Január 13-án megérkeztek a decemberi és éves inflációs adatok, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlésében nem sok köszönet volt, hiszen ahogy arról cikkünkben is írtunk, 2022-ben az éves átlagos drágulás mértéke 14,5 százalék volt, ennél nagyobb mértékű pénzromlást utoljára 1997-ben tapasztalhatott a lakosság. Az élelmiszerek is tovább drágultak, decemberben az előző év azonos időszakához képest 44,8 százalékkal kerültek többe, köztük a sajt (83,2), a tojás (82,7), a kenyér (81,1), valamint a vaj és vajkrém (79,4) százalékos áremelkedése különösen szembeötlő volt.
Az tehát adott, hogy a bevásárláskor melyik élelmiszerek sokkolhatták a fogyasztókat decemberben, mi azonban kíváncsiak voltunk a lista másik végére is: mely termékek ára változott a legkevésbé tavaly?
A KSH havonta közzéteszi több Magyarországon kapható termék, így körülbelül 70 élelmiszer átlagárát is. Ezeken a számokon is jól meglátszik az infláció alakulása, még úgy is, hogy sokszor a KSH statisztikájában szereplő áron nehéz megtalálni a termékeket a legtöbb bolt polcain. Cikkünk alapjául ezeket az adatokat használtuk.
Összesen 17 olyan terméket találtunk vizsgálatunk során, amelynek ára legfeljebb 30 százalékkal emelkedett a 2022-es év során, a kormányzati árstop alá eső termékek ezek közt is külön kategóriát képeznek.
20-30 százalék közti drágulás
A gomba és a sárgarépa is 30,43 százalékos áremelkedéssel fejezte be a 2022-es évet. Ez azt jelenti, hogy az év elején a sárgarépa kilója 322, a gomba kilója pedig átlagosan 1150 forintba került, míg decemberben a vásárlók 420, illetve 1500 forintos árakkal találkozhattak.
Sokunk egyik kedvenc felvágottja, az előre csomagolt, minőségi téliszalámi 27,89 százalékos áremelkedést regisztrált a 2022-es évben, ez számszerűsítve azt jelenti, hogy míg januárban 9070 forintos áron kínálták e terméket a boltok, addig decemberre ez a szint 11 600 forintra emelkedett. Az nyilvánvaló, hogy a KSH statisztikájában szereplő átlagár kilós mennyiségét viszonylag ritkán veszi meg bárki is a téliszalámi esetében. Ha viszont már vásárláskor
két, 70-80 grammos csomag a kosárba került, már ezek megvétele is drágább volt decemberben több mint 500 forinttal, mint az év elején.
20 százalék feletti drágulást regisztráltak két kevésbé alapélelmiszernek, hanem inkább csemegének számító termék esetében is: a kakaópor átlagosan 26,3 százalékkal került többe decemberben, míg a mogyorós táblás csokoládé 24,72 százalékkal drágult január óta.
20 százalék alatti drágulás
A kormányzati árstop alá tartozó termékeket kivéve a legkevésbé dráguló élelmiszerek árváltozása 10 és 20 százalék közé esett – ebben a csoportban egy termék kivételével csak zöldségek és gyümölcsök szerepelnek.
Ahogy listánkon is látható, a sávba tartozó termékek közül a leginkább az alma átlagára emelkedett, 17,28 százalékkal, ezt szorosan követte az uborka árváltozása, 16,83 százalékkal. Az is jól látszik, hogy a zöldség-gyümölcsfogyasztók más termékek visszafogott árváltozásának is örülhettek, hiszen a paradicsom és a zöldpaprika kilója 15,66, illetve 14,15 százalékos drágulást regisztrált.
Összességében a legkevésbé dráguló zöldség a már említett zöldpaprika lett, míg a gyümölcsök esetében a körténél mindössze 12,22 százalék volt az áremelkedés.
Mindezek ellenére a termékkategóriánál állandó faktor a szezonalitás, ugyanis mind a zöldségek, mind a gyümölcsök lényegesen olcsóbbak voltak a szezonjuk idején, például a januárban 1010 forintért adott egy kiló uborka júliusban csak 654 forint volt átlagosan.
Az egyetlen 20 százalékos szint alatt dráguló, nem árstopos, illetve nem a zöldség-gyümölcs csoportba tartozó élelmiszer szintén növényi eredetű, hiszen az akácmézről van szó, amelynek kilós átlagára 15,42 százalékkal drágult egyetlen év alatt.
Az árstop külön kategória
Ha a legkevésbé dráguló termékeket nézzük, a 2022 februárjában bevezetett, de a bruttó kiskereskedelmi árakat 2021. október 15-ei szinten befagyasztó rendelet hatálya alá tartozó, és a KSH által vezetett adatokban szereplő termékek mindegyikének esetében csak minimális drágulást, vagy éppen ennek ellenkezőjét, több százalékos árcsökkenést tapasztalhattunk.
A hivatali statisztikában a hatósági döntés hatálya alá tartozó élelmiszerek közül egyedül a sertéscomb áránál történt áremelkedés a 2022-es év során, annak mértéke 9,72 százalék volt, azaz a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a január elején a kilós átlagár 1440 forint volt, ami decemberre 1580 forintra emelkedett. Emellett teljesen megegyezett egy kiló csirkemellfilé átlagára januárban és decemberben a KSH adatai szerint: az igazán szemfüles vásárlók 1730 forintért vásárolhattak a húsféléből.
Az eredeti árstop alá tartozó többi termék mindegyike esetében árcsökkenés történt, ahogy az grafikonunkon is látszik, a legjelentősebb, 10,33 százalékos árcsökkenést a finomliszt kilójánál regisztráltak.
Nem véletlen, hogy következetesen az első árstop körébe tartozó termékeket említjük a legolcsóbbak között, ugyanis az árstop bővítése során a szeptember 30-ai ár lett rögzítve, ami lényegesen magasabb, mint a januári ár, így a termékek éves áremelkedése is jócskán meghaladta a többi árstopos élelmiszerét.
A KSH adatai alapján 10 darab tojás decemberben 81,52 százalékkal volt drágább, míg a burgonya kilója 55,55 százalékkal kerül többe, mint az év elején.
Nagyon nehéz dolga volt annak, aki megpróbálta elkerülni a túlzott inflációt
Kormányzati oldalról tulajdonképpen a fenti összefoglalót elolvasva megveregethetnék a saját vállukat, hogy valóban, az árstop alá bevont termékek árát sikerült szinten tartani, sőt, egyes esetekben még árcsökkenés is történt.
Ugyanakkor az, hogy a hatósági intézkedés alá eső élelmiszerekkel együtt is mindössze 17 olyan tételt találtunk a KSH statisztikájában, amelynél nem történt 30 százalék feletti áremelkedés, jól mutatja, mennyire megterhelheti a vásárlókat a fogyasztói árak megugrása, hiszen viszonylag kevesen vannak azok, akik csak téliszalámin, csirkén, sertéscombon, zöldségeken, gyümölcsökön – és persze kakaóporon és mogyorós csokoládén élnek. Azaz hiába akadnak kevésbé dráguló termékek, hogyha mindeközben így is meg kell vásárolni például a januárhoz képest decemberre 96,5 százalékos drágulást produkáló kenyeret.
