„Nem állunk meg, tovább küzdünk az áremelésekkel szemben: 3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítjuk az árréscsökkentést” – jelentette be közleményben a friss inflációs adatközlés után rögtön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint az intézkedés jelentősen hozzájárul az infláció csökkentéséhez (elemzők 1,5 százalékpontról szoktak beszélni – a szerk.).
Eközben önkéntes árkorlátozás vonatkozik a bankokra, a biztosítótársaságokra, a telekommunikációs cégekre és a gyógyszeripari szereplőkre. Az persze nagy kérdés, hogy az intézkedések majdani kivezetése miként csapódik le majd a fogyasztói árak emelkedésében. Hiszen a hatósági beavatkozásoknak köszönhetően most mégiscsak egy részben mesterségesen lefojtott inflációt láthatunk Magyarországon.
Rég nem látott pozitív folyamatok az élelmiszereknél
Az árrésstop meghosszabbítása már a levegőben lógott, erről Nagy Márton is sokat sejtetően beszélt nemrég egy podcast adásban. Az árkorlátozás ellen az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) folyamatosan felemeli a szavát. De legutóbb már a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is hallatta a hangját a kérdésben.
Az OKSZ a negatív piaci folyamatok (megnehezülő akciózás, boltbezárások) mellett azzal érvel, hogy a kormány a bevezetéskor azt mondta, hogy az árrésstop megszüntetésének feltétele az 5 százalék alá süllyedő az élelmiszerinfláció. Márpedig tavaly szeptember óta ebben a tartományban mozog a mutató.
A friss, januári adatközléskor például a KSH éves alapon 1,3 százalékos, havi szinten pedig 0,6 százalékos drágulást mért az élelmiszereknél. A boltokban látható, 19 éve nem tapasztalt pozitív tendenciákra laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu is felhívta a figyelmet a hónapról-hónapra publikált árkosarában. Ezek a folyamatok az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexében is éreztették hatásukat, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Minden szem az átárazásokon
A januári inflációs adatközlés előtt talán a legtöbb szem a szolgáltatásinflációra helyeződött. Ez januárban éves alapon 5,8 százalékos növekedést mutatott, a decemberi 6,8 és a novemberi 6,5 százalék után.
A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója is a cégek év eleji átárazásának mértékét emelte ki az egyik legfontosabb tényezőként a jövőbeli kamatcsökkentések szempontjából. Jelenleg az MNB 6,5 százalékon álló irányadó rátájának a mérséklése a legnagyobb jövőbeli kérdés, főleg úgy, hogy az infláció januárban elérte a jegybank célját, és már hónapok óta a toleranciasávban tartózkodik.
„Az infláció a jegybanki cél alá került, amire utoljára 2021. januárjában volt példa. Ez tehát mindenképpen egy siker, még akkor is, ha várhatóan a bázishatások miatt tavasszal a mostaninál nagyobb, esetleg a cél feletti inflációt látunk” – fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a volatilis tételektől megtisztított, 2,7 százalékos maginfláció is kedvezőnek mondható.
„Ezzel olyan együttállás jött létre, amelyre 2019 januárjában volt utoljára példa, hiszen mind a maginfláció, mind a fő inflációs mutató a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt.”
Majd Regős Gábor kitért az év eleji átárazások és a monetáris politikai összefüggéseire. A közgazdász szerint a januári inflációs adat nem csak önmegáért fontos, hiszen a gazdaságban jellemző, hogy az áremelések legnagyobb része az év első hónapjában történik. Ennek mértéke pedig irányt ad az év egészének inflációja szempontjából, nagy hatást gyakorolva a Magyar Nemzeti Bank döntéseire.
„A mostani adat alapján az év eleji átárazások nem voltak különösebben erősek – legalábbis az, ami januárra esett belőlük –, sőt, kifejezetten alacsonyan alakultak. Ilyen alacsony januári havi alapú inflációt (0,3 százalék) ritkán látni” – tette hozzá Regős. Ezt Virovácz Péter is osztja, aki szerint a részleteket tekintve szinte minden fronton fékeződő átárazási folyamatokról lehet beszámolni.
