TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

A Semmelweis Egyetem a napokban jelentette be, hogy elhagyhatta a kórházat az első olyan koronavírussal fertőzött beteg, akit a hazai fejlesztésű remdesivir COVID-gyógyszerrel kezeltek. Míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nincs jelentős hatása a betegek túlélési esélyeire a gyógyszer, addig mások hiányolják a transzparens magyar kutatási adatokat a vizsgálatokról.

A remdesivir magyar klinikai vizsgálata négy orvosegyetem centrumában, két országos intézetben és a Szent János kórházban indult el. Országosan a Richter koronavírus-gyógyszerének klinikai vizsgálata során kétezer beteget vonnak be a vizsgálatba, ám e vizsgálatok részletes dokumentációja titkos.

A WHO szerint nem hatásos, a Richter szerint igen. Fotó: Pinterest A WHO szerint nem hatásos, a Richter szerint igen. Fotó: Pinterest

Ferenci Tamás biostatisztikus a Telex.hu-nak úgy nyilatkozott, a vizsgálatot olyan módon tervezték meg, ami lényegében garantálja, hogy semmilyen használható információ ne derülhessen ki azokról a kérdésekről, amelyek a legfontosabbak lennének a remdesivir kapcsán. Ugyanis a 100 százalékban közpénzből finanszírozott vizsgálat protokollja nem nyilvános.

Mint Ferenci mondja, a világ egyik legnagyobb tekintélyű orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine-ben pár héttel ezelőtt megjelent remdesivir-vizsgálat végleges eredménye, ami már most az egyik alapvető forrása az erről szóló tudásunknak. Összesen 1062 alanyt vont be (541-en kaptak a gyógyszerből, 521-en pedig placebót). A vizsgálati dokumentumban részletesen feltárják a kutatás menetét, a résztvevők átlagéletkorát, krónikus betegségeit és számos egyéb információt, nem csak azt, hogy 131 főnél jelentkezett súlyos nemkívánatos szövődmény, aki remdesivirt kapott, és 163 főnél, akik placebót kaptak.

A magyar vizsgálat ennek a kétszeresét célozta meg. A szakértő szerint egy ilyen vizsgálat sikeres végrehajtása nemcsak a kutatók, hanem az érdeklődő laikusok százmilliói számára rakná fel Magyarországot a térképre.

Épp ezért Ferenci a ritka nagyszabású kutatás miatt szeretett volna többet is megtudni, de nem járt sikerrel: szakértő létére sem tudott több információhoz jutni, mint egy átlagember.

A kutatást koordináló konzorcium, a Hungarian Clinical Research Infrastructure Network szerint ugyanis a protokoll „védett szellemi termék”, ezért az szándékosan nem publikus.

Mindezek fényében a nyilvánosságra került rövid ismertető szerint három fő problémát lát a járványügyi szakértő a remdesivirrel kapcsolatban:

  • a vizsgálatban nincs kontrollcsoport: a valódi klinikai vizsgálatokban a bevont betegeket két csoportra osztják, mégpedig – és ez nagyon fontos! – véletlenszerűen, és a két csoportot hasonlítják egymáshoz. Ilyen módon garantálható, hogy nem lesz szisztematikus különbség a csoportok között életkori és nemi összetételben, társbetegségek szerint, sem semmilyen tényezőben – azokban sem, amelyekről nincs információnk! Ferenci szerint természetesen nem ez lenne a történelem első nem kontrollált vizsgálata, de látni kell, hogy ez az egyetlen kutatás-tervezői döntés önmagában a töredékére csökkenti az egész vizsgálat bizonyító erejét – bármi is jöjjön ki belőle.
  • a kutatás azt vizsgálja, amit eleve tudtunk: szakértői szemmel kimerítően érvel a klinikai vizsgálatok több végpontja mellett. A végpontok mérik a gyógyszer hatásosságát, biztonságosságát és az egyéb észrevételeket. Úgy látja, a magyar vizsgálatnak viszont egyetlen elsődleges végpontja van: a súlyos, gyógyszer okozta mellékhatás (halál, nagyon súlyos allergiás reakció, akut légzési elégtelenség stb.) előfordulása, pedig ennél jóval cizelláltabb oldalait is rögzíteni kéne a vizsgálatnak.
  • 10 hónap elteltével értékelnek tényeket, amiket pár hét után is ismertünk: ha a gyógyszert az alkalmazási előirata szerint 5, legfeljebb 10 napig lehet adni, azaz ezek a tények – némi ráhagyással – 1 hónapon belül biztosan ismertek lesznek, akkor miért várnak 10 hónapot a kiértékeléssel? - teszi fel a kérdést a biostatisztikus, hiszen mindez teljesen értelmetlen módon késlelteti a nyert információk megismerését. Elvileg így csak akkor lesz végeredménye a vizsgálatnak, amikor az utolsó beteg bevonása után is eltelt 10 hónap, amire semmilyen racionális magyarázatot nem talált járványügyi szakértőként sem.

Ferenci Tamás etikailag nagyon aggályosnak érzi azt is, hogy a vizsgálatban részt vevő orvosok közben olyan nyilatkozatokat tettek a médiában mint, hogy „a klinikai vizsgálatot folytatjuk, éppen azért, hogy a kontrollált körülmények között történő vizsgálat tudományosan igazolhassa, valójában mennyire hatékony a remdesivir” vagy, hogy csak a klinikai vizsgálat végén „lehet kijelenteni, hogy hatékony vagy nem hatékony a remdesivir”. Az, hogy a remdesivir körül ilyen furcsaságok tapasztalhatók, véleménye szerint aláássa a bizalmat a gyógyszerben, rosszabb esetben aláássa a bizalmat a magyar klinikai vizsgálatokban általában, legrosszabb esetben pedig a járvány elleni védekezést is gyengítheti.

Nem titok, hogy a remdesivirt bevetették a Donald Trump amerikai elnököt kezelő orvosok is, amikor megfertőzödött koronavírussal.  A Gilead gyógyszergyártó a gyógyszert eredetileg az ebola kezelésére fejlesztette ki 2017-ben, idén áprilisban pedig klinikai vizsgálatokkal igazolta, hogy napokkal csökkenti a koronavírus-fertőzésből való felépülés idejét, később pedig igazolta, hogy a halálozás esélye is csökken azoknál a betegeknél, akik a készítményt kapják.

Mindeközben a WHO egy nagy nemzetközi vizsgálat eredményeire hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy a remdesivir mégsem gyógyítja a betegséget. A vizsgálatban több mint 11 ezer koronavírusos beteg vett részt 30 országból. Az eredmények szerint a remdesivirnek valójában csekély vagy semmi hatása sincs a betegek halálozására, és az sem látszik, hogy bármennyire is hamarabb meggyógyulnának tőle.

A magyar remdesivirt gyártó Richter kommunikációs vezetője, Beke Zsuzsa a vg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy nem a WHO, hanem a Gileád vizsgálatait veszik figyelembe.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.