Néhány hete a kormányfő mihazánkos nyomásra kilátásba helyezte, hogy a készpénz alkotmányos védelmét beveszik az alaptörvénybe. Akkor (még) javában dúlt a pedofilbotrány, Novák Katalin már lemondott a köztársasági elnöki posztjáról, miközben már berobbant Magyar Péter. Így akár figyelemelterelésnek is lehetetett tekinteni az ellenzéki padsorokban ülő, ám azért a kormánnyal láthatóan nem mindenben vitatkozó Toroczkai László berzenkedését.
Fotó: Depositphotos
Amit persze nemcsak a közbeszéd tematizálásának a megváltozása ihlethetett, hanem az is, hogy a bankok a két év alatt több mint 30 százalékos inflációt lekövetve, valóban testesebb díjemeléseket jelentettek be. Ugyanúgy, ahogyan tette azt még sok más szolgáltató is, például a távközlési cégek.
Így viszont egy csapásra két „legyet” is lehetett ütni: elterelni a figyelmet a belpolitikai viharokról, valamint ismét nekimenni a „gaz” bankároknak.
Ép ésszel nem lehet felfogni, hogy Toroczkai mellett pont akkortájt ki a fenét foglalkoztathatott a készpénz alkotmányos védelme. Ami egyébként egyáltalán nincs veszélyben. Hiszen aki akarja, kp-ben tarthatja a nála szabadon lévő, átmenetileg feleslegessé vált összegeket. Aki meg szeretné, hogy azok nem értékelődjenek le a több mint negyedszázados rekordot jelentő, közel 26 százalékról ugyan már csak a bázishatás miatt is jelentősen, 4 százalék alá csökkent, de bármikor újra növekedni képes hazai infláció miatt, az bankbetétbe, vagy az azoknál magasabb kamatot fizető, ám gyakorlatilag ugyanolyan biztonságos állampapírokba teheti (miközben a kockázatoktól vissza nem riadók a részvényekkel, arannyal, netán a kriptóval is megpróbálkozhatnak).
Persze az a szabály azért nem megkerülhető, hogy a vállalkozások egymás közötti ügyleteik pénzügyi elszámolása (értsd: a számlák kifizetése) bankszámlákon történjen. De ez mindannyiunk érdeke. Ezáltal ugyanis átláthatóbb lesz a pénzmozgás, ergo csökken a korrupció lehetősége, ami egyebek mellett – hogy azt a bizonyos big picture-t is felfessük – a brüsszeli bürokraták szívét is meglágyíthatja. Akik a Covid miatt gründolt alapból Magyarországnak járó 30 milliárd euróból még pont a jogállamiság lábbal tiprására hivatkozva visszatartott 20 milliárdot is elérhetővé tehetik. Amiből aztán a kormány ösztönözheti a GDP növekedését, elérve az eleinte 4, majd 3, de most már csak 2,5 százalékra redukálódott gazdasági gyarapodási álmait.
Azt, hogy a készpénzhasználat jogának alaptörvénybe helyezése mennyire felesleges, az MNB adatai a napnál is világosabban tükrözik. Bár tavaly júliusban a hazai forgalomban lévő kápé-állomány visszaesett az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintre, ami azt jelenti, hogy benézett 8 ezer milliárd forint alá, azt követően ismét lassú, de biztos emelkedésnek indult.
Paradox módon éppen akkor lódult meg leginkább, amikor a Mi Hazánk vezére fókuszba állította a témát. Az év második hónapjának végén közel 230 milliárd forinttal több készpénz volt forgalomban, mint január végén. S itt nem volt megállás, a növekvő trend márciusban is folytatódott. Olyannyira, hogy a hazai forgalomban lévő készpénz értéke történelmi rekordot döntött, az a múlt hónap végén 8401,3 milliárdra rúgott.
Kérdés, ezek után is gondolja-e bárki szerte e hazában, hogy az alaptörvénybe kell foglalni a készpénz alkotmányos védelmét. Vagy visszatérhetünk-e azokhoz a témákhoz, amelyek vélhetően most mindenkit foglalkoztatnak. Mindenekelőtt ahhoz, valóban manipuláltatott-e ügyészségi iratokat – elkövetve ezzel bűncselekményt – Orbán Viktor propagandaminisztere, Rogán Antal.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