A forint is egyre jobban besegít
„Januárban is pozitív meglepetést okozott az infláció, amiben az árrésstopok, illetve a forint árfolyamának erősödése játszották a legnagyobb szerepet” – írta kommentárjában az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője. Molnár Dániel szerint ez különösen meglátszott az élelmiszerinflációban, ami az éttermi szolgáltatások nélkül 2 százalékkal csökkent januárban, éves alapon.
„Az élelmiszerek esetében termelői oldalról sem látható árnyomás, a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei a tavalyi év végén már érdemi ármérséklődést jeleztek. Eközben az élelmiszeripari termelői árak is csupán 2,4 százalékos növekedést mutattak decemberben” – magyarázta az elemző.
Ehhez az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János annyit tett hozzá, hogy a globális élelmiszerárak is csökkennek és főként az európai tejpiaci túlkínálatnak köszönhetően a következő hónapokban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
A globális tendenciákat mérő FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) Élelmiszerár-index januárban fél ponttal mérséklődött decemberhez képest, 123,9 pontra. Ez a 2022 márciusában elért csúcshoz képest több mint 22 százalékos visszaesés. Az Erste elemzője szerint a januári kedvező adatban a 2025-ről örökölt bázishatás is szerepet játszik. Az alacsony energiaárak pedig kedvező képet vetítenek előre rövidebb távon.
Fotó: Depositphotos.com
A forint árfolyama kapcsán Regős Gábor megjegyezte, hogy a hazai importált infláció az eurózóna 2 százalékos célja alatt van. A forint egyébként a tavaly januári értékéhez képest 6,7 százalékkal erősebb szinten állt az euróval szemben. A pozitív árfolyamhatás ugyanakkor nem mindenhol jelentkezett, hiszen a tartós fogyasztási cikkeknél – ahol az import kifejezetten nagy súllyal jelenik meg – a drágulás mértéke 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult.
Virovácz Péter ezt alapvetően arra vezeti vissza, hogy azoknak a termékeknek az ára növekedett, amelyek előállításához nemesfémekre van szükség. Márpedig az elmúlt hónapokban az arany és az ezüst ára minden rekordot megdöntött, így az emelkedő alapanyagköltség jelenhetett meg ezen termékek áraiban.
A januári inflációt az is segítette, hogy elmaradt az üzemanyagok jövedéki adójának év eleji emelése (ez júliusban várható). A járműüzemanyagok jelentősen visszafogták az árindexet, miután januárban több mint 12 százalékkal zuhantak éves alapon.
És a kérdés, ami mindenkit érdekel: mit lép most az MNB?
Az élelmiszerárakat követően Molnár Dániel szintén kitért a szolgáltatások áremelkedésére, ami éves alapon 5 százalékra, havi szinten 0,4 százalékra lassult. Ez szerinte erősen visszafogott átárazást jelez, amit költségoldalról az üzemanyagárak mérséklődése, valamint a forint erősödése is támogatott. A fizetésemelések és az ebből fakadó növekvő bérinfláció jelent meg a mérleg másik serpenyőjében.
„Idén, a tavalyi év elejével szemben (amikor meglepően magas volt az átárazás – a szerk.), ugyanakkor szinte minden szolgáltatáscsoport esetében a tavalyinál visszafogottabb átárazást mutatnak az adatok” – fűzte hozzá.
Az elemzők sem sokáig kerülgették a forró kását, és kitértek arra, hogy a vártnál is kedvezőbb inflációs mutatót látva mit léphet februári kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank.
„Összességében az év eleji adat megteremti a kamatvágás lehetőségét a soron következő jegybanki döntés alkalmával”
– írta Nagy János az Erste részéről.
Óvatosabban fogalmazott Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint is „sokkal közelebb kerültünk egy februári lazításhoz”, ugyanakkor továbbra is nagy kérdés, hogy az MNB már vág-e februárban, vagy megvárja a márciust, amikor is megjelenik az új inflációs jelentés, még több információt elárulva az év eleji átárazások mértékéről.
Regős szerint az is elképzelhető, hogy ennél is tovább, az áprilisi vagy májusi kamatdöntő ülésig vár a jegybank, amikor már jobban lehet látni a választások után kialakuló pénzpiaci helyzetet.
Virovácz Péter viszont egészen konkrét kamatvágásokra számít a következő hónapokban.
