezret. 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 58 százalékkal több, összesen 8566 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett lakóépületek száma minden megyében növekedett. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2329, 21 százalékkal több, mint 2020 I. félévében.
„Az idei első hat hónapban 111 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében 4200 lakás épül. Összehasonlítva, tavaly egész évben 4700 újépítésű ingatlan jelent meg a kínálatban, azaz időarányosan közel 80 százalékos a növekmény. A keresletet jelző fő mutató, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint idén januártól júliusig mintegy 3200 volt, míg tavaly egész évben az új kínálattal éppen megegyező, 4700-as darabszámú volt ez a mennyiség. Az időarányos bővülés tehát közel 40 százalékos” – összegezte a fő mutatókat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Az átadások és az építési engedélyek száma is masszív növekedése mellett az eladásra kínált új lakóingatlanok - azaz lakások, sor-, iker- és családi házak átlagos négyzetméterára is jelentősen emelkedett. Budapesten januárban 875 ezer forint volt, míg június végén 923 ezer forintot tett ki, ez pedig 5,5 százalékos áremelkedésnek felel meg hat hónap alatt. Júliusban a budai oldalon az I., a II. és a XII., a pestin az V., a VI. és a VII. kerületben bőven 1 millió forint felett volt a négyzetméterár a kínálati piacon. Emellett több városrész, például a VIII., a XI. és a XIII. kerület is már súrolja az 1 milliós árszintet.
Elsősorban az építőanyag-árak drasztikus emelkedése miatt hamar tovaszálltak a még év elején is reálisan megfogalmazott remények, miszerint rövid távon, átmenetileg valós árcsökkenést hozhat az áfacsökkenés az új lakásoknál. „Gyakorlatilag heti szinten okoznak meglepetést az újonnan induló projektek virtuális árcédulái. Elsősorban a külső pesti kerületekben látványos ez a tendencia, ahol a korábbi kínálathoz képest szinte új termékként most jelennek meg nagyobb társasházak, több ütemben épülő projektek. Ezek azonban kezdetben a még látszólag – a kerületi kínálat többi részéhez képest legalább is – elrugaszkodott áraikkal is viszonylag könnyen vevőre találhatnak, hiszen a családi házas övezetekben lényegében versenytárs nélkül állva új vevőkört szólítanak meg jellemzően kis méretű, ám azon minél több szobát tartalmazó, azaz igen hatékony alaprajzú lakásaikkal” – mondta Valkó Dávid.
