Nem tervezi a kormányzat, hogy az infláció mellett a bérnövekedést is beépítse az éves nyugdíjemelés módszertanába – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésére adott válaszából. Az úgynevezett svájci indexálás metódusának visszavezetését a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa mellett a Nyugdíjas Parlament is javasolta.
A jövő évi költségvetésben a kabinet a januári nyugdíjemelés mértékét a jövő évi tervezett pénzromlás mértékével, 3,2 százalékban egyező mértékben határozta meg. Eközben a bértömeg tervezett növekedése 8,8 százalék, az elképzelések szerint pedig a nettó átlagbér 8,7 százalékkal fog emelkedni.
Magyarul: miközben az aktívak fizetése reálértéken (azaz az áremelkedés fölött) igen szép, 5,5 százalékos mértékben fog emelkedni, a nyugdíjak egy fillérrel sem fognak többet érni, mint év elején.
A svájci indexálás egyébként nem egy fix nyugdíjszámítási szabály, sokkal inkább irányelv. Nincs ugyanis meghatározott mértéke annak, hogy – ahol alkalmazzák – pontosan mekkora arányt képvisel az emelésből a pénzromlás, a bérnövekedés vagy egyéb tényező. Ezt társadalmi vita eredményeképp lehetne meghatározni, és az is konvencionális lenne, hogy ezt évente határozzák-e meg vagy fixen jogszabályban rögzítsék-e. Magyarországon 2001 és 2010 között az időskori ellátások svájci indexálása során fele-fele arányban kellett figyelembe venni a béremelkedés és az infláció mértékét. (Érdekes pikantéria, hogy a módszert az első Orbán-kormány vezette be, a második Orbán-kormány pedig ki.)
Fotó: Depositphotos
Lássunk egy példát: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint szeptemberben 215 260 forint volt az átlagnyugdíj összege. Ez alapján jövőre a tervezett infláció mértékével, 222 148 forintra emelkedne ez az ellátás. Azonban ha a korábbi módszerrel kellene számítani az emelés mértékét, akkor az a 3,2 százalékos infláció és a 8,8 százalékos béremelkedés átlaga, 6 százalék lenne, így az átlagnyugdíj 228 176 forintra nőne, vagyis idős honfitársaink 2,8 százalékos reálnyugdíj-emelkedést, így életszínvonal-emelkedést is élvezhetnének.
Érdekes egybeesés, hogy amikor a Kormányinfón lapunk felvetette a kérdést, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter hasonló számokba botlott, igaz, véletlenül. A tárcavezető ugyanis arra hivatkozott, hogy tavaly ilyenkor 6 százalékra tervezték az infláció mértékét, és ennek megfelelően emelték a nyugdíjellátásokat is. Ehhez képest az infláció 3,4 százalék – mondta a miniszter. (Az első tíz hónap átlaga alapján a headline infláció és a nyugdíjasinfláció mértéke is 3,6 százalék – a szerk.) Így abban Gulyás Gergelynek igaza van, hogy idén ez már reálérték-emelkedést jelent, azonban a korábbi években, amikor jelentősen alulbecsült infláció után a nyugdíj-kiegészítésre csak év közben (jellemzően novemberben) került sor, idős honfitársainknak az év elejétől el kellett szenvedni a magasabb pénzromlási ütemet, ennek kompenzációjára csak később került sor.
Sőt, ha 2025-ben az infláció a tervezett 3,2 százalék helyett csupán a jegybank optimista forgatókönyve szerinti 2,7 százalékra rúgna, az reálértéken még mindig csak gyakorlatilag elhanyagolhatónak nevezhető fél százalék pluszt jelentene a nyugdíjasoknak.
A miniszter a Kormányinfón persze nem hagyta ki a kommunikációs ziccert, és hivatkozott az általuk visszaépített tizenharmadik havi nyugdíjra (amit már tavalyelőtt, tavaly, illetve idén is megkaptak, tehát ez újabb emelést nem jelent), illetve a 2009 őszén elfogadott nyugdíjprémium-szabályra, melyet először a 2010-es évre lehetett volna alkalmazható. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón elismerte,
jövőre sem biztos a nyugdíjprémium,
mert a jelenlegi előrejelzések szerint a jogosultságot jelentő 3,5 százalék közelében lehet a gazdasági bővülés. A jövő évi költségvetésben a kabinet 3,4 százalékos bővüléssel számolt, így nyugdíjprémiumra nem különített el pénzt.
Nyugdíjszerviz – A nyugdíjmegtakarítások és a lakhatás jövője – élő klubrendezvény Budapesten november 21-én!
Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar nyugdíjrendszer? Milyen következményekkel jár a pénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása? Jöjjön el, és találkozzon Dr. Farkas Andrással, Karácsony Mihállyal, Pogátsa Zoltánnal, Budai Józseffel, Kőrösi Zoltánnal és Nagygyörgy Tiborral!
Részletek és jelentkezés >>
Ami a jövő évre némi bizakodásra adhat okot a nyugdíjasoknak, az viszont a leginkább bizonytalan. Gulyás Gergely kérdésünkre azt is elárulta, „ha plusz források rendelkezésre állnak, akkor mindig megtaláltuk annak a módját, hogy ebből a nyugdíjasok is részesülhessenek”. Ám ez – valljuk be – bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Ettől várni az idősek életszínvonalának növekedését óriási kockázat lenne.
A Kormányinfón kérdésünk és a miniszteri válasz itt tekinthető meg:
A Kormányinfóról szóló percről percre közvetítésünket itt olvashatja vissza:
