Mango és Fonoifua szigetek elöntését és pusztulását jelentette Tonga kormánya. Az épületeket és fákat hamu borítja Tona-szerte, Mango szigetén az összes ház elpusztult, Fonoifuán kettő áll még, a többi azonban romokban hever a szombaton kitört vulkán okozta cunami miatt. A katasztrófa következtében a víz alatti kábelek is megsérültek, ezzel lehetetlenné téve a kommunikációt, így Tonga hivatalos közleményt először kedden tudott kiadni. Mango és Fonoifua északkeletre helyezkedik a szigetcsoport központjától, Tongataputól. Mangonak a 2021-es népszámlálás szerint 36, Fonoifuának 69 lakosa van.
Súlyos károkat szenvedett Namuka szigete is. A szigeteken átmenetei menedéket készítettek a magasabb pontokon, a légi felvételek és a kormány tweetjeiben megjelent fotók szörnyű károkat mutatnak. A tongai kormány megerősítette, hogy három ember meghalt.
Photos : Nuku’alofa, the “city” of The Kingdom of #Tonga, covered in volcanic ash. #Tonga pic.twitter.com/seWqP3z4e0
— Consulate of the Kingdom of Tonga (@ConsulateKoT) January 19, 2022
Segélyhajók és segélyrepülők érkeznek
Új-Zélandról két hadihajóval küldtek segélyszállítmányt, Ausztrália is indított segélyt vízi úton. Ausztrália továbbá egymillió dolláros segélycsomagot ajánlott fel Tonga számára, jelentette be Scott Morrison, ausztrál miniszterelnök. Emellett két ausztrál hadirepülőt is indítottak további ellátmányokkal és telekommunikációs eszközökkel, és víztisztító berendezéseket is terveznek szállítani. A repülőgéppel való segítséget eddig akadályozta, hogy – bár a leszállópályák nem sérültek – vulkáni hamu borítja őket, emiatt a gépek nem tudtak landolni. Szerencsére mára ez a probléma megoldódott, az első repülő szállítmánya már Tongában található. Víztisztító berendezésre azért van szükség, mert a hamu az ivóvizet is beszennyezhette, a tongaiak attól tartanak, hogy hamarosan nem lesz ivóvizük.
A segélyakciók egy további nehézsége, hogy a humanitárius szervezetek attól félnek, a Covidtól még gyakorlatilag érintetlen szigetekre éppen most vihetik be a betegséget, vagyis amit az egyik kézzel adnak, azt a másikkal el is veszik. Tonga eddig egyetlen Covid-esetet jelentett októberben, és a szigetvilágba látogatóknak 21 napos karanténba kell menniük. A lakosság 60 százalékosan átoltott.
Rossz előtörténete van a külföldről hozott betegségeknek Polinéziában
A kórság kívülről való elterjesztése nem volna egyedi eset Polinézia történetében, ezért is félhetnek tőle különösen a tongaiak. Először 1775-ben érkeztek meg Cook kapitány emberei, és az azt követő századokban járványok tömkelege sújtotta a szigetvilágot: influenza, kanyaró, vérhas érkezett az európaiakkal.
Hawaii, Fiji, Tonga, Samoa és Rotuma területén a kanyarók különböző fajtái a lakosság negyedét ölték meg a tizenkilencedik század elején egy történeti tanulmány szerint. Tonga pedig különösen megszenvedte a spanyolnáthát, amelyiket szintén külföldiek hoztak be.
1918 novemberében egy Talune nevű gőzhajó érkezett Új-Zélandra, a történészek szerint szállítmánnyal és spanyolnáthával megpakolva. A hajó kapitánya, John Mawson nem tájékoztatott senkit a veszélyekről, és amikor megérkezett Nuko’alufa szigetére, azt parancsolta a hajón levő 71 tünettel rendelkezőnek, hogy „tegyenek úgy, mintha jól lennének”, csak hogy lerakhassa szállítmányát. Ennek következtében csaknem 2000 tongai lakos halt meg, a népesség 8 százaléka.
Nem meglepő hát, hogy a tongaiak tartanak a külföldi segítségtől, vagy legalábbis annak mellékhatásaitól. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke megígérte, hogy az összes biztonsági szabályt betartják a kézbesítés alatt.
Tongában jelenleg több kommunikációs csatorna nem működik, valószínűleg hetekbe telik, amíg az internet és telefonkapcsolat teljes helyreállítása megtörténik, mondta Curtis Leonard Tuihalangingie, Ausztrália tongai külképviseletének főtitkára, de a kormány napról napra több hírt tud adni az eseményekről a lassan javításra kerülő kábelek miatt.
Néhány érdekesség Tongáról
Tonga alkotmányos monarchia. Körülbelül 106 ezren lakják a szigetvilágot, de ennek a számnak legalább a kétszerese él külföldön, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Ausztráliában. Az ország gazdaságilag nagyban támaszkodik a külföldön élők támogatására. Klímája óceáni, esőerdőkkel és korallzátonyokkal. Az ország a Csendes-óceán középső déli részének legkiterjedtebb korallzátonyával rendelkezik, természeti szépségei különlegesek, ennek ellenére a turizmust még fejleszteni tervezik. A lakók többsége mező- és erdőgazdálkodásból él.
Tongát a Forbes magazin 2008-ban a világ 6 legkorruptabb országa közé sorolta. Ehhez hozzátartozik, hogy a kilencvenes években Tonga királya több kétséges döntés hozott, ami miatt az ország vagyonának helytelen kezelésével vádolták. Taufaahua király állítólag különféle módokkal próbálkozott, hogy országának bevételt szerezzen: többek között felmerült, hogy nukleáris szemétlerakót biztosítson Tongában, illetve, hogy védettséggel járó útlevelet áruljon külföldieknek, és hogy engedélyszámot adjon külföldi hajóknak, amelyekről később bebizonyosodott, hogy illegális szállítmánnyal vannak megrakva például az Al-Kaida számára.
Az országban a tongai és az angol a hivatalos nyelv.
A területen körülbelül 3000 éve élnek emberek. Az alapvetően óceáni kultúra és vallás a nyugati kereskedők és misszionáriusok megjelenésével változott meg. Mára a lakosság 98 százaléka keresztény.
