Az Európai Unió nemrég úgy döntött, hogy 2024-ben minden országnak választania kell egy végleges időszámítást. Télit vagy nyárit. Állítólag ezután soha többet nem fogjuk állítgatni az óráinkat. Az eredeti javaslat szerint 2019-ben állítottuk volna át utoljára az órákat az EU-ban, de mivel ezt az egyes tagországok véleménykülönbségei miatt nem lehetett megvalósítani, 2021-re tolták. Akkor azonban a Coviddal volt elfoglalva a világ, így halasztották tovább 2024-re.
Az óraátállítást elsőként bevezető ország, az Egyesült Államok 1916-ban hozta meg a döntést, energiatakarékossági okokra hivatkozva. Ezt vette át később a Föld egyre több és több országa.
Magyarországon megszakításokkal alkalmazták a gyakorlatot, míg nem a nyári időszámítást az Unió szabályozta és egységesítette 1997-ben egész Európa-szerte.
2019-ben Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország és Portugália mellett Magyarország is a nyári időszámításra való végleges áttérést támogatta, ezzel szemben Dánia, Finnország és Hollandia a télit preferálta. Csehország 2021-ben arról döntött, hogy még 5 évig marad náluk az óraátállítás. Mexikóban pedig évekig tartó vita után hivatalosan eltörölték a nyári időszámítást. A közép-amerikai országban így már csak „Isten ideje” (helyi köznyelvben a normál idő) az érvényes. Ezen országokon túlmenően még Németországnak is elege van az átállításokból.
Az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt konzultációt indított az ügyben, amikor 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és mintegy 84 százalékuk a megszüntetés mellett foglalt állást. Az óraátállítás befejezését támogatók szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás véleményük szerint káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szerint ugyanakkor az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. És ez most, a brutális mértékben megnőtt energiaárak miatt nem elhanyagolható.
Több érv is szól mellette
Az energiatakarékosság mellett több érv is szól az óraátállítás eltörlése mellett. Az egyik ilyen például, hogy azok is egy órával tovább élvezhetik a természetes napsütést, akik a napjaik nagy részét az iskolában vagy a munkahelyeiken töltik. Az óraátállításnak köszönhetően ők még szervezhetnek maguknak szabadtéri programot a munkaidő lejárta után is.
Emellett a szabadban végzett munkák idejét is ki lehet nyújtani annak köszönhetően, hogy tovább van világos.
Az Egyesült Államokban pedig a világos órák számának meghosszabodásával egyenes arányban csökkent a bűnözés.
És ellene is
Az óraátállítást ellenzők azonban gyakran hangoztatják, hogy semmiféle pozitív hatással nem bír az intézkedés, és nincs is semmilyen bizonyíték arra, hogy pozitív hatással lenne az emberi szervezetre. Például statisztikákkal alátámasztható, hogy több baleset történik az utakon az óraátállításokkor.
Az évente kétszeri átállítás megviseli a csecsemők, a gyerekek, az idősek és az erre érzékenyek szervezetét, akárcsak az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét. De, aki nem szenved alvászavarban, még az is kialvatlannak érezheti magát reggel. Gyakori panasz még az átállítás utáni napokban a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség, az alvási ciklus felborulása, a nehezebb elalvás, mások étvágytalanok és ingerlékenyek.
Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el.
Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.
