Kevesebb, mint három hét van vissza a parlamenti választásig. A szavazókhoz mégis kevés információ jut el a pártok konkrét programjairól: változatlanul a migránsozás, a sorosozás, illetve a nehézkesen alakuló ellenzéki együttműködés hírei uralják a közbeszédet. Arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a pártok programjaiból – már amelyiknek van – a mindennapi életet alapvetően befolyásoló pénzügyi vállalásokat, azon belül is az adózással kapcsolatos ígéreteket.
Amit talán legfontosabb tanulságként érdemes máris levonni: amennyiben ellenzéki győzelem születik, a személyi jövedelemadózásban és a forgalmi adózásban várhatók a leginkább húsba vágó intézkedések.
Egységes véleményen vannak az ellenzéki tömörülések, hogy a mostani egykulcsos szja-rendszer igazságtalan épp ezért lecserélendő. A személyi jövedelemadó kulcsa jelenleg 15 százalék, ennyit fizet szegény, gazdag, mindenki. Az alacsonyabb jövedelműek nettó fizetését emelő adójóváírást ugyanis kivezette a Fidesz. Más kedvezményekkel ugyan mérsékelhető az adó – ilyen például a családi adókedvezmény – de azok feltételhez – például gyermekek számához – kötöttek.
A Fidesz – amelynek nincs publikált programja, így csak kormányzati nyilatkozatokból lehet megfejteni, hogy mire készülnek - azt ígéri, hogy a következő ciklusban 10 százalék alá csökkenti az szja-t. Elvileg a mostaniban kellett volna erre sort keríteni, de nem így történt. A lépés – figyelembe véve a korábbi döntéseket – azzal jár, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelmen kívüli jövedelmek után – mint az osztalék, vagy az ingatlan bérbeadása - is egyszámjegyű adót kellene fizetni. Eddig ugyanis összehangoltan változtatták meg a különböző jövedelmek adóztatását, azonos adómértéket alkalmazva a legtöbb esetben. Ez biztosítja ugyanis a Fidesz szerint a rendszer átláthatóságát.
Az ellenzéki pártok viszont más irányt szabnának, ők visszahoznák a progresszív adórendszert. Ennek az a lényege, hogy különböző jövedelmi sávok más-más adókulcs szerint adóznak. Azt is ígérik továbbá, hogy a minimálbéreseknél visszaállítanák az adójóváírás intézményét – például a Jobbik – illetve egészen az átlagjövedelemig biztosítanák azt – mint az MSZP. Az LMP is a minimálbér szintjéig tenné adómentessé a jövedelmeket.
Összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy míg a Fidesz a középosztálytól felfelé hozza jobb helyzetbe az embereket az adórendszeren keresztül – mert hitvallása szerint a középosztály a társadalom megtartó ereje – addig a többi párt a legalacsonyabb jövedelműek anyagi felzárkóztatását tűzte ki célul az adórendszer segítségével. (A Fidesz a minimálbér-emelésekkel gondolja megoldottnak a felzárkóztatást.)
Az LMP - a programban nem részletezett - adótáblája például a minimálbér hétszerese felett eredményezne adóemelkedést, míg a minimálbérnél 30, az átlagbérnél 20 százalékos nettó növekedést hozna. A Demokratikus Koalíció (DK) programja szerint csökkenne az szja általános kulcsa, viszont havi egymillió forint felett belépne egy magasabb kulcs, három millió felett pedig „magas összegű különadót” kellene fizetni. Az MSZP pedig azt rögzíti, hogy nettó 100 ezer forintnál kevesebbet senki nem kereshet az országban (most a minimálbér nettója 91 770 forint).
Maradva a jövedelem típusú adóknál, ahol igazán nagy felfordulás várható, miközben kevés szó esik róla, az a vállalkozások különböző speciális adóztatása. Bár egyik párt programja sem tesz konkrétan említést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA), vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO), de a programokból azt lehet kiolvasni, hogy ellenzéki győzelem esetén ezek az adófajták akár meg is szűnhetnek.
Nem nagyon lehet más következtetésre jutni például a Lehet Más a Politika (LMP) programjából.
Az LMP választási programja egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben: egységes jövedelemadót vezetnének be, ami minden jövedelemre, származzon az munkából, vállalkozásból, vagy egyébből, ugyanazt a (progresszív) terhelést érvényesíti. Az is szerepel a programjukban, hogy megszüntetnék a külön adózó jövedelmeket, valamint drasztikusan megnyirbálnák a mintegy 60 adófajtát, illetve a kedvezményeket (de a családi adókedvezményt megtartanák, sőt, kiterjesztenék 24 éves korig a felsőoktatásban tanulóknál). Az adófajták radikális csökkentése egyébként része a DK programjának, és a Jobbik is felhánytorgatja, hogy e téren nem tartotta be ígéreteit a Fidesz.
