Szegény Nagy-Britanniát még az ág is húzza. Nem elég a kilövő földgázárak miatt egyre súlyosbodó energiakrízis és a dráguló élelmiszerek, most már annak is fennáll a veszélye, hogy hamarosan üzemanyaghiány lesz a benzinkutakon.
Az ország három legnagyobb benzinkút-üzemeltetője csütörtökön kongatta meg a vészharangot: a BP jelezte, hogy legalább 100 benzinkútján legalább egy üzemanyagtípusból vészesen megcsappantak a készletek, és néhány egységnek egyenesen be is kellett zárnia a hiányosságok miatt. Az Esso azt közölte, hogy ugyanez a probléma érinti "egy maroknyi," Tesco Express üzlettel egybeépített töltőállomását, és a Tesco több saját kútja is készlethiánnyal küzd. A Guardian szerint pénteken már felbukkantak a pániktankolók is: a kútkiszáradás veszélyének hírére London és Kent egyes töltőállomásain járműsorok kígyóztak.
Az újabb krízisre egy olyan találkozón derült fény, melyet azért hívtak össze, hogy több nagyvállalat vezetője tájékoztassa a brit kormányt a már eddig is meglévő krízisek helyzetéről. A megbeszélésen a BP Nagy-Britannia üzemanyag-ellátásáért felelős vezetője, Hanna Hofer úgy fogalmazott, hogy a helyzet "rossz, nagyon rossz", és arról beszélt, hogy jelenleg a normális, zökkenőmentes benzinkút-működéshez szükséges készleteknek csak a kétharmada áll a rendelkezésükre, és az is "rohamosan fogy."
A zavar oka az, hogy a Brexit miatt kamionsofőr-hiány állt be az országban, tehát nincs elég ember ahhoz, hogy elfuvarozza az üzemanyag-utánpótlást az olajfinomítókból a kutakra. A BP mintegy 1200 brit kútját a Hoyer nevű szállítmányozócég tölti, alapesetben körülbelül 400 sofőrrel - itt már egy maroknyi vezető kiesése is megboríthatja a normál munkamenetet. A Tesco 500 saját kutat üzemeltet, míg az Esso-Tesco Express együttműködés 200 töltőállomást tart fenn.
A Downing Street a probléma felmerülésére azt reagálta, hogy nincs az országban üzemanyag-hiány, de úgy tűnik, mások nem látják ilyen rózsásan a helyzetet. A három nagy cégen túl megszólalt a brit Közúti Fuvarozó Egyesület egyik vezető képviselője, Rod McKenzie is, aki szerint a képviselők "tehetetlenségi kormányzást" folytattak az elmúlt hónapokban, és hagyták, hogy a helyzet fokozatosan egyre rosszabb legyen. McKenzie szerint az lenne a minimum, hogy a kormány egy "nagyon rövid távú" intézkedés keretében a kamionsofőr-szakmát is felvegye arra a listára, mely a leginkább hiányos foglalkozásokat gyűjti, és szezonális munkavállalói vízumot állítson ki a külföldi sofőröknek.
A brit nemzeti statisztikai hivatal legutóbbi adatai szerint jelenleg az ország szállítmányozási és raktározási iparága cégeinek csak 80 százaléka működik, ami a legalacsonyabb arány Nagy-Britannia gazdaságának összes szektora között. A vállalatok egy része a pandémia miatt bezárt, más részük a munkaerőhiány miatt ideiglenesen szünetel. Utóbbit a Brexit mellett az okozza, hogy a töltöállomás-üzemeltetők csak nehezen tudnak maguknak kamionsofőrt fogni, illetve a vezetőiket megtartani, mert ez a munka egyszerre nehéz és viszonylag rosszul fizető - az élelmiszerbolt-láncok viszont vaskos bónuszokkal jutalmazzák az újonnan leszerződő szállítókat, így sokukat sikerül átcsábítani az olajosoktól.
Mintha már láttak volna ilyet
A kiszáradó benzinkutak réme a felnőtt brit korosztályban 2000 őszének áldatlan emlékét idézheti fel - akkor azért nem jutottak el a szállítmányok a töltőállomásokra, mert a kamionsofőrök és a gazdák sztrájkba léptek a magas üzemanyagárak miatt.
Ez akkor is pániktankolásra sarkallta a briteket, három nap alatt annyi üzemanyagot értékesítettek a töltőállomások, mint amennyit normális ügymenet esetén egy hét alatt. Az áruutánpótlás elapadása és a hisztérikus ütemben tankoló lakosság együtt azt eredményezte, hogy a sofőrsztrájk negyedik napjára 3 ezer benzinkút száradt ki országszerte.
Pánikvásárlók lepték el az élelmiszerboltokat is, egy üzletlánc odáig jutott, hogy jegyre adta a kenyeret és a tejet. A benzinhiány azzal is fenyegetett, hogy leállnak az egészségügyi szállítmányozások - például nem tudják kivinni a kórházakba a transzfúziós vért - és egy ponton a posta is jelezte, hogy már csak egy napi kézbesítésre való benzin maradt a járműveikben. A felfordulás közepette több mint 70 iskola zárt be ideiglenesen. A sofőrsztrájk óriási felfordulást okozott az ország életében - pedig csak egy hétig tartott.
Huszonegy évvel ezelőtt Tony Blair bevetette a hadsereget, az országos leállás alatt katonák segítségével látták el készletekkel a létfontosságú dolgozókat. Hasonló beavatkozásra Boris Johnson kormánya is kész: még a no-deal Brexit esetére indították el az Operation Escalin nevű kezdeményezést, mely keretében 1600 katonát képeztek ki tankervezetésre, őket tudnák most szükség esetén mozgósítani, ha tényleg kiszáradnának a kutak. Az újratöltésüket 80 katonasági üzemanyagszállító teherautóval tudnák megoldani. Kormányzati források azonban nem győzték hangsúlyozni a Guardiannek, hogy egyelőre semmi szükség a sereg bevetésére.
Annyi biztos, hogy nagyon kellemetlen lenne Boris Johnsonnak, ha a novemberre esedékes glasgowi klímacsúcsot egy leállt ország látná vendégül. Ha a huszonegy évvel ezelőtti, bénító demonstrációhoz hasonló most nem is lesz Nagy-Britanniában, így is adódhatnak addig drámai jelenetek. Az energiakrízis ugyanis a predikciók szerint enyhülni nem, csak súlyosbodni fog. És csütörtökön azt közölte a Bank of England, hogy a háztartási energiaszámlák megugrása idén télen 4 százalék fölé hajtja az inflációt, és ezzel a megélhetési költségek növekedésének üteme évtizedes csúcsra tör. Sőt, a bank arra számít, hogy az energiaárak legalább jövő év közepéig magasban tartják a szigetországi inflációt.
