Az elmúlt évek egyik legdinamikusabban növekvő iparága volt az idegenforgalom, immár évek óta gyakorlatilag töretlenül emelkedik a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Igaz, jelentős különbséget tapasztalhatunk a vendégek összetételében, ha a szállodák lokációját nézzük. A külföldről érkezők ugyanis elsősorban Budapestre utaznak, illetve nyári időszakban körükben is kiemelkedően népszerű a Balaton. Más régiókban viszont egyértelműen a hazai vendégforgalomnak köszönhetően virágzik a turizmus.
Az ágazat ma a bruttó hazai termék (GDP) valamivel több mint 10 százalékát adja, és tavaly ősszel Orbán Viktor kijelölte a célt, amikor a Turizmus Summit 2018 című konferencián annak a vágyának adott hangot, hogy akár 16 százalékos részarányt is képviselhetne a hazai gazdaságból az ágazat. A terv ugyan nagyratörő, de elvileg nem megvalósíthatatlan, hiszen több olyan EU-s állam is van, amely ezt eléri. Az elmélet és a gyakorlat találkozására azonban esetünkben viszonylag kicsi az esély. Ehhez ugyanis az idegenforgalomnak nagyon nagy arányú növekedést kellene produkálnia hosszú éveken keresztül. Ha megfordítjuk a dolgot, akkor viszont valahol igaza van Orbán Viktornak, a miniszterelnök abból a szempontból reálisan látja a helyzetet, hogy más európai országokkal összevetve komoly növekedési potenciál lehetne még a turizmusban.
Az uniós statisztikák szerint tavaly átlagosan 2,2 százalékkal növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Ehhez képest Magyarország felülteljesített, hiszen nálunk 3,8 százalékos bővülésről adott számot az Eurostat. Ha a belföldi és a külföldi vendégek eloszlását nézzük, akkor nagyjából az átlagot hozza a hazai szállodaipar. A külföldi vendégéjszakák ugyanis a teljes forgalom 46 százalékát teszik ki közösségi szinten, míg nálunk 47 százalékos szintet mértek.
Ha a turizmus GDP-ből való részesedését nézzük, akkor az európai átlag 9,9 százalék volt 2017-ben, és az előrejelzések szerint ez minimálisan nőhetett tavaly. Így a magyar gazdaság esetében mért 10 százalékos részarány is átlagosnak tekinthető.
Az Európai Unióban egyébként kiugró értékeket olyan országokban mértek, amelyek tengerparttal és esetleg komoly kulturális örökséggel is rendelkeznek. Így például Görögországban a turizmus részaránya közelít a 20 százalékhoz, de Horvátország 18, Portugáliában 17, míg Spanyolország esetében is 16 százalék feletti a részaránya. Az utóbbi időben az egyre komolyabb gazdasági kihívásokkal szembenéző Olaszország esetében 13 százalék körüli az idegenforgalom részesedése a gazdaságban. A fentiek mellett két államban, Cipruson és Máltán extrém magas a GDP-n belül a turizmus.
Ha a külföldi vendégéjszakák arányát megnézzük, akkor látható, hogy a két szigetországban és Horvátországban is 90 százalék feletti a részarányuk. De a görögök esetében is 82 százalékról beszélhetünk.
Némileg kakukktojásnak számít Ausztria, ahol a vendégek 71 százaléka érkezik külföldről. Az ő esetükben értelemszerűen nem a tengerpart a vonzó, hanem télen, a síszezonban vannak csúcsra pörgetve a szálláshelyek. Noha Magyarország ilyen szempontból nem mondhatja magát szerencsésnek, hiszen sem tengerpartja, sem téli sportok üzésére igazán alkalmas hegye sincs, a nyugati szomszédok mégis példaértékűek lehetnek. A Magyarországon regisztrált közel 33 millió vendégéjszakával szemben ugyanis a sógoroknál 124,5 milliót töltöttek az utazók. Ha az osztrákokat utolérni nincs is valós esély, ebből a szempontból Csehország reálisabb vetélytárs, náluk 55 millió vendégéjszakát mértek a statisztikusok.
Figyelembe véve, hogy az idelátogatók elsősorban Budapestre kíváncsiak, a környékbeli országokhoz (Ausztriát és Csehországot) úgy zárkózhatnánk fel, ha a fővárosban tovább növekedne a szálláshelyek kapacitása. Ehhez vagy szállodafejlesztésekre lenne szükség, vagy a privát szektort kellene támogatni. Az első komoly tőkeigénnyel jár, ráadásul a megvalósulásuk elhúzódna a mostani szűkös építőipari munkaerőpiacon. A privát szobakiadások ugyan komoly lendületet vettek az elmúlt években, ezt azonban a rövid távú kiadásokat (Airbnb-zést) akadályozó kerületi szabályok könnyen megtörhetik.
Mindenesetre, ha mégis sikerülne a szálláshelyek kapacitását növelni, akkor a logisztika lehetne szűk keresztmetszet - bár a Liszt Ferenc repülőtérre tervezett újabb terminál minden bizonnyal sokat fog majd ezen segíteni.
