<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Felboríthatja a meglévő üzleti terveket több, nálunk működő külföldi építőanyag-gyártónál, ha Orbán Viktornak sikerül bevezetnie a péntek reggel beígért export tilalmat. Az EU viszont megtorpedózhatja ezt.

Orbán Viktor pénteken az ellátást javítani és az árakat letörni szándékozó intézkedéseket jelentett be az építőanyagoknál. Eszerint októbertől kiviteli korlátozás lesz bizonyos termékeknél (vélhetően az épületfáról, a vasról és az acélról van szó, de mások is lehetnek még). Addig is kivitel esetén kötelező bejelentés lesz, és állami elővásárlási jogot vezetnek be. Ezen kívül egy bizonyos árszint fölött a profit 90 százalékát el fogják vonni, kavicsnál, sódernél egészen biztos, de más termékeknél is szó lehet erről.

Orbán Viktor itthon akarja tartani a vasat, az acélt, az épületfát és más építőipari termékeket is (forrás: PREbeton)Orbán Viktor itthon akarja tartani a vasat, az acélt, az épületfát és más építőipari termékeket is (forrás: PREbeton)

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy kinek fog fájni, ha tényleg bevezetik a kiviteli tilalmat, de vélhetően főleg a külföldieknek. A feltételes mód azért indokolt, mert az EU egyik alap elvét, a termékek és szolgáltatások szabad áramlását sérti. A lapunknak név nélkül nyilatkozó itteni gyártó cégek mindegyike kétségesnek vélte, hogy erre Brüsszelben rábólintanak. Bármilyen korlátozás piacellenes lépés lenne és erősen diszkriminatív a külföldi tulajdonú cégekkel szemben. Szintén nem lenne piacbarát a hatósági ár bevezetése.

Osztrák túlerő

Jelenleg egyébként az építőanyag termelésből származó összes hazai árbevétel 46 százaléka a magyar, 54 százalék a külföldi tulajdonú vállalkozásoké. Vannak olyan gyártók, amelyek termékeik kisebb részét (10-30 százalék) a környező országokba szállítják, de olyan is van, amelyik a Nyugat-Európából érkező alapanyagot itt beépíti termékébe, majd – mivel ezeknek egy bizonyos része nem használatos a magyar piacon – külföldön, jellemzően Nyugat-Európában értékesíti.

A hazai építőanyag iparban mintegy 8.500, a bányászati ágazatban 400 vállalkozás működik, többségében kisvállalkozások. A teljes termelés 30 százalékát a fémszerkezet, -épületelem gyártás, 18 százalékát a beton-, gipsz, cementtermék gyártás adja. A további mintegy 50 százalékon osztozik az összes többi termelési ág.

Önmagával kerülne szembe a kormány, ha a zömmel nem épületfára és vasas termékekre szakosodott külföldieket is célozza a szigorítás. A külföldi termelő vállalatok nagyobb része osztrák, köztük több családi vállalkozás is van. Többségük már a rendszerváltás óta itt működik és bár soknak a térségben másutt is vannak termelő egységei, de nem mindenütt, a legújabb magyarországi üzemeket annak idején azért hozták létre, hogy a régió egy részét innen lássák el.

A legnagyobb a Leier Hungária Kft., összesen kilenc gyára van itt és ezer embernek ad munkát. A cég a kormány stratégiai partnere, Michael Leier két nagy állami kitüntetést is kapott 2002-ben és 2013-ban, mindkétszer a Fidesz-kormányok javaslatára. Komlós Andor ügyvezető azt mondta, hogy természetesen főleg a magyar piacra termelnek, de például hajdúszoboszlói betoncserépgyáruk bizonyosan a román piacot célozza meg és a jánossomorjai egységük is kivitelere is termel.

A Cemix (volt Lassalsberger-Knauf) cégnek 4 üzeme van 170 dolgozóval, 2020-as beszámolója szerint a bevétel mintegy 15 százaléka származik export értékesítésből. A tavaly mintegy 30 milliárd forintos bevételt elért Baumit saját logisztikai központot is üzemeltet, ennél a cégnél a bevétel 10 százaléka érkezik a kivitelből.

A téglapiacon meghatározó Wienerberger itteni nyolc gyárában 800 munkavállalót foglalkoztat, körülbelül 30 százalék az exportbevétel aránya. A szigetelőanyagokat gyártó Austrotherm Gyöngyösön és Szekszárdon működtet telephelyet, itt csupán 5 százalék ez a mutató. A magyar családi cégként indult és most két magyarországi gyárral rendelkező Poli-Farbe nem régiben a lengyel Sniezka Tőkecsoport tagja lett, a lengyel cégnek 80 százalékos a tulajdoni része. A vállalat azt közölte lapunkkal, hogy csak az exportra vonatkozó rendelet megjelenése után nyilatkozik.

