A Telex beszámolójában idézte a miniszter elmondását, miszerint az uniós felzárkóztatási programokból kettőt előfinanszírozott a kormány, a gazdaságfejlesztési GINOP Pluszt és a területfejlesztési TOP Pluszt. A portál cikke szerint az LMP-s Csárdi Antal a gazdasági bizottság ülésén ezzel kapcsolatban arra volt kíváncsi, hogyha közel a megegyezés az uniós forrásokról, miért nem finanszírozza elő a kormány a tanárok béremelését is. Navracsics Tibor válaszában elismerte, hogy egyelőre ennyi a költségvetés teherbíró képessége, és nem teszi lehetővé az előfinanszírozást, itt fejnehéz a társfinanszírozási rendszer (azaz kezdetben főleg az EU fizetné a béremelést az EFOP Plusz nevű operatív programból, ezt fokozatosan a magyar költségvetés venné át) – derült ki a cikkből.
A keret 95 százalékát felhasználták
Zajlik a 2014-2020-as időszakban finanszírozott uniós projektek zárása és elszámolása, az eddigi adatok alapján Magyarország pénzügyi kerete 95 százalékát használta fel – számolt be a miniszter, hozzátéve, hogy ezzel az aránnyal Magyarország az uniós tagországok között az élmezőnyben van.
Magyarország a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban 11,5 ezer milliárd forint forrással rendelkezett hazai társfinanszírozással együtt, ezen belül az uniós keret 27 milliárd eurót tett ki - ismertette. Jelezte, hogy a 2014-2020-as időszakban Magyarország további 2,1 milliárd euró támogatás lehívására jogosult, ez 2023-ban 0,2 milliárd eurót, 2024-ben 1,5 milliárd eurót, 2025-ben pedig 0,2 milliárd eurót jelent. Összességében Magyarországon mintegy 52 ezer projekt valósult meg a 2014-2020-as időszakban az uniós források felhasználásával - tette hozzá. (MTI)
