A miniszterelnök három fő célt jelölt meg feladatként: a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását, a családok védelmét és a vidék fejlesztését. Minden gazdaságpolitikai lépést e célokkal összhangban kell megfogalmazni - kezdte magyarázatát Nagy Márton, aki mint mondta a lapnak, fókuszban hét kiemelt terület lehet. Ezek az
- otthonteremtés,
- a demográfiai fordulat,
- a moratórium meghosszabbítása,
- a beruházások ösztönzése,
- az állami speciális pénzintézetek finanszírozási képességének növelése,
- az uniós források hatékony felhasználása, valamint
- a "kifektetési" stratégia folytatása.
Nagy Márton szerint ezek megvalósításával továbbra is fenntartható a 2 százalékpontos növekedési többlet az EU-átlaghoz képest. Az idén 5-6 százalék közti hazai GDP-csökkenés várható, de ez így is 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az unió 8 százalékos prognosztizált zsugorodása, azaz a visszaesés ellenére a felzárkózás folytatódhat.
De jövőre már 5 százalék feletti növekedés kell ahhoz, hogy a többlet megmaradjon.
A gazdaságpolitikai főtanácsadó arról is beszélt, hogy nemcsak a lakásvásárlás, hanem a -felújítás is kiemelt cél lehet, hiszen ma Magyarországon a lakások 60 százaléka felújításra szorul. Azért kell kiemelten foglalkozni a területtel, mert a lakáspiac helyzete nemcsak konjunkturális, otthonteremtési vagy családvédelmi, hanem fontos vagyoni kérdés is. Ma a lakosság teljes vagyona megközelíti az össztermék 260 százalékát, ezen belül a lakásvagyon 150 százalékot tesz ki.
A magán- és az állami beruházásokat felgyorsításáról elmondta, hogy az első fél évben a nemzetgazdasági beruházások éves alapon 6,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a magánberuházások 4, az állami fejlesztések 20 százalékkal estek vissza. Ez utóbbi területen egyértelműen gyorsításra, szemléletváltásra van szükség. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést.
Arról is beszélt, hogy a magánvállalati beruházások ösztönzésének három fő eszköze van: vissza nem térítendő állami támogatások nyújtása, adócsökkentés és tőke-, hitel- és garanciaprogramok. Az ösztönzés ebben a formában folytatódhat 2021-2022-ben is. Az állam idén a vissza nem térítendő támogatásokkal több mint 700 vállalatnál 450 milliárd forintnyi beruházást aktivizál.
Nagy Márton elmondta még, hogy az adózás terén tovább tart az egyszerűsítés, a kiva feltételei kedvezőbbé válnak, a vállalatok újra befektetett, fejlesztési tartalékba helyezett pénze pedig társaságiadó-mentes, miközben a normál társaságiadó-kulcs továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban. A hitel- és garanciakonstrukciók kihelyezése gyorsan emelkedik a beruházások finanszírozásának növekvő részaránya mellett.
Beszélt arról is, hogy a gazdaság újraindítása pénzbe kerül, de a nagyobb növekedés nagyobb adóbevételeket generál, így a költségvetés újra egyensúlyba hozható. A Pénzügyminisztérium számításai szerint idén 7,5 százaléklehet a GDP-arányos költségvetési hiány, ami az EU-átlaghoz közeli érték. Az államadósság ezzel a GDP 76-77 százalékára emelkedhet 2020-ban. Jövőre viszont már mind a költségvetési hiány, mind az államadósság GDP-arányos értéke újra csökkenhet.