Természetesen az alapanyagárak emelkedése erősen érződik a lakásárakban. Már jó ideje sok vevő érzi ezt. A GKI által nem régiben végzett felmérés (alábbi ábra) is rávilágított arra, hogy részben emiatt is a megkérdezett ingatlanos cégek túlnyomó része további árnövekedésre számít a közeljövőben.

Az építőanyagok áremelkedése az új lakások árára is erősen kihat (forrás: GKI-Masterplast felmérés, 2021 június)Az építőanyagok áremelkedése az új lakások árára is erősen kihat (forrás: GKI-Masterplast felmérés, 2021 június)

Csak kevés olyan magyar tulajdonú építőipari kivitelező cég van, amelyik alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletágat is indított volna. A Garancsi István felügyelete alatt álló Market Zrt. tavaly adta át a PREbeton nevű leányvállalatának a Heves megyei betonelemgyárát. Ez a cég erőteljes exportra is készül. Ugyancsak a Markethez tartozik az MCM Beton nevű cég, amit főleg a Kopaszi gátnál most is zajló beruházás ellátására hoztak létre, de később kiléphet a piacra ez is.

A kecskeméti központú KÉSZ egyik részlege acélszerkezetek, vasbeton szerkezetek és építészeti termékeket gyártását is végzi. A kormánnyal szintén ritkán vitatkozó Bayer Construct közepes magyar gyártócégekkel kötött megállapodásokat és nyíltan lobbizik a hazai gyárak további kormányzati támogatásáért.

Arra is van példa, hogy egy NER-es nagyvállalkozó egyszerűen megvesz egy üzemet, így tett nem régiben Szijj László, aki Debrecenben vett egy betongyártó céget. Kormányzati segítséggel a Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Csongrád megyében, Nagytőke faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, ennek felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni. Az építőipari nagyberuházásokban szintén hasító Grabarics három éve átvette a Hevesi Vasbeton Előregyártó üzem teljes kapacitását, lecserélte a teljes vezérkart és a mérnököket is.

Nem lesz olcsóbb az anyag

Attól, hogy a kormány nem engedi meg az exportot még nem lesz olcsóbb az építőanyag. A végtermékek alapanyagának 40-45 százaléka külföldről származik. Az itteni külföldi gyártók ragaszkodni fognak a beépített alapanyagok minőségéhez, s ameddig ezt nem érik el a magyar alapanyagok, addig külföldről fogják behozni. A termelés egyéb, szintén növekvő költségei is beépülnek a végső árba, tehát megint csak nem lehet levinni az árakat. Ide tartozik például az energiaköltség: a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint idén az első öt hónapban a versenypiaci földgáz áránál a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően két számjegyű emelkedés volt, míg a versenypiaci villamosenergia ára 12-17 százalék között emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. Az alapanyagok és az energia mellett a munkabérek is növekednek, ez is beépül az árba.

A külföldről érkező jelentős alapanyag drágulást nem képes befolyásolni semmiféle magyar kormányzati döntés, erre nincs és nem is lehet hatása a kormánynak. A MÉASZ június közepén kiadott helyzetértékelése szerint az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedte el a legnagyobb mértékű kiinduló alapanyag-áremelkedést azáltal, hogy a termék végső árának mintegy 70 százalékát teszi ki az EPS alapanyag. Az EPS gyöngy, a hőszigetelés gyártásának kiinduló anyaga idén júniusban mintegy 80 százalékkal drágább volt, mint januárban. Az építőkémia termékeknél elsősorban a termékcsoportok gyártási költségei ugrottak meg a legnagyobb mértékben, amelyeknél műanyagiparból származó, így például diszperziós anyagokat vagy epoxi alapú adalékokat kell felhasználni.

A forint is árfelhajtó

Az euro-forint árfolyam hatása további olyan tényező, amely a hazai gyártásban egyszerre érinti a világpiaci árazású gyártási alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek és karbantartások, szolgáltatások díjait és árait. Míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, idén 360 forint körül és részben a feletti is volt az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyamerősödése kedvezett az építőkémia termékek gyártóinak, így az egyes import összetevők és a világpiaccal együtt mozgó tételek gyártói beszerzési árai stabilizálódhattak.

A belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek gyártóinál (tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártói) a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, főként a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódásán keresztül.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közben arra kérte a kormányt, hogy ne csak a szabályozási szigorításokkal biztosítsa az anyagellátást, hanem külföldi, főleg távol-keleti forrásból szerezzen be alapanyagokat. Egyelőre nem tudni, hogy ezt meghallotta-e a kormányzat. A kormány a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a NAV útján is bekeményíthet. A GVH éppen a napokban jelezte, hogy rengeteg a panasz az építőiparra, benne az alapanyagok árára és ezért vizsgálódik, s ha például kartel gyanúja merül fel, akkor lecsap.

 

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.