Lapunk rendszeresen figyelemmel kíséri a hazai forgalomban lévő készpénz alakulását. Jó ideig sopánkodnunk kellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számain, mivel azok folyamatosan emelkedtek. A csúcsot a 2022. júliusi, csaknem 8400 milliárd forintos érték jelentette.
Ezen cseppet sem lehetett csodálkozni. Hiszen temérdek pénzt, közel 2 ezer milliárdot öntött a kormány 2021 őszétől elsősorban a lakosságra, hogy megolajozza a választási győzelmét, amelyet a kedvezményezettek nem voltak képesek teljes egészében elkölteni. Így a fogyasztási igények kielégítése mellett volt mit megtakarítaniuk is. E pénzek egy része bankszámlákra került, másik része befektetési termékekbe – elsősorban állampapírokba, befektetési jegyekbe, de a kockáztatóbbak részvényeket, a még merészebbek kriptodevizákat vásároltak –, a harmadik része viszont egyszerűen csak „otthon” maradt, a párnacihába varrva, befőttesüvegbe téve, vagy egyszerűen csak a konyhaszekrény fiókjában.
Nem kevés összegről van szó. 2021 szeptembere és 2022 júliusa között a forgalomban lévő készpénz állománya majdnem 900 milliárd forinttal nőtt!
Ez az irdatlan summa fűtötte fel több mint negyedszázada nem látott csúcsra, 25 százalék fölé a hazai inflációt, és nem az Oroszországgal szemben az Orbán-kormány által is megszavazott európai uniós szankciók – ahogy azt a magyar kabinet állítja. Hiszen közgazdasági szaktudás nélkül is könnyen belátható, hogy ha ez lett volna a kiváltó ok, akkor a többi 26 EU-s tagállamban is a miénkhez hasonló szintre kellett volna ugraniuk a fogyasztóiár-indexeknek, ám közel sem ez történt.
Mindenesetre ahogy a pénzbőség, úgy az azt követő törvényszerű „kiszáradás” is visszaköszön az MNB adataiból. A 2022. júliusi történelmi rekordról elkezdett lefelé araszolgatni a hazai készpénzállomány. Olyannyira, hogy pontosan egy évvel később, 2023 júliusában már benézett 8 ezer milliárd alá.
Ami ekkora infláció mellett logikus is volt, hiszen a zsebünkben lapuló készpénz értelemszerűen nem tud kamatozni, így csak folyamatosan veszít az értékéből – annál többet, minél magasabb a fogyasztóiár-index. Ráadásul azért sem tanácsos túl sok kápét magunknál tartani, mert az elveszhet, vagy ellophatják. Az pedig különösen most, amikor Brüsszel a korrupciós aggodalmak miatt (is) blokkolja a Magyarországnak járó eurómilliárdokat, fontos szempont, hogy a készpénz útja követhetetlen, ellentétben azzal, ha az üzleti partnerek átutalással rendezik a tranzakciók anyagi vonzatát.
Mindezeket figyelembe véve üdvözölhettük a készpénzállomány alakulásának trendjét, azt, hogy megállni látszott a több éve tartó emelkedés.
Ilyen előzmények után állhatunk leforrázva az MNB által most közzétett friss adatok láttán. Azok ugyanis azt mutatják, hogy egyetlen hónap alatt 228 milliárd forinttal nőtt a hazai forgalomban lévő készpénzállomány, így az február végén 8317 milliárdra rúgott. Ez csaknem hajszálra ugyanannyi, mint volt a 2023. januári szint.
Adná magát a következtetés, hogy e váratlan fordulat mögött is Orbán Viktor áll. Pontosabban a kormányfő azon kijelentése, miszerint a sok minden más után a készpénzhasználathoz való jogot is megvédik, beleírva azt az alaptörvénybe. Amely láttán a regnáló kabinet hívei vezérüknek szót fogadva, növelték a kápé-állományukat – okoskodhatunk.
Csakhogy Orbán e kijelentését február 27-én tette meg, s azért az nem tűnik életszerű feltételezésnek, hogy három nap alatt ekkora elmozdulás bekövetkezhet.
Logikusabb az a magyarázat, hogy a januári 3,8 százalékos infláció sokakat „bátrabbá” tett, s elkezdték növelni a fogyasztásukat.
Hogy valóban ez történt-e, arról bizonyosságot csak hetek múlva kaphatunk. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis csak akkor kezdi közzétenni a februári adatait. Köztük is a kiskereskedelem alakulására vonatkozót. Utóbbi volumene egyébként már januárban is többletet mutatott az egy évvel korábbihoz képest, ám a 0,6 százalékos plusz még nem utal fordulatra. Majd meglátjuk, az április 5-én, pénteken esedékes második havi kiskeradat magyarázatot ad-e a készpénzállomány ismételt meglódulására.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)