"Magyarország nem tudta igazán megragadni a rendszerváltás és az EU-csatlakozás adta lehetőségeket, de a saját hibáinkból tanulni kell" - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Nyíregyházán. Előadásában a múltban bekövetkezett változások mellett arra is rávilágított, hogy bár a felzárkózási folyamatban a régiós versenytársainkhoz képest nagyon lemaradtunk. 2003 és 2013 között ugyanis míg Lengyelország és Szlovákia 50 százalékkal tudott növekedni, Magyarország egy szerény 9 százalékot tud felmutatni. Azok a makroadatok azonban, melyekkel jelenleg rendelkezünk, bíztatóak, így a holnappal nincs gond, de a holnapután sikere még kérdéses.
Amiből tanulnunk kell a szakember szerint:
- Hitelből nem lehet növekedni, főleg tartósan nem.
- A hibás állami szerepfelfogásnak súlyos ára van.
- A monopolpozíciókat nem szabad átadni, vagy ha igen, erős állami kontroll kell.
- A társadalmi alrendszerek rendszeres megújítása elengedhetetlen.
- Az EU-s forrásokat a gazdaságba kell forgatni.
- Nem szabad lemondani a teljesítményközpontúságról.
- Figyelembe venni a gazdaság igényeit az oktatásban és K+F területén.
2010-ben azonban megkezdődött egy szemléletváltás, hiszen több, a jövő szempontjából fontos folyamat indult el:
- Többek között előtérbe kerültek a nemzeti érdekek.
- A szolgáltatóiparra irányuló korábbi fókusz után ismét szóba jött az újraiparosítás.
- Keleti nyitás.
- Párbeszéd kezdődött a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között, melynek köszönhetően a két felfogás azonos irányba kezdett elmenni.
- Elindítottak és részben véghez is vittek régóta húzódó strukturális reformokat (például az egykulcsos adórendszer, a foglalkoztatás szabályainak, a szociális- és nyugdíjrendszer átalakítása).
Az azóta eltelt időszakban a felzárkózási folyamat nem akadt meg, melynek köszönhetően a jövőt illetően a holnappal nincs gond, viszont még nyitott kérdés, hogy mi lesz a holnaputánnal. Vannak olyan területek Parragh szerint, ahol még sokat kell tenni:
- felsőoktatás (csak elindult az átalakítás)
- a felnőttképzés (csak az átalakítás felszínét kapirgáljuk)
- K+F és innováció
- EU-s források
- gazdaságszervezés.
Ezek közül különösen fontos a minőségi felsőoktatás kialakítása és megszervezése:
- Szigorúbb felvételi eljárásra van szükség.
- Piacon eladható diplomákra van szükség.
- Át kell alakítani a képzés szerkezetét.
- Bővíteni kell a természet-tudományos és mérnökképzést akár felzárkóztató évfolyamok indításával is.
- Szélesíteni kell a duális képzést.
- Össze kell hangolni a kapacitásokat és piaci igényeket.
- Átláthatóbb döntéshozatali mechanizmusoka és gazdálkodásra van szükség.
- Hatékonyabbá kell tenni a finanszírozási mechanizmust.
További beszámolók a Közgazdász-vándorgyűlésről:
Varga: jövő tavasszal forintosíthatjuk a devizahiteleket
Kaderják: differenciáltan kellene rezsit csökkenteni
Szijjártó: a külpolitikának a gazdaság érdekeit kell szolgálnia
65 napig csak papírokat tölt ki egy átlagos vállalkozó
Cséfalvay: megduplázódhat a K+F-re szánt uniós támogatás
Balog: a nagyobb hiteleket veszi át a "rossz bank"
A kutatás-fejlesztés és innováció területén nagyon fontosnak tartja Parragh, hogy teljes mértékben kell gondolni az intézményrendszert. Főleg azért is, mert a kormányzati cél szerint rengeteg pénzt juttatnának erre a területre (700 milliárd forint + 140 milliárd a startupoknak). A tervek szerint egyébként 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítanák a területre, viszont az elnök úgy látja, ezt 2,5 százalékra kellene emelni.
A holnapután sikerére rátérve Parragh kihangsúlyozta: a felzárkózási folyamatunkat a következő uniós ciklusban elkölthető pénzek segíthetik a folyamatot, azonban nagyon fontos lesz az oktatás, a gazdaság, a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az EU-s források összehangolása. Ez lesz a feltétele a jövőbeli sikerünknek.
mfor.hu
