Szombat este, avagy vasárnap hajnalban egy órával hátrébb kell állítani az órákat, hiszen kezdődik a téli időszámítás Magyarországon – azt rögtön leszögezhetjük, hogy ezt aligha várták sokan. A váltás eltörlése hosszú évek óta téma nemcsak itthon, hanem az Európai Unióban is, előrelépés azonban nem igazán történt az ügyben.
Gulyás Gergely a szerda esti Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva beszélt az óraátállításról, és a miniszter válaszából egyértelművé vált a legfőbb probléma: valamelyik időszámítás eltörlésének úgy lenne értelme, hogyha ezt a Magyarország körüli országok is meglépnék. Erre irányuló törekvésből persze nincsen hiány, csakhogy úgy tűnik, az Európai Unió egyelőre nem jut dűlőre a kérdéssel.
Az Európai Bizottság először még 2018 szeptemberében tette közzé az időeltolódás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután a nyilvános konzultációban részt vevő 4,6 millió európai polgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését kérte. A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is jóváhagyták, csakhogy az Európai Tanácson már nem jutott át – derült ki az Euronews cikkéből.
A rossz hír az, hogy a kezdeményezés azóta lényegében teljesen megakadt, előrelépés nem történt, bár minden óraátállításkor előkerül, hogy igenis jó lenne kivezetni, komoly kezdeményezés nem tűnt fel az elmúlt években. Ráadásul úgy, hogy jövőre európai parlamenti választásokat is tartanak, nem valószínű, hogy a kérdésben az elkövetkező 1-2 évben lépne az államközösség – mindez pedig azt is jelenti, hogy a magyar órákat továbbra is állítgatni kell.
Egyszer már eltörölték
A nyári és téli időszámítást, amikor az órákat kora tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával hátra állítják, először 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a szénfogyasztást, hogy azt a fegyvergyárai számára felhasználhassa. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália követte a példát.
A II. világháború után Európában többnyire felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajsokk hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a mesterséges fény szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást. Azóta számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása mára elhanyagolhatóvá vált, részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.
Az átállást követő héten például több szívroham, valamint emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegség fordul elő. Az autóbalesetek számában is megfigyelhető egy kis emelkedés. A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a fejfájás.
Rendkívül népszerűtlen
Az egészségügyi kockázatokat igazolja az az idén márciusban készült kutatás is, amelyben a német lakosságot kérdezte egy közvélemény-kutató intézet. Az eredmények döntőek: a németországi lakosság mintegy háromnegyede feleslegesnek tartja és abbahagyná az óraátállítást. A DAK Gesundheit nevű egészségbiztosító által megrendelt, ezer fős mintán készült felmérés rámutatott, hogy a német lakosság egynegyedének már legalább egyszer egészségi problémákat okozott az óraátállítás, közülük minden másodiknál egy hétig is elhúzódtak ezek a tünetek.
Az óraátállítás utálata tehát valóban nemcsak hazai jelenség, de ameddig nem születik meg a nemzetközi konszenzus, csupán egy dolgot tehetünk: bőszen tekergetjük az órákat előre és hátra, közben pedig szomorkodunk a korai sötétség miatt.
