A magyar utakon futó elektromos buszok, szemétszállítók hasznosíthatják azt az energiát, amit a paksi atomerőmű, illetve a hozzá kapcsolódó megújuló-energia termelő létesítmények produkálnak a nem túl távoli jövőben. Arról az energiáról van szó, amely az aktuális igények - ipari, háztartási felhasználás - kielégítésére alkalmas mennyiség felett keletkezik.
Ezen a ponton azért álljunk meg egy pillanatra. Megújuló energia? Igen, ami az elmúlt években az atomerőmű alternatívájaként a kormány számára elképzelhetetlen volt, az mára valós részévé vált az energiamixnek. Süli János, tárca nélküli miniszter az április 18-i parlamenti meghallgatásán - melynek jegyzőkönyve már elérhető az Országgyűlés honlapján, s olyan részleteket tartalmaz, amelyek a híradásokban nem szerepeltek - a megújulók energiáról úgy beszélt, mint ami Pakson soha nem volt kirekesztve. Mint az ülésen fogalmazott: "az atomerőmű soha nem idegenkedett a megújuló energiával kapcsolatban, mindig is támogatta ezeket az alkalmazásokat, csak ez elterjedésüknek vannak gátjai."
Más országokban - Németországban, Svájcban, Ausztriában - a többféle módon nyert többlet energia elhelyezését könnyen megoldják például szivattyús tározó erőművekkel, de erre nálunk a szakemberek szerint nincs mód. Van viszont más hasznosítási lehetőség, mégpedig a fent vázolt, közösségi közlekedésre, közműszolgáltatásra épülő modell - derült ki a meghallgatáson.
A Paksot érintő rendszerszabályozási feladatok összehangolására 2 millió eurós brüsszeli pályázati támogatást nyert el Magyarország az ELENA programból. Ennek segítségével a nagy erőművek és a megújulók közti kapcsolatot úgy hozzuk létre, hogy a két rendszer működése ne jelentsen gondot a rendszerműködésben - magyarázta az akkor még csak miniszter-jelölt.
Dunaújváros is jól járhat
Süli János ezen a bizonyos meghallgatáson aprólékosan számolt be az új paksi blokkok megépítése miatt szükséges kiegészítő infrastrukturális beruházásokról is. Mivel Paks a régi településszerkezet szerint épült, egyutcás, völgyes szerkezetű városnak, ezért mindenképpen szükség lesz a környező utak felújítására, rendbetételére. Az úthálózat mellett a vasúti összeköttetés fejlesztése is elkerülhetetlen. Továbbá gondoskodni kell annak a 8000-8500 embernek, családnak az elhelyezéséről is, akik az építkezés csúcsidőszakában költöznek be Paksra.
Süli a magyar beszállítói körrel kapcsolatban is nyíltan beszélt. Eleve nagy sikernek tartaná, ha sikerülne az orosz-magyar államközi szerződésnek megfelelően elérni a 40 százalékos magyar beszállítói arányt. Arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a magyar ipar tudása e téren mára megkopott, jó lenne külföldre küldeni a dolgozókat, hogy testközelből lássanak hasonló építkezéseket, mint ami Pakson indul.
Süli János
Az elhangzottakból kiderült, hogy nem csak Paks nyerhet a beruházáson, hanem más települések, így Dunaújváros is. Az acélipari megrendelések fellendíthetnék az újvárosi gyártást Süli szerint. A tárca nélküli miniszter úgy véli, a gépeket vízi úton lenne a legegyszerűbb elszállítani, közúton ugyanis a nagy méretű ipari berendezések nem fuvarozhatók.
Egyértelmű véleménye van a tárca nélküli miniszternek a paksi fejlesztés titkosításáról is.
Mint mondta: a titkosítással hosszú távon nem lehet élni, mert akkor jönnek a mendemondák, jönnek a rágalmak. "Van, ami anyagi, egyéb dolog miatt pillanatnyilag titkos, de azt gondolom, hogy minél inkább haladunk az erőmű építése felé, annál inkább ezek a dolgok felszabadíthatók."
Süli álláspontját végül a kormány is magáévá tette, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég egy Kormányinfón jelentette be, hogy felülvizsgálják a paksi dokumentumok titkosítását, és amit lehet, nyilvánosságra hoznak.
Jó pénzkereseti lehetőség
Egy későbbi alkalommal, a bemutatkozó sajtótájékoztatóján pedig arról beszélt a tárca nélküli miniszter, hogy a paksi beruházáson dolgozók az átlagosnál nagyobb fizetésekben reménykedhetnek. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy Paks - nyilván a speciális ismeretek miatt - már most is a jó fizetést adó vállalatok közé tartozik.
Egy idén februári jelentés szerint a vezérigazgató havi bruttó 3,4 millió forintban részesül, teljesítmény ösztönzőként pedig az éves alapbér legfeljebb 10 százalékát - 4,08 millió forintot - kaphatja még meg. A vezérigazgató-helyettes hasonló feltételekkel havi 3 milliót keres, a vezető állású munkavállalónak minősülő igazgatók pedig 2,55 milliót.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
