<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az ősz folyamán a magyar sajtóban időnként megjelentek olyan hol aggódó, hol vádló hangok, amelyek arról szóltak, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége elmarad más országokétól. Október 15. és november 15. között viszont olyan dolog történt a hazai készletekkel, amire korábban nem láttunk példát.

A hazai gáztárolókban lévő készletekről lapunk is beszámol hónapról hónapra, írásainkban mindig igyekszünk kontextusba helyezni a történéseket. Igaz ez akkor is, amikor a tárolók alacsony töltöttsége miatt hallhattunk olyan riogatást, hogy problémák lehetnek a tél folyamán, de olyan esetekben is, amikor a kormányzati fanfárok szóltak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb, november 15-i adatait is ilyen perspektívából kommentálnánk.

Igen pozitív hangvételű közleményt adott ki a MEKH, mint írják, a hazai földgáztárolók töltöttsége 5,44 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 86,02 százaléka. Megjegyzik, a 2022. november 15-ig betárolt mennyiség 880 millió köbméterrel, 19 százalékkal több a 2021. november 15-i mennyiséghez képest. Az éves fogyasztásarányos töltöttség november 15-én 54,48 százalék volt, ami 26,2 százalékkal több az európai földgáztárolók töltöttségi átlagánál.

Az adatok kapcsán érdemes kiemelni, hogy nem csak a tavalyi, de a 2018-as szintet is jócskán meghaladja a mostani készlet. Ráadásul olyan dolog történt október 15. és november 15. között, amire nem volt az elmúlt öt évben (de vélhetőleg azt megelőzően sem) példa. A tárolókban lévő készletek ugyanis látványosan nőttek. A fent említett két évben ezekben a periódusokban már érzékelhetően kezdtek fogyni a tartalékok, 2019-ben és 2020-ban pedig szinten maradtak. Igaz, az utóbbi két esztendőben már csak azért sem lett volna mód tovább növelni a készleteket, mert a tárolók teljesen telítettek voltak.

Felmerül természetesen, hogy miként sikerült ilyen mennyiséget a tárolókba felhalmozni, ha az elmúlt években ilyenkor már ürültek. Ez egyébként azért is figyelemre méltó, mert az október 15. és november 15. közötti időszakban például több gáz került a hazai tárolókba, mint június 15. és július 15. között. A történteket több ok is magyarázza.

Ami gáz beérkezett, az nagyrészt a tárolókba került.  Fotó: DepositphotosAmi gáz beérkezett, az nagyrészt a tárolókba került. Fotó: Depositphotos

Az egyik, hogy az október az átlagosnál sokkal enyhébb volt, a kedvező időjárásnak köszönhetően pedig az ország gázfogyasztása értelemszerűen alacsonyabb volt, mint a máskor megszokott. Így az országba beérkező gáz nem csak az aktuális fogyasztást fedezte, de növelni lehetett a készleteket is. Ha már beérkező gáz, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a publikus forgalmi adatok szerint októberben az elmúlt két év legnagyobb havi mennyisége érkezett be a vezetékeken. Ráadásul ez szinte teljes egészében nálunk marad, marginális volt a vezetékeken végzett tranzit mennyisége. Mindez persze nem független attól, hogy más országok korábban teljesen megtöltötték a tárolóikat, így a gázt mások nem tudták elraktározni.

Utóbbi tény egy másik fontos okból is segítséget nyújtott a magyar gázkereskedőknek. (Bár a tárolói kapacitások feletti rendelkezésről nincs publikus adat, a piaci szereplők pedig ezt nem adják ki, feltételezhetően az MVM volt a legnagyobb haszonélvezője a történéseknek.) A legfontosabb tranzitútvonal, a Szerbia felől jövő Török Áramlat mellett ugyanis nagyon komoly mennyiségű földgáz érkezett Ausztria felől a HAG vezetéken. (Sőt, volt olyan nap október eleje óta, amikor Ausztria felől több gáz jött, mint Szerbia irányából.)

A nyugati piacok időleges túlkínálata az árakban is megmutatkozott. A határidős tőzsdei árakról (amikor az üzletkötéshez képest egy meghatározott később időpontban történik a fizikai szállítás) lapunk is nap, mint nap beszámol, így olvasóink is értesülhettek arról, hogy járt a gáz ára a lélektani 100 euró/MWh szint alatt is. Ugyanakkor az azonnali (spot) árak, amikor az üzletkötés után gyakorlatilag elindítják a vezetékeken a gázt, még ennél is jóval alacsonyabbak voltak október második felében. A mélypont 30 euró körül járt, ami a 3-4 évvel korábbi olcsó gáz korszakát idézte. Mindez pedig a kormányzati csúsztatásokkal szemben valóban olcsó gáz beszerzését tette lehetővé egy rövidebb ideig a tároló kapacitással rendelkező magyar vállalatok, például az MVM számára. Mielőtt valaki felhördülne, hogy akkor a lakossági ár miért annyi, amennyi, érdemes hangsúlyozni, hogy a Gazprommal kötött egyezség keretében viszont „piszok drágán” jön a gáz, ami 1000 milliárd feletti veszteséget okoz az állami cégnek.

Az árak és tárolók töltése kapcsán végül érdemes kitérni arra is, hogy a nyári áremelések sokkal tudatosabbá tették mind a lakosságot, mind a vállalatokat. Az utóbbi hónapok adatai már azt mutatták, hogy csökkent az ország energiafogyasztása, ami kisebb mértékben, de szintén hozzájárult ahhoz, hogy a tárolókban növekedhessen a télre eltett mennyiség. A MEKH közleményéből nem derül ki, de más adatok szerint egyébként november 15-én csökkent először a tárolók készletszintje. Ebben szerepet játszott az is, hogy az utóbbi napokban a fent emlegetett Ausztria felől érkező vezetéken előbb karbantartás, majd a piac telítettsége miatt a kereslet visszaesése miatt egyáltalán nem érkezett gáz. Eközben pedig a Török Áramlaton is a szokásosnál kevesebb gázt importáltunk.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.