TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. május 22. 17:42

2021-ben is szükség lesz a gazdaság további élénkítésére, derül ki a Költségvetési Tanács véleményéből. A szakértők szerint a jövő év jelentős növekedést hozhat, igaz nem számolnak a járvány újabb súlyos hullámával.

Míg az idei év gazdasági növekedésével (illetve jó eséllyel csökkenésével) kapcsolatban a széles sávban szóró előrejelzések miatt a Költségvetési Tanács, elfogadta a kormány 3 százalékos visszaesésre vonatkozó előrejelzését. Ezzel szemben a 2021-es évre egyértelműen határozott növekedést várnak. Igaz, megjegyzik, hogy ők azzal a szcenárióval számoltak, amikor a járványnak nem lesz újabb súlyos áldozatokat követelő második hulláma.

A KT szerint reális elképzelés a fentiek alapján, hogy a 2021-es növekedés ellensúlyozza az idei folyamatokat, és a gazdaság jövő évi teljesítménye meghaladja a 2019. évi szintet. Abban a tekintetben is optimista a KT, hogy a magyar növekedés meghaladja az európai átlagot, és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon.

A Költségvetési Tanács tagjai: Matolcsy György, Kovács Árpád elnök és Domokos László (MTI fotó) A Költségvetési Tanács tagjai: Matolcsy György, Kovács Árpád elnök és Domokos László (MTI fotó)

Kettős szorításban a 2020-as költségvetés

A koronavírus-járvány következményei miatt az idei költségvetést két fontos tényező is befolyásolja a KT szerint, egyrészt a gazdasági növekedés lassulása mérsékli az adóalapokat, és egyes adók célzott csökkentését is szükségessé teszi. Másrészt az egészségügyi vészhelyzet és a gazdasági hatások kezelése a kiadások növekedését okozza. Ezek következtében a kormány a 2020. évi költségvetési hiánycélját a GDP 1 százalékáról 3,8 százalékra emelte. A KT megjegyzi, hogy a válsághelyzet új szituációt teremtett a hiány európai uniós megítélésében. Mint fogalmaznak, az Európai Unió Tanácsa felismerve az állami beavatkozás szükségességét, életbe léptette a mentesítő záradékot az uniós szintű szabályokra. Így a 3 százalékos hiánycél túllépése nem jár együtt restrikciókkal.

Az idei költségvetési folyamatok kapcsán megjegyzik, hogy az államháztartás első négyhavi hiánya (önkormányzatok nélkül) 727,4 milliárd forint volt, ami számottevően magasabb a megelőző éveknél. A pénzforgalmi hiány növekedését alapvetően a magasabb uniós kiadások és az alacsonyabb uniós bevételek okozták. Emellett megjelent benne a járvány elleni védekezés kiadásainak egy része is, egészségügyi eszközök beszerzésére 400 milliórd forintot fordítottak. Az anyag megjegyzi, hogy az adók és járulékok az első három hónapban még számottevően emelkedtek, de áprilisban már jelentősen lassult a dinamika. Sőt azt is megelőlegezik, hogy május és június havi bevételekben várhatóan erősebbek lesznek a koronavírus-járvány hatásai. Leírva ugyan nincs, de virágnyelven ez durva visszaesést takar.

A jövő évi hiánycél kapcsán is lát kockázatokat a Tanács

A költségvetési tanács a 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja teljesíthetőnek, ha azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020. évi eredeti előirányzathoz képest csökkennek, megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak. Emellett elengedhetetlennek tartja a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését.

A KT figyelmeztetett arra, hogy a kitűzött hiánycél kapcsán vannak kockázatok, amelyeket a szabad (a GDP 0,5 százalékát kitevő) tartalékok csak részben képesek fedezni. Nehézsége okoz a szakértők szerint, hogy ennél nagyobb mértékű tartalék képzése viszont a gazdasági növekedési célok teljesítésétől vonna el forrásokat. Így azt javasolják, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező folyamatok esetén 2021. első negyedévének végén feloldható tartalékot képezzenek. Ráadásul itt megcímkézne a Tanács egyes előirányzatokat, amelyeket csak akkor lehetne elkölteni, ha a 2020-as évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisoknak megfelelően vagy annál kedvezőbben alakulnak.

A GDP csökkenése miatt az adósság is elmozdul

A KT megállapítja, hogy a 2020. évi államadósság-mutató várható mértékére is előteljesen hat a makrogazdasági pálya elmozdulása. Ezért a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő. Az államadósság csökkenő trendje a KT szerint a 2020-as átmeneti növekedést követően megfordul és 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.