Éves szinten csaknem 13 százalék - ekkora zuhanást szenvedett el az építőipar 2023 novemberében. Nem meglepetés ez az érték, hiszen mióta Lázár János rálépett a fékre, folyamatos a visszaesés. Az ágazat az állam emlőin hízott nagyot a sok, nagy volumenű központi beruházások nyomán, közben a látszat ellenére a lakásépítés is lassult, majd döcögésbe váltott, csaknem megállt. Bár hozzá kell tenni, az építőiparon belül legfeljebb 10-15 százalék a súlya.
Csaknem ötödével kevesebb épület született, az egyéb építményeknél viszont egy kiugrást látni, mert volt egy nagy közlekedési infrastrukturális beruházás, ami megdobta az értéket.
Összességében azonban gyászos a kép és még hónapokig az is marad.
Ennek oka elsősorban az, hogy a kormányzat legkorábban az év második felében tudja csak elkezdeni a 2024-2026 közé tervezett nagy beruházásait. Ezek egy részére várhatóan az idei első negyedév végére születnek meg a szerződések.
A másik ok, hogy hiába igyekezett megnyomni a lakáspiacot a kormány az átrendezett támogatási rendszerrel, ez nem garancia arra, hogy a pénz az új építésű lakások fejlesztőinél fog kikötni, elővásárlások formájában. Nem véletlen, hogy nem is hallani új, nagyobb volumenű projektek bejelentéséről. Az a legvalószínűbb, hogy az a kisebb réteg, amelyik például jogosult az új CSOK Pluszra, inkább jó állapotú használt otthont vesz, semmint vadonatújat. A használtak egy négyzetméterre számított átlagára Budapesten 950 ezer forint körül van, ám az újaké 1,3 millió forintnál. A falusi CSOK nem akkora volumenű ingatlant érint, hogy ez számottevően meglökje az építőipart.
A vállalkozások továbbá nagyon nehéz hetekre-hónapokra számíthatnak. Tavaly már voltak kisebb elbocsátások a megrendelések visszaesése miatt, illetve azért is, mert az inflációt nem minden vállalkozás tudta áthárítani a végfelhasználóra. A tőkeszegény cégek nem hitelképesek, a bankok eleve csak nagyon magas kamatok mellett adtak, ha egyáltalán adtak, áthidaló kölcsönöket.
Jól jelzi a helyzet súlyosságát, hogy tavaly november végén az építőipari cégek szerződésállománya ötödével volt kisebb, mint egy évvel azt megelőzően. Ez legkorábban csak tavasztól kezdhet enyhülni, amikor tisztázódik az állami beruházások ütemezése, a magánpiacon meg az érdeklődést felváltják a tényleges megrendelések.
Fekete felhők vannak egyelőre az építőanyagipar felett is. Tavaly az első 10 hónapban hatalmas gödörbe került sok gyártó vállalat és ebből csak szintén tavasztól kászálódhat ki. A hazai gyártókat összefogó Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség szerint az említett időszakban az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek gyártói 40-50 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be. A fehér falazati termékeknél 35 százalékot meghaladó, az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalékos, az építőkémia termékeknél 5-35 százaléknyi, a szálas hőszigetelő anyagoknál pedig 10 százalék feletti volt a visszaesés 2022 azonos időszakához képest.
A gyártók egy része hetekre felfüggesztette a termelést, egyes vállalatok, például az EPS hőszigetelőket előállítók, kapacitást csökkentettek, dolgozókat állásidőre küldtek, de voltak kisebb elbocsátások is. Mások előrehozott karbantartással és hosszabb év végi leállással válaszoltak.
A cégek helyzetét nehezíti, hogy idén további béremeléseket kellett végrehajtaniuk. Ezen kívül megugrottak a fuvarköltségek, hiteleket továbbra is csak nehezen kapnak és még mindig elég drágán.
A 2024-es kilátásokra vonatkozóan intő jel, hogy az új lakásokra vonatkozó építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések száma a tavaly novemberi adatok szerint 43 százalékkal kisebb, mint egy évvel azt megelőzően volt. Közben fennáll a veszélye annak, hogy a teljes építőipari értékláncon tovább gyűrűzik a szerkezetépítési anyagok gyártóinak nagy visszaesése.
Sovány vigasz
Igaz, külföldön sem jobb a helyzet. Tavaly decemberben immár a huszadik egymást követő hónapban csökkent az építőipar teljesítménye az euróövezetben a Hamburg Commercial Bank (HCOB) és a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet pénteken publikált felmérése alapján. Decemberben 43,6 pontra emelkedett az euróövezeti építőipari beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke a novemberi 43,4 pontról. A mutató tavalyi mélypontját októberben érte el 42,7 ponton. (A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.)
Decemberben az építőipari munkahelyek száma immár zsinórban a tizedik hónapban csökkent, miközben az euróövezeti építőipari vállalatok beszerzési aktivitása ismét számottevő mértékben gyengült, az üzleti várakozások továbbra is jelentős pesszimizmust tükröztek. Az alacsonyabb kereslet ellenére az inputárak inflációja április óta a legmagasabb szintre emelkedett decemberben.
Az euróövezet visszaesését decemberben is a németországi építőipari aktivitás gyengülése vezette, eközben erőteljesen gyorsuló csökkenést regisztráltak Franciaországban. Olaszországban ugyanakkor tíz hónap enyhe zsugorodás után az utóbbi három hónapban a növekedést jelző 50 pont fölötti tartományba került az építőipari BMI; decemberben 2022 áprilisa óta a legmagasabbra, 55,2 pontra emelkedett a novemberi 52,9 pontról.
