4p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Főszerkesztői jegyzet arról, hogy míg a kormány szavakban a fejlett világhoz való mielőbbi felzárkózást szajkózza, addig az olyan dolgokban, mint például a készpénzhasználat nemhogy előre-, hanem hátramegy. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről.

No cash accepted! Aki a skandináv országokban jár és – ahogy az egy előrelátó utazóhoz illik – gondosan előre váltott koronát (dánt, svédet vagy norvégot), szinte mindenhol meghökkenve szembesül ezzel az angol nyelvű figyelmeztetéssel. Vagyis azzal, hogy fizetésnél nem fogadják el a készpénzt, csak elektronikus fizetési módokat, bankkártyát, QR-kódot, netán banki átutalást.

Gondoljunk csak bele, a világ első teljesen készpénzmentes országa címére pályázó Svédországban a fizetéseknek már csak kevesebb mint egy százaléka bonyolódik cash-ben.

A jó hír, hogy Magyarország is elindult ebbe az irányba. A rossz, hogy megakadt félúton. S az elmúlt napok fejleményei alapján félő, visszafordul.

Úgy tűnik, Orbán Viktor szerint is a pénz számolva jó. Fotó: Facebook
Úgy tűnik, Orbán Viktor szerint is a pénz számolva jó. Fotó: Facebook

A bankok jó négy és fél éve, 2019 novemberében javasolták a készpénzhasználat csökkentését. Érthető okokból: 

  • az otthon, párnacihában, befőttesüvegben, konyhafiókban stb. szunnyadó cash nem kamatozik, ergo az infláció miatt fokozatosan veszít a vásárlóértékéből
  • a kápét elveszíthetjük – észrevétlenül kieshet a zsebünkből, vagy ottfelejthetjük valahol –, illetve ellophatják
  • a pénz mozgása nem követhető, szemben az átutalással, így táptalajt ad a feketegazdaságnak, a zavarosban halászóknak.

Nos, a kormány ez esetben meglepően gyorsan lépett és 2021 januárjától bevezette azt a szabályt, hogy a NAV-hoz pénztárgépen át bekötött vállalkozások kötelesek legalább egy elektronikus fizetési módot biztosítani a vevőiknek.

Ám senki ne lepődjön meg, ha még most, több mint három év múltán is azzal szembesül, nem tud máshogy, csak kápéval fizetni. Még akkor is, ha a bejárati ajtón ott díszelegnek a kártyatársaságok logói. Jó magyar szokás szerint ugyanis a törvényi előíráshoz nem társult szankció, így mindenki szabadon partizánkodhat, hozhat fel olyan kifogásokat, mint például, hogy „nem jó a terminál, éppen várjuk a szerelőt”. A valóság ezzel szemben – tisztelet a kivételnek – az, hogy nem éri meg nekik a macera, sem időben, sem anyagilag. 

Hogy aztán mi lesz azzal, aki kényelmi szempontból (is) kártyával fizet, akár már úgy, hogy azt beteszi a mobiljába, így nem is kell semmi mást, csak a telefonját magánál tartania, azzal a kutya sem törődik.

De miért is kellene retorziótól tartania bármelyik kereskedőnek is, ha azt látják, hogy az „ország nagyjai” sem járnak elől jó példával. Megválasztott egy híján kétszáz képviselőnk nem kevesebb, mint negyede vallotta be, hogy 2023 végén tartott magánál cash-t, volt, aki több tízmilliót. Köztük miniszterek.

Orbán Viktor évek óta üresen hagyja a vagyonnyilatkozatában a készpénz feltüntetésére szolgáló rubrikát. Pedig – ha hinni lehet a Novák-gate kipattanása óta terítő Magyar Péternek – a kormányfő nagyon is szereti a cash-t, 7-8 éve például az Európai Tanács egyik ülésének szünetében előkapott a zakója zsebéből egy köteg 500 euróst.

De ha esetleg kétségeink lettek volna, azt a miniszterelnök a héten a parlamentben eloszlatta. Kijelentve: „mi a készpénzhasználat mellett vagyunk”. Mit sem törődve azzal, hogy pénzügyminisztere a bankokhoz hasonlóan már évek óta ezzel ellentétes álláspontot képvisel. Mindhiába.

Sőt, ezek az erőfeszítések akár végleg – vagy legalábbis amíg ez a kormány van hatalmon –feleslegessé is válhatnak. Orbán ugyanis a szélsőségesen bankellenes mihazánkos Toroczkai László menetrendszerű hisztijét azzal próbálta leszerelni, hogy beígérte, „ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes az alkotmányba (pontosabban az annak hívott alaptörvénybe – a szerk.) emelni, nem leszünk akadályai ennek”.

Itt tartunk most, 2024 elején. A svédeknél eltűnhet a készpénz, nálunk meg bebetonozódhat. Így megyünk előre és nem hátra...

Azt már nem is érdemes felvetni, hogy a minket megillető 20 milliárd euró folyósításáért küzdő (?) Orbán-kormány egyebek mellett pont a készpénzhasználat radikális csökkentésével (is) tudná bizonyítani Brüsszelnek, mennyire visszaszorult a korrupció.

Úgy tűnik azonban, ennél vannak fontosabb szempontok. Ez esetben az, hogy a (kész)pénz nem beszél. Az szabadabban (értsd: átláthatatlanul) mozgatható, mint bankszámlák között.

A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!