A KATA szerint adózó vállalkozások jelenleg alapesetben havi 50 ezer forint megfizetésével tudják le adóterheiket. Ők tehát nem adókulcs szerint fizetik a közterhet, hanem fix összeg alapján. Rém egyszerű az adminisztrációjuk – főleg az egyéni vállalkozóké -, elég évente egy adóbevallást beadniuk, viszont nem számolhatnak el költséget.
Ezzel együtt igen népszerű adózási formáról van szó, számuk meghaladja a 200 ezret. Figyelembe véve, hogy Magyarországon összesen valamivel több, mint 1 millió vállalkozást tartanak nyilván, de ennek csak egy része működik valóban – a KATA alapján adózók pedig közéjük sorolhatók – elmondható, hogy az aktív vállalkozói kör egy jelentős része, mintegy negyede-harmada kisadózó.
Ha az LMP beváltja választási ígéretét – amire nincs garancia, ahogy más pártok esetében sem szokott lenni – és a különféle típusú jövedelmeket egységesen átállítja a progresszív adózásra, akkor több százezer embernek kell újragondolnia a vállalkozása jövőjét, igazodnia az új feltételekhez.
A párt ugyanakkor a közelmúltban a 24.hu cikkére reagálva cáfolta, hogy erre készülnének. A honlapjukon elérhető program azonban nem ezt az álláspontot erősíti.
A másik speciális adófajta az EKHO. Itt a bevételt szerzőnek 15 százalék adót kell fizetnie, a kifizetőnek pedig 20 százalékot. Fontos megkötés, hogy a meghatározott szakmákban foglalkoztatottnak rendelkeznie kell legalább a minimálbérnek megfelelő, általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is. A 15 százalékos EKHO megegyezik az szja jelenlegi mértékével, viszont nem kell járulékot is fizetnie az alkalmazottnak, az is benne van az adóban.
Ha jól értelmezzük az ellenzéki koalíciós megállapodásból kihagyhatatlannak tűnő LMP szándékait, akkor ez az adófajta is átalakulna kormányra jutásuk esetén, hiszen bevinnék a progresszív, tehát többszintű elvonást jelentő adóskála alá. Ami újabb néhány tízezer embert érintene.
Térjünk rá az áfára. Az általános forgalmi adóban a legfontosabb ígéret az alapvető élelmiszerek teljes körének átsorolása az 5 százalékos körbe. Erre az MSZP, a Jobbik és az LMP is vállalást tett, és a DK is szükségesnek tartja az adócsökkentést. A Fidesz ezzel szemben az apró lépésekben hisz, évente újabb és újabb termékkör kerül be a kedvezményes kulcs alá, de ennél többet nem vállaltak eddig. Az LMP ide sorolná át még a tömegközlekedést, a javító-szerelő tevékenységet és a lakásfelújítást is.
Igazán eredeti ötletek bukkannak fel a DK programjában. A Gyurcsány Ferenc vezette párt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézményi alapjain létrehozná az Adóügyi Szolgálatot, de ami még érdekesebb, hogy kormányra kerülésük esetén a munkavállalói bérek e szervezeten keresztül jutnának el a dolgozókhoz. A munkaadó térítésmentesen átutalná a bruttó bért az Adóügyi Szolgálatnak, ahol az adó és egyéb közterhek levonása, illetve a kedvezmények érvényesítése után továbbutalnák az összeget az alkalmazottnak. A DK szerint ezzel csökkenteni lehetne a munkavállalók kiszolgáltatottságát, továbbá megszűnne a csalás, a hibázás, a késedelem. Értelemszerűen szja-bevallásra sem lenne szükség a jövőben.
Az LMP egyéb ígéretei:
- Kétkulcsos társasági adó
- Luxusadó
- Nagybirtokadó
- Emelkedő játékadó (az oligarchákat célozva)
Jobbik:
- Osztalékadó eltörlése 10 fő és évi 200 millió forint
árbevétel alatt
- Felső határ a 200 millió forint éves árbevétellel
rendelkező vállalkozások összesített adójára
MSZP:
Vállalati eredmények progresszív megadóztatása
75 százalékos offshore adó a letelepedési kötvényüzletben részt vett cégekre
DK:
- Megosztott áfa-fizetési modell, a számla nettó értékét
az értékesítőnek, az áfát az adóhatóságnak kell megfizetni
Fidesz:
- Folytatódik a hatéves bérmegállapodásban foglalt járulékcsökkentési program
