2023 decemberének egyik legemlékezetesebb momentuma volt az, a Telex interjújában elhangzott mondat, amely szerint
ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon. Az nem tudja megkeresni, aki nem akar dolgozni.
Az azóta rengeteget idézett kijelentés Balázs Attilától, a hazai építőiparban kikerülhetetlenül nagy névnek számító Bayer Construct Zrt. vezérigazgatójától származik. A vállalat teljesítményére, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, nem lehetett panasza a tulajdonosoknak a 2022-es üzleti évben: az árbevétel 38 százalékos növekedés után 64 milliárd forintra emelkedett. A 10,56 milliárd forintos profitot a cégben hagyták, ebből 8,5 milliárd a fejlesztési tartalékba került – a Bayer Construct tehát szépen betárazott.
De mi a helyzet a dolgozói fizetésekkel a cég berkeiben?
2022-ben a cég 536 fős létszámot jelentett a kötelező beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletében, közülük 225-en szellemi, 311-en fizikai munkát végeztek. A kifizetett bértömeg is igen jelentős, 6,66 milliárd forintból 3,82 milliárdot az irodai dolgozóknak fizettek, míg 2,83 milliárd forint a fizikai munkát igénylő feladatköröket ellátóknak jutott. Ennek alapján a tárgyévben a Bayer Construct alkalmazottai átlagosan bruttó 1,03 millió forintos összeget vihettek haza havonta, lebontva ez
- a szellemi munkát végzőknél 1,4 millió forintot,
- a fizikai munkát végzőknél pedig 759 ezer forintot jelentett.
Balázs Attila a Bayer Construct berkein belül tehát igazolta, amit mondott, hiszen az alkalmazottak megkeresték az 500 ezres „álomhatárt”.
Na, és a többi?
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a helyzet a nagyvállalkozó azon érdekeltségeinél, amelyek kevésbé ismertek a birodalom ékkövének számító Bayer Constructnál. Ilyen jócskán akad, a céginformációs adatbázisban közel 40 vállalkozásnál tűnik fel Balázs Attila neve, ebből 14-ben tulajdonosként is megjelenik, míg a többiben vezető tisztviselő.
Grafikonunkon ábrázoltuk, hogy azon érdekeltségek esetében, ahol 2022-ben legalább egy dolgozót foglalkoztattak, hogyan alakultak az átlagfizetések:
A listából két cég rögtön kitűnik, a ZVK Development ismertebb nevén a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. esetében a rendkívül alacsony, minimálbér alatti havi összeg minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a foglalkoztatott alkalmazott nem dolgozott egész évben a cégnél. Hasonlóan lefelé lóg ki a Viaprobuild Kft. is, ahol a kiegészítő melléklet 1,8 fős létszámot jelentett – azaz feltehetőleg év közben távozott az egyik alkalmazott, és Balázs Attiláék nem egy tört embert állítottak munkába.
Összességében tehát úgy tűnik, hogyha saját cégeiről van szó, és szigorúan csak bruttó béreket említünk, a Bayer-vezér komolyan veszi az 500 ezres fizetési szintet.
Érdekesség, hogy ezzel egyébként a 2023 novemberére vonatkozó, december végén közölt, cikkünk írásakor legfrissebb béradatokhoz viszonyítva sem álltak rosszul cégei. Ahogy arról részletesebben is írtunk, ekkor a bruttó átlagkereset 564 ezer forint volt, ezt három kivételével a vizsgált cégek mindegyike teljesítette.
Mennyire általános ez az építőiparban?
Ezzel együtt fontos leszögezni, hogy alapvetően óvatosan kell bánni a KSH béradataival, ezek ugyanis rendkívül torzítóak az építőiparra vonatkoztatva is. A kisvállalkozásokat például egyáltalán nem veszi figyelembe (az ágazatban működő cégek 85-90 százaléka ide tartozik), csak a teljes munkaidőben, az ötnél több embert foglalkoztató munkáltatók adatai kerülnek bele. Átlagot számol, ami nem pontosan jelzi az egyes szakmák közötti különbségeket. Jellegénél fogva pedig végképp alkalmatlan arra, hogy mondjuk figyelembe vegye azt, ha egy cég szeretné elszipkázni a jó szakembert a versenytársaktól, s ezért erőn felül is hajlandó emelt fizetés kínálni, megemelve az átlagot.
