Csütörtök reggel közölte a Központi Statisztikai Hivatal a friss adatait, mely szerint a januári fogyasztói árak éves növekedési üteme csupán 2,1 százalék volt, ami az elmúlt nyolc év legalacsonyabb értéke. Az adat annak fényében is kellemes meglepetést jelentett, hogy a legutóbbi, decemberi adat még 3,3 százalékos pénzromlást mutatott. A folyamatok hátterében a nemzetközi agrárárak esése (a nyerstej és a tejtermékek árának zuhanása mellett a húsárak is érdemben csökkentek), az olajár gyengülése és ezzel párhuzamosan az üzemanyagok olcsóbbá válása, a kormányzat adminisztratív beavatkozása (árrésstop) és a KSH néha nehezen követhető metodikája (most például hiába ugrott meg a gáz- és áramfogyasztás, ez a két termékcsoport is lefelé húzta az inflációt) áll. (Az alábbi cikkünkben részletes elemzést olvashat az inflációról:)
Ugyanakkor az alacsonyabb infláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is teret nyit, magával hozhatja a monetáris lazítás lehetőségét is. A jegybank kommunikációja az elmúlt hónapokban egyértelműen arra utalt, hogy adatvezérelt monetáris politikát folytat, vagyis minden kamatdöntést a friss makroadatok alapján hoz meg. A 2022-23-as nagy inflációs hullám után az MNB a magyar fizetőeszköz stabilitása mellett szállt síkra, és ez a tavaly kinevezett elnök, Varga Mihály vezetése alatt is fontos prioritás lett. Így a kormány hiába érvelt a monetáris lazítás (alacsonyabb kamatszint) mellett, a jegybank konzervatív álláspontot képviselt. Az utóbbi időben a kamatokról döntő szervezet, a Monetáris Tanács üléseit követően rendre azt jelezték, hogy addig nem vágnak, amíg a fogyasztói árindex változása tartósan az inflációs célsávba nem kerül. (Az MNB inflációs célja 3 százalék, de ettől kisebb eltérés még megengedhető.)
Nagy kérdés, hogy a következő napokban mi lesz a piaci reakció, hiszen az sem elképzelhetetlen, hogy egyes szereplők most vesznek még magasabb hozamú magyar eszközöket arra spekulálva, hogy egy kamatcsökkenés után ezek árfolyama növekszik. (A kötvények esetén az árfolyam és a hozam normál piaci viszonyok esetén ellentétesen mozognak.) Így az is megmagyarázható lenne, ha növekedne a forint iránti kereslet és ezzel párhuzamosan kis mértékben erősödne a magyar fizetőeszköz.
A következő hetekben, hónapokban viszont inkább ezzel ellentétes mozgásra lehet számítani az infláció miatt. Ez ugyanis, ahogy fent utaltunk rá, lehetőséget teremt az MNB számára egy kamatvágási ciklus elindítására, ez pedig a jelenlegi (például az euróhoz viszonyított) viszonylag nagy kamatkülönbség csökkenését eredményezi. Ez pedig a forint vonzerejét csökkentheti – ami végső soron a forint gyengüléséhez vezethet. Itt persze nagyon fontos, hogy a jegybank milyen ütemben vágja a kamatokat, ha 25 bázispontos (0,25 százalékos) lépések lesznek, ráadásul egy-egy kamatcsökkentést csak tényleg kedvező adatokra reagálva lépnek meg, akkor komolyabb gyengülést vélhetőleg nem látunk majd. Ha ennél nagyobb lépésközzel vágnak (50-100 bázispont) akkor viszont a mostani 380 alatti szintről akár 390 környékére is felugorhat az euró árfolyama.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A globális folyamatokra is figyelni kell
Persze a magyar gazdasági folyamatok nem önmagukban fogják meghatározni a forint árfolyamát, legalább ennyire fontos lesz, hogy a geopolitikai viszonyok hogyan alakulnak vagy a globális makrotényezők és monetáris viszonyok miként változnak.
Ezen tényezők közül az egyik legfontosabb a dollár árfolyamának alakulása, hiszen a hét elején az amerikai fizetőeszköz erősödése indította el a forint kisebb gyengülését. A dollár pedig szinten a politikai, gazdasági és monetáris történések és várakozások alapján mozoghat. A befektetők kifejezetten „érdeklődve várják” az amerikai jegybank (Fed) elnökének cseréjét, Kevin Warsh májusban foglalja el posztját és előzetesen nem egyértelmű, hogy mennyire lesz szigorú és következetes. A mostani elnök, Jerome Powell ugyanis azért vált az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak az egyik fő ellenségévé, mert nem volt hajlandó a politikus kívánalmainak megfelelően csökkenteni a kamatokat.
Előzetesen úgy tűnik, hogy az utód, Warsh sem csak egy bábu kíván lenni, így a Fed monetáris politikája körüli bizonytalanság továbbra is fennállhat. A gazdasági növekedés ugyanis jó és részben az amerikai munkaerőpiaci adatok is kedvezőek voltak, így ezek nem indokolnak kamatcsökkentést, ám a piac konszenzusa szerint 2026 folyamán így is mérséklődhetnek a Fed kamatszintek. Ha azonban a mostani dollárgyengeség megfordulna és a zöldhasú érdemben erősödni kezdene, az tradicionálisan a kisebb devizák számára inkább rosszat hozna. Ha tehát a piac úgy ítéli meg, hogy a Fed vezetése továbbra is a monetáris szigor mellett teszi le a voksát, az a forintot is gyengíthetné.
Ráadásul egy másik nagy deviza, a jen körül is izgalmas időszak alakulhat ki, ami hatással lehet a fejlődő piaci devizákra, így a forintra is. A japán választásokon elsöprő győzelmet arató kormánypárt ugyanis a gazdaság erős támogatását ígéri, ami érdemi költségvetési hiányt és növekvő adósságot jelent. Ezt pedig könnyen lehet, hogy csak magasabb kamatokkal lehet finanszírozni. A Bank of Japan (BoJ) 2025 végén emelte a kamatot történelmi szintre, de további emelések sem kizártak 2026-ban, ami fokozza a hozamkülönbséget a japán és más fejlett piacok között.
Talán meglepő, de a jen – főleg a forint mostani stabilitását látva – kifejezetten heves mozgásokra volt képes az utóbbi egy évben, igaz összességében gyengülést láthattunk. Ugyanakkor a BoJ nagyon durva, a piacokat is megrengető beavatkozásokra képes, mivel a dollár/jen árfolyam a kulcsszintnek tekinthető 160-as szinthez közelít, nem kizárt, hogy hasonló lépést láthatunk valamikor a közeljövőben. A szakértők szerint ha a jen érdemben erősödne a dollárral szemben (akár a jegybank lépése miatt), az csökkentheti a globális kockázatvállalási kedvet, ami a fejlődő piaci devizák ellen hatna, így a forint gyengülését is eredményezhetné.
Bár nagyon sok a bizonytalanság, összességében a lehetséges magyar kamatcsökkentés és a globális monetáris folyamatok miatt inkább forintgyengülés valószínűsíthető. Ugyanakkor ez a mostani kilátások alapján csak kisebb mértékű lehet, ami nem indokolja, hogy a nyári utazáshoz már most megvegye valaki a valutát. Ennek mértéke ugyanis könnyen elmaradhat attól, amit a forint kamatkülönbözete (vagyis az elérhető hozam, ha addig lekötjük a pénzünket) biztosít.
