Orbán Viktor a saját apja cégét is különadóval sújthatja, ugyanis az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő DOLOMIT Kőbányászati Kft. minden törvényi kritériumnak megfelel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón közölte, hogy az építőanyagárak drasztikus megemelkedése elleni fellépés keretében egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be.
Kiegészítő bányajáradékot annak kell fizetnie, aki főtevékenységként
- kőfejtéssel, gipsz, kréta bányászatával (TEÁOR 0811)
- kavics-, homok-, agyagbányászattal (TEÁOR 0812)
- cementgyártással (TEÁOR 2351)
- mész-, gipszgyártással (TEÁOR 2352) foglalkozik
és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.
Nos, a DOLOMIT főtevékenysége a kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, a cég 2019-es árbevétele pedig 4 milliárd forint volt (az adózott eredmény pedig 1,8 milliárd forint), így Orbán Győző cége is kiegészítő bányajáradékot fizethet a jövőben, ha nem viszi lejjebb az árait.
A bányajáradék megfizetésére kötelezetteknek az általuk kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló
- osztályozott homok 700 forint/tonna,
- osztályozott kavics 900 forint/tonna,
- osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
- természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
- cement 20 000 forint/tonna
– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell leszurkolniuk. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, s a befolyó összegeket a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani. Ilyen projekt például a szuperkórház is, amelynek alapkövét a jövő évi választások előtt letehetik.
A kormányrendelet azt is előírja, hogy az említett termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a forint/tonna értékek figyelembevételével tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie. Hogy ez a tisztességes haszonkulcs mit jelent, arról nem szól a jogszabály.
Azt nem tudni, hogy Orbán Győző cége pontosan mennyi különadót fizethet majd, de az biztos, hogy eddig jóval a meghatározott hatósági ár felett adta el az építőanyagot. Számításaink szerint 2019-ben 36 százalékos vot a forgalomarányos adózott eredménye, tavaly pedig 32 százalékos, tehát jelentős extra profittal dolgozott. A Direkt36 is megírta, hogy Orbán Viktor édesapjának bányacége, a Dolomit Kft. lényegesen drágábban – esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron – árulja a termékeit, mint a főbb versenytársai. A cég beszámolója szerint az összes bevétel minden ezer forintjára 2019-ben 440 forint, 2020-ban pedig 323 forint adózott eredmény jutott.
A másik beígért kormányzati lépés, az egyes termékek esetében tervezett exportkorlátozás (vélhetően az épületfáról, a vasról és az acélról van szó, de mások is lehetnek még) nem érinti Orbán Győző cégeit, mert sem a Dolomitnak, sem a Gánt Kő Kft.-nek nem volt exportértékesítése 2019-ben és 2020-ban.
Multik is bajban
A különadó különösen érintheti a váci Duna-Dráva Cement Kft.-t, amely 2019-ben 58,7 milliárd forintos árbevételt ért el. Jelenleg két hazai cementgyárban állít elő cementet, Dél-Dunántúlon Beremenden, és Pest megyében Vácott. A cég két németországi székhelyű építőanyag-ipari társaság, a HeidelbergCement AG és a SCHWENK Zement KG 50-50 százalékos tulajdonában van.
Szintén számolgathat a királyegyházi LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft., amely 2019-ben 25,5 milliárd forintos forgalom mellett 3,2 milliárd forint profittal zárt. A LAFARGE Cement a LafergeHolcim csoport magyarországi leányvállalata. A francia Lafarge és a svájci Holcim még 2015-ben egyesült, saját bevallásuk szerint világvezetők az építőanyag-gyártásban.
Mi az a bányajáradék?
Bányajáradékot természetesen eddig is kellett fizetni, például 2018-ban több mint 40 milliárd forint bányajáradékot fizetett be az államkasszába a Magyarországon működő 665 bányavállalkozó, 2019-ben pedig 45 milliárd forintot. Tavaly viszont már csak 30,7 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A 2021-es költségvetési tervekben pedig 44 milliárd forinttal számol a kormány.
A bányászati törvény szerint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak, de a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék bevételek mintegy 90 százaléka a szénhidrogén kitermelés után realizálódik, így a legnagyobb hazai befizető a Mol. A járadékot az adott nyersanyag fajlagos értéke alapján számítják ki, építőipari nyersanyag után 5 százalék a bányajáradék mértéke. Tehát a költségvetési bevétel nagyban függ a szénhidrogének nemzetközi piaci árának alakulásától.