„Megítélésünk szerint februárban és márciusban is 25-25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot a jegybank. Erre csak akkor nem kerülne sor, ha a következő hetekben egy újabb geopolitikai esemény megrázná a világot és jelentős forintgyengülést hozna”
– írta kommentárjában. Az ING vezető közgazdásza szerint látva ezeket a számokat, ha valamikor, akkor a következő hónapokban végre érdemben elindulhat lefelé a lakossági inflációs várakozás, amit a Magyar Nemzeti Bank különösen figyel.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Erre az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán úgy kontrázott rá, hogy „a piaci várakozások és a forint árfolyamának változása arra utalnak, hogy most már az lenne meglepő a piacok számára, ha nem jönne februárban kamatvágás, csak márciusban. A vérmesebb várakozások már 50 bázispontos vágást sem tartanának kizártnak akár ebben a hónapban”. Az MBH szerint ugyanakkor valószínűbb a 25 bázispontos csökkentés, viszont már inkább februárban, mint az első tavaszi hónapban.
Ehhez a véleményhez csatlakozott Molnár Dániel is, aki azt írta, hogy az adatvezérelt döntéshozatal miatt, jó esély van rá, hogy a jegybank már a februári ülésen kamatcsökkentésbe kezd.
A forint egyébként gyengülésnek indult az inflációs adat publikálása után, az euróval szembeni jegyzés a 380-as szintet is átütötte. Ez a kamatvágási várakozások növekedésével magyarázható.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Hamarosan újra elindulhat felfelé az infláció
Azt minden elemző elismeri, hogy az év eleji kegyelmi állapot nem tart olyan sokáig, és hosszabb távon megint emelkedésnek indulhat az infláció. Februárban egy még kedvezőbb, leginkább a bázishatásokkal magyarázható, 2 százalék alatti fogyasztóiár-indexet láthatunk majd, de utána romlás következhet – a kérdés csak az, hogy mekkora. Ezt az MBH is így látja, Virovácz Péter pedig az ING részéről úgy fogalmazott, hogy a februári árindex akár 1,5 százalékra is mérséklődhet.
Az ezt követő áremelkedési kockázatok közül Regős Gábor kiemelte a keresetek emelkedésének magas szintjét, illetve a magasan ragadt inflációs várakozásokat, amit a Magyar Nemzeti Bank is rendszerint megemlít.
Nagy János is a keresleti oldali nyomás miatt várja az infláció újbóli megemelkedését. „A jelentős pozitív reálbérváltozás – ismét kétszámjegyű minimálbéremeléssel – kiegészülve a masszív jóléti intézkedéscsomaggal áprilisig szignifikánsan növelik a rendelkezésre álló jövedelmet, ezzel teret engedve az átárazásoknak”.
A pénzpiaci stabilitás (itt a választások előtti és utáni pár hét heves volatilitást hozhat a forint árfolyamán keresztül – a szerk.), és a keresletélénkülés mellett az is nagy kérdés, hogy mi lesz májust követően az árrésstopokkal.
„Szintén kérdés, hogy a választások után bekövetkezik-e a várva várt fiskális konszolidáció és ha igen, az keresletet szűkít (csökkenti az inflációt) vagy fogyasztási adókat, költségeket emel, ami pedig növeli az inflációt. Vagy esetleg további lazítás kezdődik, aminek nyomán szintén inkább nőhet az infláció” – fogalmaz Regős Gábor.
Az elemző szerint ezeknek a tényezőknek az összessége határozza majd meg, hogy a pénzromlás üteme idén a jegybank cél körül, 3 százalékon vagy 4 százalék körül, esetleg némileg felette alakul.
Ennél némiképp optimistább Molnár Dániel, aki szerint a januári rezsistop hatását is figyelembe véve nem várható, hogy 2026 folyamán az áremelkedési ütem felfelé kilépne a 2-4 százalékos toleranciasávból. „Éves átlagban pedig a jegybanki 3 százalékos célhoz közeli inflációs ráta valószínűsíthető”.
Virovácz Péter szerint a vártnál is kedvezőbb év eleji folyamatok miatt az infláció felfutása is későbbre tolódik 2026-ban. „Vagyis egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az év egészének átlagában végül 3 százalék körül alakuljon az infláció” – zárta gondolatait az ING vezető közgazdásza.
És akkor még nem is beszéltünk a cikk elején említett árrésstop meghosszabbításáról, ami az MBH szerint a következő hónapokban segíti az infláció alacsony szinten való stabilizációját.
