4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A kormányfő február végén vetette fel, hogy az alaptörvénybe beleveszik a készpénzhasználat védelmét, erre mit mutatnak a jegybank friss adatai? Egy hónap alatt jelentősen, közel 230 milliárddal megugrott a párnacihában, befőttesüvegben tartott forintok állománya.

Lapunk rendszeresen figyelemmel kíséri a hazai forgalomban lévő készpénz alakulását. Jó ideig sopánkodnunk kellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számain, mivel azok folyamatosan emelkedtek. A csúcsot a 2022. júliusi, csaknem 8400 milliárd forintos érték jelentette. 

Készpénzmánia.
Készpénzmánia.
Fotó: Depositphotos

Ezen cseppet sem lehetett csodálkozni. Hiszen temérdek pénzt, közel 2 ezer milliárdot öntött a kormány 2021 őszétől elsősorban a lakosságra, hogy megolajozza a választási győzelmét, amelyet a kedvezményezettek nem voltak képesek teljes egészében elkölteni. Így a fogyasztási igények kielégítése mellett volt mit megtakarítaniuk is. E pénzek egy része bankszámlákra került, másik része befektetési termékekbe – elsősorban állampapírokba, befektetési jegyekbe, de a kockáztatóbbak részvényeket, a még merészebbek kriptodevizákat vásároltak –, a harmadik része viszont egyszerűen csak „otthon” maradt, a párnacihába varrva, befőttesüvegbe téve, vagy egyszerűen csak a konyhaszekrény fiókjában.

Nem kevés összegről van szó. 2021 szeptembere és 2022 júliusa között a forgalomban lévő készpénz állománya majdnem 900 milliárd forinttal nőtt!

Ez az irdatlan summa fűtötte fel több mint negyedszázada nem látott csúcsra, 25 százalék fölé a hazai inflációt, és nem az Oroszországgal szemben az Orbán-kormány által is megszavazott európai uniós szankciók – ahogy azt a magyar kabinet állítja. Hiszen közgazdasági szaktudás nélkül is könnyen belátható, hogy ha ez lett volna a kiváltó ok, akkor a többi 26 EU-s tagállamban is a miénkhez hasonló szintre kellett volna ugraniuk a fogyasztóiár-indexeknek, ám közel sem ez történt.

Mindenesetre ahogy a pénzbőség, úgy az azt követő törvényszerű „kiszáradás” is visszaköszön az MNB adataiból. A 2022. júliusi történelmi rekordról elkezdett lefelé araszolgatni a hazai készpénzállomány. Olyannyira, hogy pontosan egy évvel később, 2023 júliusában már benézett 8 ezer milliárd alá.

Ami ekkora infláció mellett logikus is volt, hiszen a zsebünkben lapuló készpénz értelemszerűen nem tud kamatozni, így csak folyamatosan veszít az értékéből – annál többet, minél magasabb a fogyasztóiár-index. Ráadásul azért sem tanácsos túl sok kápét magunknál tartani, mert az elveszhet, vagy ellophatják. Az pedig különösen most, amikor Brüsszel a korrupciós aggodalmak miatt (is) blokkolja a Magyarországnak járó eurómilliárdokat, fontos szempont, hogy a készpénz útja követhetetlen, ellentétben azzal, ha az üzleti partnerek átutalással rendezik a tranzakciók anyagi vonzatát.

Mindezeket figyelembe véve üdvözölhettük a készpénzállomány alakulásának trendjét, azt, hogy megállni látszott a több éve tartó emelkedés.

Ilyen előzmények után állhatunk leforrázva az MNB által most közzétett friss adatok láttán. Azok ugyanis azt mutatják, hogy egyetlen hónap alatt 228 milliárd forinttal nőtt a hazai forgalomban lévő készpénzállomány, így az február végén 8317 milliárdra rúgott. Ez csaknem hajszálra ugyanannyi, mint volt a 2023. januári szint.

Adná magát a következtetés, hogy e váratlan fordulat mögött is Orbán Viktor áll. Pontosabban a kormányfő azon kijelentése, miszerint a sok minden más után a készpénzhasználathoz való jogot is megvédik, beleírva azt az alaptörvénybe. Amely láttán a regnáló kabinet hívei vezérüknek szót fogadva, növelték a kápé-állományukat – okoskodhatunk.

Csakhogy Orbán e kijelentését február 27-én tette meg, s azért az nem tűnik életszerű feltételezésnek, hogy három nap alatt ekkora elmozdulás bekövetkezhet.

Logikusabb az a magyarázat, hogy a januári 3,8 százalékos infláció sokakat „bátrabbá” tett, s elkezdték növelni a fogyasztásukat.

Hogy valóban ez történt-e, arról bizonyosságot csak hetek múlva kaphatunk. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis csak akkor kezdi közzétenni a februári adatait. Köztük is a kiskereskedelem alakulására vonatkozót. Utóbbi volumene egyébként már januárban is többletet mutatott az egy évvel korábbihoz képest, ám a 0,6 százalékos plusz még nem utal fordulatra. Majd meglátjuk, az április 5-én, pénteken esedékes második havi kiskeradat magyarázatot ad-e a készpénzállomány ismételt meglódulására.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!