Nagy kivitelezőknél a pár éves gyakorlattal rendelkező szakmunkások nettó 700-900 ezer forintot vihetnek haza. A mérnökök ennél 25-40 százalékkal többet. Hozzá kell tenni, hogy itt bejelentett emberekről van szó, vagyis a munkáltatónak számtalan terhet kell befizetni egy-egy dolgozó után. Az alkalmazottaknál fix bér van, de létezik mozgóbér is, ami nem a jelenlétre, hanem a minőségre, a teljesítményre adott válasz. Ennek az aránya akár 20-25 százalék is lehet a teljes jövedelemből.
A kisebb vagy mikro cégeknél még most is kevés a bejelentett alkalmazott és sokszor zsebbe megy a dolgozó jövedelmének akár a fele vagy harmada. A mozgóbér ismeretlen fogalom.
A Profession.hu az építőipari hirdetők igényeit évek óta nyomon követve elég jó közelítést ad arról, hogy milyen fizetéseket ajánlanak a cégek. Eszerint egy Budapesten dolgozó, 1-3 éves tapasztalattal rendelkező segédmunkás havi nettó 400-480 ezer forintot keres, az ugyanitt működő építőmérnök esetében szinte soha nem jelölnek meg konkrét összeget, viszont tudni lehet, hogy a sokéves gyakorlattal bíró ilyen szakember könnyedén megkeresheti a közel egymillió forintot.
A Jószaki nevű szakmai blog legutóbbi, 700 mesterember megkérdezésén alapuló felmérése szerint az általában egyéni vállalkozóként dolgozóknál nettó 1 millió forint felett keresnek a klímaszerelők, szobafestők, ácsok, lakatosok és kőművesek, és csak kicsivel marad 1 millió alatt a villanyszerelők, illetve a burkoló mesterek nettó jövedelme. Az alkalmazott szakmunkások közül a legjobban a klímaszerelők, illetve a kőművesek keresnek, ők több mint 500 ezer forintot visznek haza, 450 és 500 ezer közötti nettó jövedelme van a szobafestőknek, a burkolóknak és az ácsoknak, ez alatti tartományban csak a kertészetben, illetve a takarításban dolgozó szakmunkások jövedelme ragadt.
A várakozásokkal ellentétben a szakik jövedelme nem Budapesten, illetve a központi régióban emelkedtek a leginkább. Bár a Covid után ugyan az agglomerációban ugrott meg az építkezések száma, Budapest pedig lényegében az ország egyetlen régiója, ahol nem csökkentek a lakásárak, ennek ellenére a szakik munkadíja nem itt, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés – írta a blog a felmérésre hivatkozva.
Mi a helyzet az ágazat 85-90 százalékát adó kisebb és közepes kivitelezőknél?
Kiindulópontnak azt vehetjük, hogy 2023 októbere óta 5856 forint a legkisebb rezsióradíj (2022-ben még 4520 forint volt). Vagyis legalább ennyiért vállalja el a munkát. Egy-egy munka vagy munkafolyamat jellegétől és bonyolultságától vagy specialitásából fakadóan ettől a kormány által meghatározott, de csak ajánlott (ezért nem kötelező) óradíjtól el lehet és el is szoktak térni. Általában felfelé.
Magán megrendelők, mondjuk egy család, esetében lehet és érdemes legalább két, de inkább három különböző vállalkozótól részletes árajánlatot kérni. Ebben az anyag mellett ott kell lennie a munkadíjnak is. Itt számíthatunk a minimális rezsióradíjra, amihez általában 10-30 százalékot kell hozzáadni. Ez nagy eltérési tartomány, sokszor megdöbbentően nagy különbségek jönnek ki. Gyakori, hogy a vállalkozó egyben adja meg a végső munkadíjat. Nem tipikus, de azért az erős referenciákkal működőknél már elterjedt, hogy órára bontva is megjelöli mondjuk a falazást, a festést vagy a burkolást.
Az Építő élet nevű szakmai lap szerint nem szabad egy kalap alá venni az építőipari cégek alkalmazottainak fizetését és azt a pénzt, amit egy építőipari vállalkozó munkadíjként elkér az ügyféltől. Előbbi bruttó munkabér, utóbbi vállalkozói bevétel, amit alaposan lefölöz még a vállalkozó összes saját költsége és adója.
„ Egy kisadózó szobafestő csak havi 50 ezer forint adót fizet, ám neki is ott van még az iparűzési adó, a kamarai hozzájárulás, az üzemanyag, a munkaruha, a telefon, a könyvelés, az ecsetek ára és minden más költség, ami a vállalkozásban jelentkezik. A lényeg az, hogy azt az összeget, amit egy vállalkozó elkér lakossági ügyfelétől egy szakmunkáért, azért ne keverjük össze az adott szakmában elérhető bruttó fizetéssel.”- hívta fel a figyelmet a blog.
